Mért érdemes 45 cm-es sortávolságra vetni a szóját?
 
Több éves agrotechnikai kísérleteink eredményei alapján, a szója számára a legoptimálisabb a 45 cm-es sortávolság. Lassú kezdeti fejlődése miatt az állomány záródásáig a szója hajlamos az erős gyomosodásra. Mivel a szója érzékenyen reagál a konkurenciára a gyomirtás kulcsfontosságú. A gyomirtási technológiában ajánlott kémiai preemergens és a mechanikus kapálást, (sorközművelést) kombinálva alkalmazni. A fent ajánlott 45 cm-es sortáv mellett két alkalommal végzett kultivátorozás elvégezhető, ezután az állomány már záródik.
Természetesen a sorközművelés elvégezhető kukorica sortávolság esetén is azonban tapasztalataink alapján, a mi klímánkon termeszthető igen korai-középérésű fajták kevésbé tolerálják a nagy sortávot, mivel kisebb a bokrosodási képességük. Az egyes fajták között vannak olyanok, amelyek hasonló termésmennyiséget adnak 24 és 45 cm-es sortávolságon, ill. olyanok, amelyek termése alig változik a sortávolság függvényében. Ha a technológiai feltételek nem teszik lehetővé a 45 cm-es sortávra vetést, olyan fajtát érdemes választani, amely a lehető legjobban tolerálja a szűkebb/szélesebb sortávot. Arról, hogy az adott fajta számára milyen sortáv a legoptimálisabb a nemesítőtől, vagy a vetőmag forgalmazótól ajánlott tájékozódni.
 
Ha 75 cm-es sortávolságra vetek, mire kell figyelni? Változik-e a tőszám és miért?
 
Ha a technológiai feltételek nem teszik lehetővé a 45 cm-es sortávolságot, bizonyos – főként középérésű szója fajták vethetőek kukorica sortávra is, amelyen biztonsággal elvégezhető a tábla gyommentesítéséhez szükséges sorközművelés 2-3 alkalommal az állomány záródásáig.
Éréscsoporttól és fajtától függően az optimális tőszám 450-600 ezer /ha. Minden egyes fajtánál eltérő a mag méret és a csírázóképesség, így minden fajtához más-más beállítás szükséges. A nagyobb sortávolsághoz igazítani szükséges a növények közötti távolságot (tőtávot) és az optimális tőszámot, különben lecsökken a növények tenyészterülete és túlzottan besűrűsítjük az állományt, amely kórtani problémákat és terméskiesést okozhat.
A magok közti távolságot az alábbi képlet szerint lehet kiszámolni:
Tőtávolság (cm) = 1 000 000 x Hé (%) / (növény/ha) x sortávolság
Hé (%) = tisztaság (%) x csírázóképesség (%) / 100
 
A pneumatikus vetőgépet eltömítette a mag felületéről lepergő tőzeges oltóport. Van olyan magfelület kezelési módszer, amely nem okoz ilyen problémát?
 
