A szója tenyészidőszak alatti tápanyaggazdálkodása
Eltekintve attól, hogy a száraz időjárás néhány ember számára lelassítja a dolgokat, az évnek ez az időszaka jellemzően a kukorica számára biztosított nitrogén felül- vagy oldalsó kijuttatásával telik. Az évek során megtanultuk, hogy a kukorica általánosságban meghálálja a vegetációs időszakban történő intenzív tápanyagutánpótlást. Ugyanakkor a gyomírtó- és gomba/rovarölőszereken kívül nem sokat törődünk a szója vegetációs időszakban történő tápanyagutánpótlásával. Miért van ez így? A magas hozamú szóját termesztők fokozottan összpontosítanak az idény közbeni gazdálkodási módszerekre. Mivel Közép-Missouri államban a korán vetett szója megkezdte virágzását, szerettem volna néhány gondolatot megfogalmazni, amelyek a szója tenyészidőn belüli tápanyag-gazdálkodását erősítik.
Tápanyagigény a tenyészidőszakban
A Pioneer nemrégiben végzett szövettani mintavételi munkái azt mutatták, hogy a magas terméshozamú szója 5,78-8,27 t/ha (86-123 bu/acre) az egész szezonban kritikusan sok tápanyagra van szüksége. Megállapították, hogy ezekben a nagy hozamú szójákban a tápanyagok (makro- és mikrotápanyag) elégséges tartománya magasabb, mint amit a jelenleg közzétett tápanyag-ellátottsági tartományok előírnak. Azaz, ha Ön egy szövettani mintát küldött a laboratóriumba, és 6,73 t/ha (100 bushel/acre) szójahozamot akart elérni, akkor a Pioneer adatai szerint az, amit a laboratórium egy bizonyos tápanyagból elegendő mennyiségként állapít meg, az a Pioneer adatai szerint az adott terméshozamhoz szükséges mennyiség alatt van. A közelmúltbeli adatok azt is illusztrálták, hogy a tápanyag-ellátottsági tartományoknak a későbbi reprodukciós szakaszokban sok tápanyag esetében magasabbnak kellene lenniük, mint amit jelenleg elegendőnek publikálnak.
Belépés az Egyesületbe ITT
