Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Fenntartható vetésforgó, biztos piac.

A N-trágyázás hatása a szójabab (Glycine max L. Merrill) terméshozamára és minőségére különböző szárazságstressz-szintek mellett

Oqba Basal, PhD hallgató, Kerpely Kálmán Doktori Iskola

Szabó András, Oktató, Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézet

Bevezetés

 A folyamatos mezőgazdasági hasznosítás következtében a talaj tápanyagtartalma csökken, és a tápanyagutánpótlás egyik módja az ásványi eredetű trágyázás. A műtrágyák kijuttatása során azonban szabályozni és előzetesen vizsgálni kell a kijuttatandó mennyiséget, mivel a túlzott mennyiség negatívan hathat mind a haszonnövényre, mind a talaj állapotára. A műtrágyázás különösen fontos abiotikus stresszhelyzetben, például a szárazság okozta stressz esetén, amely negatív hatással van mind a mennyiségre (terméshozam), mind a minőségre (mag beltartalom), különösen az olyan szárazságra érzékeny növényeknél, mint a magas fehérje- és olajtartalommal rendelkező pillangós szójabab.

2017-ben Debrecenben végeztek egy kísérletet, amelynek során tanulmányozták a nitrogéntrágyázás és az aszálystressz hatását két szójafajta termésére és vetőmagminőségére. Három N-trágyázási szintet vizsgáltak; 0, 35 és 105 kg/ha-t alkalmaztak három csapadékellátottsági szint mellett; súlyos aszály (SD), mérsékelt aszály (MD) és aszály nélkül (ND). Az eredmények azt mutatták, hogy az aszálystressz különböző mértékben, de negatívan befolyásolta mindkét fajta terméshozamát, és hatással volt a fehérje- és olajkoncentrációra is.

A (N)-trágyázás növelni tudta a mérsékelt aszályos (MD) és az aszály nélküli (ND) terméshozamát, a súlyosan aszályosét (SD) viszont nem, amikor viszonylag kevés N-műtrágyát kapott, azonban az aszály nélküli (ND) körülmények között a magas N-műtrágya mennyiség negatívan befolyásolta a terméshozamot. A fehérjekoncentráció a (N)-trágyázás mértékének növekedésével nőtt, míg az olajkoncentrációt a (N)-trágyázás nem, de a szárazság befolyásolta.

Arra a következtetésre jutottunk, hogy a nagy mennyiségben kijuttatott N-műtrágya nem minden esetben ajánlott a szójabab esetében, különösen, amikor a növények számára elegendő víz áll rendelkezésre. A N-trágyázás észrevehető hatást gyakorol a fehérjekoncentrációra, az olajra viszont nem. A legjobb N-arányra vonatkozó további vizsgálatok, amelynek során a szárazságstressz bizonyos növekedési szakaszban kerül alkalmazásra, segíteni fognak abban, hogy jobban megértsük e két tulajdonságnak a szójabab termésére és minőségére gyakorolt együttes hatását.

Belépés az Egyesületbe: Rólunk / Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület menüpont alatt

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás