A szójatermesztés és a szójafeldolgozás CO2-lábnyoma

Bevezetés

A németországi szójatermesztés előnyeiről szóló vitában a rendezvényeken többször is elhangzik az az érv, hogy a hazai szójatermesztés különösen klímabarát, mivel a rövid szállítási útvonalak miatt elkerülhető a tengerentúli szállítás üvegházhatású gázkibocsátása. Sajnos a valóság ennél sokkal összetettebb, amit ez a cikk is be kíván mutatni.

Szerkesztői megjegyzés: Habár a cikk elsődleges német viszonylatban taglalja a szója CO2 lábnyomát, a téma rendkívül aktuális és a leírtak egy része Magyarországra is vonatkoztatható. 

Földhasználat változások (LUC)

A földhasználat változása (LUC) a szénkészleteket lebontja és CO2-ként bocsátja ki. A széles körben használt PAS 2050;1 szabvány szerint az erdők és az állandó gyepek szántófölddé való átalakítása földhasználat-változásnak (LUC) tekintendő. A megfigyelési időszakot megelőző 20 év összes LUC-ját bele kell foglalni a CO2-lábnyom számításába (Blonk Consultants, 2022). Az olyan országokban, mint Brazília és Argentína, a LUC teszi ki a szója szénlábnyomának oroszlánrészét. (1. és 2. ábra) Brazíliában ez az Amazonas esőerdőjének és a Cerrado sztyeppei tájnak szántófölddé való átalakítása. Ennek megfelelően a LUC részesedése a szója CO2lábnyomában különösen magas az északi államokban (3. ábra).

Ha figyelmen kívül hagyjuk a földhasználat változását, és csak a szója termesztésének, szállításának és feldolgozásának paramétereit nézzük, egészen más kép rajzolódik ki. Ami különösen szembetűnő, az az amerikai kontinens és az európai országok tényleges termesztésében tapasztalható nagy különbségek (4. ábra). A különbségek az alacsonyabb terméshozamokkal, az ásványi műtrágyák nagyobb felhasználásával és a magasabb energiafogyasztással magyarázhatók (US SOY, 2022).

Szója termesztése

A Donau Soja egyesület tanulmányában összesen 71 szerbiai (43), horvátországi (21), romániai (5) és ukrajnai (2) mezőgazdasági vállalkozástól gyűjtöttek adatokat a CO2-lábnyomról (5. ábra).

Az elemzett gazdaságok egyikében sem kellett a számításokban a földhasználat változását (20 évre visszamenőleg) figyelembe venni (Blonk Consultants, 2022).

„Az eredmények körülbelül 0,3-0,4 kg CO₂-ekvivalenst (ekv.) mutatnak DS/ES minősítésű szójabab kilogrammonként. Ez az agrárlábnyom adatbázis szerint az európai szójabab kibocsátásának körülbelül a felének felel meg (0,6 kg CO2-ekvivalens LUC nélkül vagy 0,8 kg CO2-ekvivalens LUC-val együtt), vagy körülbelül tizedének felel meg a brazil szójabab kibocsátásának az erdőirtás hátterében. 0,3 kg CO2-ekvivalens LUC nélkül vagy 5,6 kg CO2ekv, beleértve a LUC-t).” (Donau Soja, 2022).

A mezőgazdasági szójatermesztés CO₂-lábnyomában a következő tényezők szerepelnek (Blonk Consultants, 2022):

• Mezőgazdasági vegyszerek (agrárkemikáliák): nem vállalati szerves trágyák, ásványi műtrágyák, növényvédő szerek
• Közvetlen kibocsátások: Az éghajlattal kapcsolatos kibocsátások, mint például a széndioxid CO₂, a di nitrogén-oxid (N₂O) vagy a nitrogén-oxidok (NO), amelyek például az üzemi tevékenységek következtében szabadulnak fel.
• Dízel fogyasztás (üzemanyag felhasználás)
• Magok, oltóanyagok (input anyag)
• Működési erőforrások szállítása a vállalathoz

Feltűnő, hogy a vizsgált 71 gazdaságban ásványi nitrogén műtrágyát is használnak. Salvagiotti, F., 2008-as áttekintése szerint az ásványi nitrogén pozitív terméshatása csak 4,5 t/ha szójatermés esetén várható. Mivel ilyen terméshozam a gyakorlatban ritkán érhető el, a nitrogéntrágyázás ellenőrzésével lehetőség nyílna az érintett gazdaságok CO2 lábnyomának csökkentésére. Az ásványi nitrogénműtrágya növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását mind a „mezőgazdasági vegyszerek” tényezőn, mind a „közvetlen kibocsátási” tényezőn keresztül.

Kilátások

A klímavédelem társadalmi kihívás. A szövetségi klímavédelmi törvény értelmében Németországban 65%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását (2030-ra 1990-hez képest). A klímavédelmi törvény a mezőgazdasági ágazatot is érinti, amely 2022-ben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mintegy 8 százalékáért volt felelős. Sponagel és munkatársai 2021-es tanulmánya szerint a hüvelyesek területi arányának Németországban a vizsgált évi 1,8%-ról körülbelül 5%-ra történő növelése körülbelül 1,1 millió tonna CO2egyenérték megtakarítását eredményezné. Ez a német mezőgazdaság üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 1,5%-át takarítaná meg.

A szerző véleménye szerint további üvegházhatású gázok kibocsátását lehetne megtakarítani, ha a németországi szójatermesztés mezőgazdasági művelési módjait optimalizálnák. Az amerikai, brazil és argentin termesztési módszerek viszonylag alacsony üvegházhatású gázkibocsátását (4. ábra) úgy kell tekintenünk, mint kihívást, hogy kritikusan megkérdőjelezzük európai és német termelési technikáinkat. Brazíliában az EMBRAPA állami kutatási és tanácsadó szervezet 2010-ben elindított egy megfelelő programot, amelyet a mai napig folytat (EMBRAPA, 2023).

Szakirodalom

Blonk Consultants, 2022: Life Cycle inventory of Donau Soja / Europe Soya certified soybeans – cultivation 

Donau Soja, 2022: Minus 90%: Donau Soja / Europe Soya zertifizierte Sojabohnen vermeiden Treibhausgasemissi-onen 

EMBRAPA, 2023: Agricultura de baixa emissão de car-bono. Abruf am 15.12.2023 

Escobar, N., E. Jorge Tizado, Erasmus K.H.J. zu Ermgas-sen, Pernilla Löfgren, Jan Börner, Javier Godar, 2020: Spatially-explicit footprints of agricultural commodities: Mapping carbon emissions embodied in Brazil’s soy exports. Global Environmental Change, 62 

Salvagiotti, F., K.G. Cassman, J.E. Specht, D.T. Walters, A. Weiss, A. Dobermann, 2008: Nitrogen uptake, fixation and response to fertilizer N in soybeans: A review. Field Crops Research, Volume 108, Issue 1, 1-13 

Sponagel, C.; Angenendt, E.; Zimmermann, B.; 

Bahrs, E. (2021): Zusammenspiel von ökonomischer Vor-züglichkeit und Klimaschutzpotenzial der 

Körnerleguminosen in der deutschen Landwirtschaft mit Hinweisen zur Umsetzung einer Förderung, hrsg. v.

UFOP 

US SOY, 2022: A better environmental footprint – carbon footprint of U.S. Soy

Forrás: https://www.sojafoerderring.de/links-mehr/soja-global/co2-fussabdruck-von-soja/

Fordította: Takács Erika