Gümők a szója szolgálatában

Március eleje óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról, Bényi Ferenc gazdaságából, hogy végigkövessük a szója termesztésével kapcsolatos munkálatokat. Szemmel láthatóan szépen növekszik a szója. Ahogy azt az előző részben megígértem, egy kicsit körbejárjuk a gümőkkel kapcsolatos kérdéskört. A témát igyekeztem gyakorlati szempontból megközelíteni, melyben segítségemre volt három, a témában nagy tapasztalattal rendelkező személy. Nézzük, hogy pontosan mi is történt júniusban és milyen tapasztalatokat osztottak meg velem beszélgetőpartnereim.

Injektálással kezdődött a munkamenetek sora (videó). Bényi gazda úgy gondolta, hogy a rapszodikus időjárás okozta stresszhatásokat igyekszik némileg kiegyensúlyozni egy kis tápanyag-utánpótlással. Érdekes módon, a szóján amúgy szemmel nem látható a növényter­mesztés számára kiegyensúlyozatlan csapadék- és hőeloszlás. Bényi gazda két folyékony műtrágya elegyét juttatta ki közvetlenül a gyökérzónába. Az egyik műtrágya 30% nitrogén, a másik 29,5% foszfor, 45,9% kálium és 0,5 ‰ molibdén hatóanyagot tartalmazott. A tankkeverék elkészítése során 100 liter/hektár nitrogén műtrágyát hígítottak 100 liter/hektár vízzel és ehhez az oldathoz öntötték a másik műtrágyát, hektáronként 10 liter mennyiségben.

   

A következő két alkalommal gyomirtás miatt ment ki a házigazda a területre. Egyik alkalommal egy kétszikűirtó készítménnyel kezelte felül a területet. 7,5 g tifenszulfuron-metil hatóanyagot juttatott ki hektáronként az előírt nedvesítőszerrel összekeverve. Ezt a készítményt azért választotta Bényi gazda, mert az alapkezelés (flumioxazin, dimetenamid-P) hatására megtorpant, de megmaradó gyomok (parlagfű, keserűfű, szerbtövis) jó hatásfokkal irthatók ezzel a hatóanyaggal. Az alapkezelés egyáltalán nem hatott a rizómás fenyércirokra, ami foltokban megjelent a táblán. Erre a kétszikű kezelést követően egy quizalofop-P-etil hatóanyagot fújt ki foltkezelve a házigazda.

 

A hónap utolsó munkája a szójatáblán egy lombtrágyázás volt. A bór és kalcium hatóanyagot tartalmazó levéltrágyát 3 liter/hektár dózisban permetezte ki Bényi Ferenc. A házigazda célja ezzel a kezeléssel a már említett időjárási viszontagságok hatásának a mérséklése, valamint a növény szilárdítása, a gyökérgümők fejlődésének támogatása és a jobb vízgazdálkodás elősegítése volt.

 

A bő hét hetes állományt bejárva szemmel láthatóan jól fejlődik a szója. A két fajta között tapasztalható némi különbség a kezdeti fejlődésben, nem meglepő módon a jobb csírázóképességgel rendelkező javára. A házigazda véleménye szerint némileg megállította az állományt a növekedésben a posztemergens gyomirtás, de fitotoxikus tüneteket egyáltalán nem tapasztaltam a növényeken. A táblaszéleken, néhány helyen minimális atkafertőzés látható.

 

Néhány növényt kiásva, mindegyik gyökérzetén már szép számban találtam gümőt (1. ábra), ami arra enged következtetni, hogy jól érzi magát a szója a területen. Néhány gümőt szétnyomva hús színű belső tárult elém, ami azt jelenti, hogy a baktériumok és a szója között már megfelelően működik a szimbiózis. Azaz mindkét fél teszi a dolgát, a baktériumok a szója számára azonnal felhasználható formában szolgáltatják a légkörből megkötött nitrogént, a szója pedig szénhidráttal látja el a baktériumokat az energiaszükségletének fedezésére.

1. ábra: bő hét hetes állomány bejárása során kiszedett növény gyökérzetén kialakult gümők

Ha már a gümőknél tartunk, nézzük, hogy kik voltak a beszélgető partnereim és milyen hasznos információkat sikerült összegyűjtenem a szójával szimbiózisban élő baktériumok kapcsán.

 

Fülöpné Kuszák Katalin kutatómérnök, szójanemesítő volt az egyik beszélgetőpartnerem, aki a Bóly Zrt.-ben több, mint 40 éve foglalkozik ezzel a fajjal – kapcsolatuk annyira eredményesre sikeredett, hogy több mint 10 államilag elismert szójafajtát köszönhetünk neki. A másik beszélgetőpartnerem Takács Attila volt, a Blue Seed Kft. termelési és értékesítési vezetője. Ők immáron 20 éve, hogy természetes úton állítják elő a szójával szimbiózisban élő baktériumfajt. Végül, de nem utolsósorban Zeitvogel Zsolttal beszélgettem, az AgResearch Crop Service Kft. igazgatójával, akik már hosszú évek óta, nagyon magas színvonalon állítanak be szinte bármely olyan mezőgazdasági kísérletet, amelyet a megrendelő kitalál.

 

Mindhármójuknak az volt a véleménye, hogy célszerű fajspecifikus baktériummal (Bradyrhizobium japonicum) oltott vetőmagot használni a vetés során. Fülöpné Kuszák Katalin hangsúlyozta, hogy az oltás környezetkímélő eljárás, és ezt a természet adta nagyszerű lehetőséget mindenképpen ki kell használni. Számos olyan esetet fel lehetne sorolni, amikor nem lenne szükség a vetőmag oltására, de annyira elenyésző költségről beszélünk, hogy nem érdemes megspórolni azt. Zeitvogel Zsolt szerint érdemes a termésterületeken különböző oltóanyagokkal, valamint talaj­oltó szerekkel, illetve ezeknek a kombinációjával kísérletezni, hogy a területünk adottságaihoz megtaláljuk a legmegfelelőbb készítményeket.

 

Fülöpné Kuszák Katalin elmondása szerint a termesztés során minden mindennel összefüggésben van és már a vetésnél érdemes a megfelelő körülményekre odafigyelni, amivel nagymértékben támogathatjuk a gümőképződést. Mindhárman elmondták, hogy a keléshez és a gümők megfelelő kialakulásához szükséges a nedves, jó kultúrállapotú talaj.

 

Az eltérő szakirodalmi adatoknak köszönhetően kíváncsiskodtam egy kicsit a műtrágyáknak baktériumra gyakorolt hatásairól. Mindhárman elmondták, hogy nem egy olyan termelőt ismernek, akik magas színvonalon és abszolút nitrogén nélkül termesztenek szóját. Azért mindnyájan valamilyen formában hozzátették, hogy ezekben a gazdaságokban jók a talajadottságok és kiemelt hangsúlyt fektetnek a talajélet ápolására. Fülöpné Kuszák Katalin tapasztalata szerint fontos a harmonikus tápanyagellátás, emellett megfelelő arányt kell tartani a kiszórt ásványi és szerves nitrogén valamint a növény által megkötött nitrogén között. Véleménye szerint hozzáadott nitrogént csak szükség esetén használjunk, például kritikus körülmények, vagy nem megfelelő talaj­adottságok mellett. Ha gyenge a gümőképződés, illetve intenzív termesztésnél hüvelykötés idején is érdemes egy minimális nitrogént (30–50 kg/ha hatóanyag) használni. Megemlítette azt is, hogy egyre inkább elterjedőben vannak a szántás nélküli technológiák – jó példa erre a Bényi Ferenc által alkalmazott művelés is –, ahol jelentős mennyiségű szármaradvány marad a talajon, vagy a talaj felső rétegében, aminek a tápanyagfeltárásában egy minimális nitrogénadag segíthet, ezáltal közvetve elősegítve a gümőképződést. Takács Attila tapasztalatai alapján a jelenleg bevett mezőgazdasági gyakorlat szerinti nitrogén tápanyag-utánpótlással nem juttatunk ki a rhizobium törzsek számára toxikus mennyiségű tápanyagot. Az indokolatlan nitrogénhasználat ugyanakkor pénzkidobás, ugyanis a megfelelő mennyiségben jelen lévő baktériumok által megkötött nitrogén mennyisége teljes mértékben kielégíti a szója nitrogénszükségletét. Mindhárman megemlítették, hogy túlzott nitrogénfelhasználás esetén a többi kultúránál is tapasztalt tünetekkel kell számolnunk. Takács Attila megjegyezte, hogy a gümők kialakulása és megfelelő működése szempontjából a nitrogén kérdéskörénél sokkal lényegesebb a talaj pH megfelelő beállítása és a jó foszforellátottság, valamint a talajhőmérséklet és a vízháztartás szabályozása. Ez utóbbi két tényezőt egy kicsit nehézkesen tudjuk befolyásolni. Egyik jó megoldás mindkét esetre az öntözés, ami sajnos nem minden gazdaság számára elérhető. A másik jó megoldás a talajtakarás lehet, amit tulajdonképpen Bényi gazdánál is láthatunk a gyakorlatban. Mindhárman kitértek a beszélgetés során a mikroelemek fontosságára, a gümők kialakulása szempontjából különösképp a molibdént hangsúlyozták.

 

Fülöpné Kuszák Katalin minden szójatermelő számára ajánlja a gümők ellenőrzését bizonyos időközönként. Ha a termelő azt tapasztalja, hogy valamilyen probléma van a gümők működésével, akkor érdemes a probléma forrását kideríteni és mielőbb orvosolni azt, mert ez azt jelenti, hogy a szója sem fogja jól érezni magát, ami könnyen a termésátlag rovására mehet. A gümők már 2–5 levélpárnál elkezdenek kialakulni és a magtelítődés időszakáig szolgáltatják a szója számára a nitrogént. Ha ebben az időszakban szétnyom az ember egy gümőt és minden megfelelően működik, akkor azt tapasztalja, hogy rózsaszín a belseje.

 

Azt gondolom, hogy eddig – kisebb zökkenőktől eltekintve – hibátlanul teljesít a technológia. Szépen, egyenletesen fejlődik a növényzet és a gümők is. A gümők fejlődéséről a továbbiakban is rendszeresen beszámolok majd, emellett a következő cikkben ismét jelentkezni fogok a hónap eseményeivel, megosztom Bényi gazdával történő beszélgetésünk lényeges elemeit és beszámolok a szemle tapasztalatairól.

 

Farkas-Csamangó Tamás

 

Forrás: Agro Napló

 

A sorozat a hazai sikeres szójatermesztésért elkötelezett támogatói kör jóvoltából valósul meg:

 
       
 

A sorozat korábbi részei:



Oldalunkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás