Az idei év különösen fontos lesz a hazai szójatermesztők számára, miután az új uniós támogatási rendszer várhatóan nagy lendületet ad az ágazatnak. Már csak kezdeményező és újdonságra nyitott gazdákra lenne szükség- vélik a szakemberek.

 

 

Idén a gabonához képest csaknem kétszeresére nő a fehérjenövények területalapú uniós támogatása. A hektáronként 130 ezer forintos kifizetés és a zöldítés eredményeként a jelenleg egyoldalú “gabonanehéz” vetésforgó sokszínűbbé válhat, az EU mezőgazdasága pedig egy fenntarthatóbb útra léphet.

 

A szója a világtermelésben a legfontosabb fehérjenövény, Magyarországon viszont mindössze 40 ezer hektáron termesztik. A folyamatosan emelkedő takarmányárak és a GMO-mentes növénytermesztés igénye előtérbe állítja ezt a növényt, amelynek főbb termőterületei Bács-Kiskun, Baranya és Vas megyében vannak, de a nemesítési munkáknak köszönhetően mára az északi területeken is gond nélkül beilleszthető a vetésforgóba.

 

A Szójakörkép szakmai kiadvány az ágazat fontos szereplőit kérdezte meg a növényben rejlő lehetőségekről. A válaszokból kiderül, hogy a magyar gazdáknak elérhető a megfelelő technológia és várhatóan a támogatás is segíti majd őket – de több kezdeményezőkészségre lenne szükség.

 

“A szója stratégiai növény lehetne, de ehhez még sokat kell tanulni. A növény termesztésének technológiai háttere a legtöbb helyen elavult, a szaktudás pedig megkopott” – fogalmazott Seiwerth Gábor, a Magyar Szója Nonprofit Kft vezetője.

 

Hozzátette: megéri tanulni, hiszen a szója termesztését a tartósan magas felvásárlási árak és a sokoldalú felhasználhatóság gazdaságossá teszik. Ráadásul az itthon kizárólagosan termeszthető GMO-mentes szója sokkal keresettebb, mint a génmódosított fajták.

 

Bárány Sándor, az Agromédia Kft. vezetője szerint a növényvédelmi megoldások terén is bőven lenne mit fejleszteni még, hiszen a világ legnagyobb szójatermelő országai (USA, Brazília, Argentína) a génmódosított fajtákat és az ezekhez kifejlesztett totális gyomirtó szereket használják. A GMO-mentes növényvédelmi technológiák fejlesztése leállt, a nagy gyártóknak egyelőre nem éri meg ezzel foglalkozni.

 

Csík Zoltán gazdálkodó azt mondja: “A szóját azért is tettem bele a vetésforgóba, hogy a légkörből megkötött nitrogént hasznosítva megtakarítsam a műtrágyázás költségeinek egy részét, elkerüljem a műtrágyák talajsavanyító hatását, így hosszabb távon is fenntarthatóan gazdálkodhassunk”.

 

A Magyar Szója Nonprofit Kft. szerint egyre több az érdeklődő az ágazat iránt, a cég 2014-es országos road show-jára az előző évhez képest kétszer annyian látogattak el.

Oldalunkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás