ONFARM-tanösvény (nemcsak) szójatermelőknek – agrártörténelem Hobolon
A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület minden évben megrendezi hagyományos fajtabemutató road-showját, amelynek 2023. augusztus 29-én Hobolon a Pap és Papp Kft. adott otthont.
Kivételes és különleges eseménynek ígérkezett a szakmai nap, mert Baranyi Attila a kft. ügyvezető igazgatója rendhagyó módon alakította át a hagyományos programot, és a termelői elvárásoknak leginkább megfelelő módon, gyakorlat-orientált tartalommal és módszerrel töltötte azt meg. Így valósult meg Magyarország első, termelő üzem által létrehozott, tematikus szója tanösvénye!
A vendégek köszöntése után Bányai Tibor, az egyesület elnökhelyettese röviden bemutatta a Szója Roadshow elmúlt három évének eredményeit, majd ezt követően a közel 150 fős vendégsereget a házigazda a bemutató területre vezette. Itt a tanösvény három állomása és felkészült előadók várták a megjelent gazdákat és a szójatermelésben érdekelt beszállító cégek szakembereit.
A TALAJATAN állomáson Félegyházi Fruzsina talajtérképezési szakmérnök (Magyar Talajtani Társaság) mutatta be az előző napon feltárt talajszelvényt. Ismertetőjét a helyszín földrajztörténeti bemutatásával kezdte, mesélt a talajképző kőzet és a szelvényben megtalálható, áthalmozott rétegek eredetéről, a talaj fizikai féleségének és a talaj víz- és tápanyaggazdálkodásának összefüggéseiről, a talajművelésnek a talaj szerkezetében és tömörödöttségében jelentkező hatásairól. Az is bebizonyosodott, hogy a gazdák nyitottak, befogadóak a talajjal kapcsolatos információkra, aminek köszönhetően a bemutató teljes ideje alatt „teltház” volt a talajszelvényben. Az érdeklődők kérdésikre gyakorlatias és konkrét válaszokat kaptak az előadótól, aki élőben, a szelvény szintjeit elemezve demonstrálni is tudta az elmondottakat.
A talaj működése után a NÖVÉNYEGÉSZSÉG állomáson a szója működéséről beszélt Szabó István a Pro-Feed Kft. munkatársa. Az időközben 30 °C közelébe emelkedő hőmérséklet sem csökkentette a látogatók érdeklődését, akik megtudták többek között azt is, hogy a szója az ún. forrás oldalon korlátozott növények közé tartozik. Ennek egyik jele, hogy a virágok illetve a megtermékenyült hüvelyek közel háromnegyede (!) elhal, mert a növény nem képes azokat megtartani. A viszonylag hosszú időn keresztül nyíló virágok nagy száma annak is a bizonyítéka, hogy a szója jól tud alkalmazkodni a környezeti hatásokhoz – legalábbis a vegetáció bizonyos időszakában. Ehhez viszont arra van szükség, hogy fel tudjon készülni erre, rendelkezzen olyan tartalékokkal, amelyeket a kedvezőtlen időjárási körülmények között fel tud használni. A hallgatók megtanulhatták, hogy melyek a szója fejlődésének kritikus időszakai, mikor alakulnak ki az egyes terméselemek, és mikor milyen típusú segítségre, támogatásra van szüksége a növénynek a termésbiztonság megőrzésére.
A tanösvény harmadik állomásának (NÖVÉNYVÉDELEM) házigazdája Dr. Varga Zsolt növényorvos (Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvos Kamara) és címzetes egyetemi docens (MATE Kaposvári Campus) volt, aki minden részletre kiterjedően ismertette a szója növényvédelmének sarkalatos pontjait, és bemutatta a legfontosabb betegségeket és kártevőket. A vendégek figyelmét felhívta a szója legújabb kártevőjének, a fésűslábú viráglégynek (Delia platura) a jelentőségére, és bemutatta a védekezés lehetőségeit. Az előadó sorra vette a szója betegségeit, részletesen beszélt azok átteleléséről, fejlődéséről, és az ellenük való védekezés lehetőségeiről. Előadását színesítette a helyszínen szedett gyomokból összeállított, élő herbárium, illetve egy terepen jól használható diagnosztikai készlet bemutatása is.
A program zárásaként a vendégeket Takács Erika, a Szója Egyesület munkatársa, végig vezette a fajtasoron, majd a tartalmas szakmai nap ízletes ebéddel és kötetlen szakmai beszélgetéssel zárult.
Forrás: agronaplo.hu