A szója a Bradyrhizobium japonicum baktériumokkal szimbiózist alkot, amelynek eredményeként a légköri nitrogén megkötésére és a növény számára szükséges nitrogént biztosító gyökérgümők jönnek létre. A szója sikeres termesztésének és pozitív elővetemény hatásának biztosítása érdekében a szója vetőmagot oltani kell. Az oltásnak legfőképp ott van jelentősége, ahol még nem termeltek szóját. A Bradyrhizobium japonicum évekig életképes marad a talajban, de a gyors gümőképződés érdekében célszerű frissíteni az oltást. Az oltással a termés 15 50 %-kal, a zöldtermés 10 15 %-kal, a nyersfehérje tartalom 1 3 %-kal növekedhet.
A talaj oltására többféle hatékony módszer is rendelkezésre áll. Hagyományosnak tekinthető módszer a vetéssel egy menetben kijuttatandó tőzeges oltópor használata. Azonban ez a módszer nem minden vetőgép esetében alkalmazható.
Ilyen esetekben megoldást jelent a különböző technológiákkal a mag felületére felvitt oltóanyag. A baktérium felvitele a mag felületére történhet nedves csávázással, vagy egy speciális, un. rámelegítéses technológiával (NPPL). Ennek a módszernek az előnye, hogy a szója csírázása során az oltóanyag közvetlen kapcsolatba kerül a gyökérnyakkal, ahol a baktérium kialakíthatja a szimbiózist. Mindemellett az oltóanyag felvitelével egy menetben a csírakori betegségek megelőzése érdekében csávázhatóak is a magok.
Bármelyik oltási módot is választjuk, a sikeres oltás érdekében figyelni kell rá, hogy az oltóanyagot, vagy a beoltott vetőmagot nem szabad közvetlen napsütésnek, vagy forróságnak kitenni, valamint a vetőgépet sem szabad a napon melegedni hagyni.
 
Hogyan biztosíthatjuk vetés előtt a szója termőterület gyommentességét?
 
A szója vetését megelőzően fontos feladatunk megtervezni, hogyan tudjuk elérni a szója állományunk gyommentességét. A tábla kiválasztásánál tekintettel kell lennünk arra, hogy a betegségek miatt problémás előveteményektől (napraforgó, repce) minél távolabb legyünk. A területen ne legyenek mélyen gyökerező, kétszikű gyomok (szulákfélék, mezei acat stb.) mert ezeket a szójában csekély hatékonysággal tudjuk irtani. Külön figyelni kell az előveteményben használt gyomirtó szerekre is. Gabonában, kukoricában kerülni kell az aminopilarid hatóanyagot tartalmazó szerek használatát. (Táltos, N-450 WG, Mustang Forte, Gelius, Ikarus, Runway) Kukoricában a mezotrion hatóanyag tartalmú készítményeket (teljesség igénye nélkül pl: Callisto 4 SC, Caluma, Mesotrion 480 SC, Lumax, Calaris) valamint a topramezon hatóanyag tartalmú készítményeket pl.: Clio, Clio Star. A felsorolt szerek igen hosszú hatástartamúak, őszi mélyszántás után sem vethető szója. Jellegzetes tünet, hogy a szója sárgul, növekedésében visszamarad, súlyos esetben ki is pusztulhat.
 
Hogyan védekezhetünk a gyomok ellen a vetés után?
 
A kezdő szója termelő mindenképpen kérje a témában jártas tapasztalt növényvédő mérnök segítségét! Javaslatunk, hogy a szója vetése után kapjon a terület alapgyomirtást. (preemergens kezelés). A gyomirtószer kombináció tartalmazzon egy és kétszikű irtó komponenst is. A jó gyomirtó hatáshoz szükséges 10-20 mm bemosó csapadék. A szója kelése után a vegetációs idő első-másfél-két hónapjában a szója csekély gyomelnyomó képességgel rendelkezik. Az alapgyomirtás után ezért valószínűleg felülkezelésre (posztemergens kezelés) is sor fog kerülni. Fontos, hogy a védekezés időpontjának megválasztása a gyomnövények fenológiájához igazodjon. Állományban a gyomok fejlettsége a döntő. Legjobb hatékonysággal a szikleveles, vagy egy-két lombleveles állapotban védekezhetünk. A szója állományból a nehezen irtható egyszikű gyomok (fenyércirok, tarackbúza, csillagpázsit) jól irthatók, a speciális egyszikű irtó készítményekkel. Ezeket önmagukban, külön menetben juttassuk ki a gyomok 20-30 cm-es fejlettségű állapotában. A teljes hatás kifejtéshez 2-3 hét szükséges.
 
dr. Bárány Sándor, Mándi Lajosné dr., Fülöpné Kuszák Katalin, Aranyi Nikolett
 

Oldalunkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás