A szója fontosabb fejlődési stádiumai
A szója termesztésének jövedelmezőségét a megtermelt magok mennyisége (azaz a t/ha), -minősége (azaz az olaj- és fehérjetartalom) és természetesen az értékesíthetősége, ára (azaz a forint/tonna) határozza meg – a termelési költségek levonása után. Ezekből a tényezőkből a költségek minimalizálása (ha lehetséges) és a hozam növelése az, amire a növénytermesztő szakembereknek lehetősége van. A növényélettani szemlélet ez utóbbira, pontosabban ez utóbbinak az összetevőire koncentrál.
A termést a szója esetében (hasonlóan más kultúrákhoz) az ún. terméselemek határozzák meg:
- a kikelt növények száma hektáronként (VE),
- a termékeny ágak (fő- és oldal) száma növényenként (V3-R6),
- a levélemeletek száma áganként (csírázás-R5),
- a hüvelyek száma levélemeletenként (V5-R6),
- a magok száma hüvelyenként (R1-R6),
- a magok mérete (tömege) és beltartalma (R5.5-R6.5).
(A zárójelben lévő jelölések az adott terméselem kialakulásának/fejlődésének kezdő- és végpontjait mutatják, jelentésüket a következőkben ismertetjük.)
Mivel a hektáronkénti hozam növelése önmagában „megfoghatatlan” feladat, könnyű belátni, hogy ha az azt meghatározó terméselemek nagyságát javítani tudjuk, az a végső termést is növelni fogja. A feladat tehát adott: határozzuk meg az egyes terméselemek kialakulásának időpontját, a folyamatokhoz szükséges optimális feltételeket, és biztosítsuk ezeket a szója számára: a kellő időpontban a megfelelő támogatást!
A szója fejlődési stádiumainak meghatározása
VE – a szikleveles állapot. A csírázás/kelés megindulásához kellő hőmérséklet, talajnedvesség és megfelelő minőségű magágy szükséges. Optimális körülmények között 48 órán belül megindul a csírázás, majd a kelés a sziklevelek megjelenésével zárul. Ezek raktározott tápanyagi biztosítják a csíranövény fejlődését a kelést követő 7-10 napig. Ebben a fázisban véglegesedik az 1. terméselem, a kikelt növények száma.
VC – az elsődleges lomblevelek megjelenése. Az első levélpár egyszerű levelei átellenesen fejlődnek a száron. Ezt követően minden levél ún. hármasan összetett, és akkortól számítjuk a megjelenésüket, amikor a következő levélemelet levelein a levélélek már nem érnek össze, azaz kezdenek kiterülni.
V1 – az első hármasan összetett levél megjelenése, az első levélemelet (nódusz). A levelek megjelenési üteme (az ún. fillokron) az 5. levélemeletig kb. 3-5 nap, majd ezután 2-3 nap.
V2 – a második hármasan összetett levél (2. levélemelet) megjelenése. A nitrogéngyűjtő gümőcskék aktivitásának kezdete.
V5 – az ötödik hármasan összetett levél (5. levélemelet) megjelenése. Két levélemelettel korábban, a 3. hármasan összetett levél kifejlődése után kezdődik meg az oldalágak fejlődése, amelyek maximális száma általában hat. Ebben a fázisban kezdődik meg a szár felső részén, a hónaljrügyekben a virágok differenciálódása (kialakulása). A levélemeletek lehetséges száma véglegesedik, de ezek nem mindegyike fejlődik majd ki a szója élete során.
R1 – A virágzás kezdete, aminek jele, hogy valahol a főszáron megjelenik az első virág (általában a 3-4-5-6. levélemelet valamelyikén). A szójára jellemző, hogy öntermékenyülő, azaz a megtermékenyítéséhez nem szükséges sem szél, sem beporzó szervezet. A virágzás a hónalji virágfürtön lentről felfelé halad, a száron pedig lefelé és felfelé egyaránt.
R2 – Teljes virágzás ideje, amikor a legfelső két levélemelet valamelyikén van nyíló virág. A növény ekkor teljes magasságának és az élettani érettség állapotában várhatóan meglévő levélemeleteinek kb. a felét érte el. Megindul a makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) és a szárazanyag gyors felhalmozása.
R3 – A hüvelyek kialakulása akkor kezdődik, amikor a legfelső négy levélemelet egyikén az egyik hüvely hossza eléri az 5 mm-t. A hőmérsékleti anomáliák (hideg, hőség) és az aszály ebben az időpontban káros hatással van a hüvelyek számára, a magok számára és nagyságára.
R4 – A hüvelyek megnyúlásának idején a legfelső négy levélemelet egyikén legalább egy hüvely hossza eléri a 20 mm-t. Ebben a fenológiai stádiumban kezdődik meg a magok fejlődése, és a hüvelyekben a szárazanyag felhalmozása. A végső termés szempontjából ez a legkritikusabb időszak!
R5 – A szemtelítődés kezdetét az jelzi, amikor a legfelső négy levélemelet egyikén az egyik hüvelyben legalább egy mag hossza eléri a 3 mm-t. Energetikai szempontból ez a legérzékenyebb időszak, hiszen ekkor éri el a növény a maximális magasságát, kialakul a levélemeletek végleges száma, csúcspontjára jut a szárazanyag beépülés (ez a minőség és a magok tömege szempontjából fontos). A gümőkben a nitrogénkötés intenzitása eléri a csúcspontját, majd gyorsan csökken. A szója víz- és tápanyagigénye jelentős mértékű. Megkezdődik a tápelemek átcsoportosítása a vegetatív részekből, és a növény teljes tápanyagigényének már csak 50%-át veszi fel a talajból. A szója már nem képes a káros környezeti hatások tolerálására, minden stresszhelyzet jelentős veszteséget okozhat a hüvelyek és a magok számában, illetve a magok nagyságában.
R6 – A magok intenzív növekedésének időszaka, amelynek kezdetén a legfelső négy levélemelet egyikén a magok teljes szélességben kitöltik a hüvelyt. A szemtelítődés maximuma ebben a fázisban van, amelynek végén a hüvelyek szárazanyag tartalma kialakul (6. terméselem). Megkezdődik a levelek intenzív hullása, csak ebben a fázisban 3-6 hármasan összetett levelét veszíti el a szója.
R7 – Az érés kezdete, amikor a főhajtáson található hüvelyek egyike érett színűvé (cser vagy barna) válik. Az egyes magok szárazanyagtartalma eléri végső szintjét, nedvességtartalmuk kb. 60%. Ebben az időszakban a környezeti hatások (stressz) már nem okoz számottevő kárt, kivéve a fizikai sérülések nyomán fellépő terméscsökkenést (pl. szél, jég, magpergés).
R8 – A teljes érettség állapota, amikor a hüvelyek 95%-a érett színű. További 5-10 kedvező időjárású nap után a magok nedvességtartalma 15% alá csökken.
A növénytermesztés feladata, hogy a szója élettani folyamatainak zavartalanságát és ellátását biztosítsa. A kritikus stádiumok és fejlődési szakaszok ismeretében célirányosan befolyásolhatók az egyes terméselemek, és növelhető a termés mennyisége, minősége és biztonsága.
Lektorálta: Mayerné Nemere Vera vezető kutató-fejlesztő mérnök (Bonafarm-Bóly Zrt.)
Forrás: Pro-Feed Kft.
