A GMO-szója helyett egyéb fehérjeforrások, így a pillangósvirágú szálastakarmány-növények, az alternatív fehérjenövények, az ipari melléktermékek és a magas fehérjetartalmú gabonák felhasználásával hosszú távú megoldást jelenthetnek – olvasható a májusi NAKlapban.
 
A világon megtermelt – így az itthon felhasznált – szója több mint 90–95%-a GMO-s. Európában a lakosság nagyobb hányada elutasítja a GMO-s termékek használatát. Magyarország mezőgazdasága – Európában egyedülállóként – mentes a genetikailag módosított szervezetektől, ahogy azt az alaptörvény is rögzíti. Hiába tiltja azonban a hazai szabályozás a génmódosított növények belföldi termesztésbe vonását, mégis – az állattenyésztésben felhasználásra kerülő – több százezer tonna GMO-s szója özönlik az országba.
 
A GMO-mentesség legfőbb célja Magyarország számára jelentős piaci előny megszerzése az EU-n belül és kívül. Magyarország méreténél fogva is képes lehet arra, hogy fenntartsa GMO-mentességét, ez egyben elemi érdeke is. A teljes mentességhez azonban a GMO-szója kiváltását meg kell oldani a takarmányozásban. A GMO-mentes szója egyértelműen prémium termék, 20–30 százalékkal magasabb áron érhető el a globális piacon. A magyar állattenyésztés extrahált szójadara-felhasználása kb. 565 ezer tonna/év, amit megközelítőleg sem tudunk belföldön előállítani, így ez nagymértékű importfüggőséget jelent.
 
A függőség minimalizálása érdekében hívták életre a nemzeti fehérjeprogramot, amely a hazai élelmiszergazdaság szinte teljes vertikumát érinti, többéves tervek és állami szerepvállalás mellett. A hazai termelés serkentése érdekében termeléshez kötött támogatás került bevezetésre a szálas és fehérje takarmánynövényeknél. Támogatást kaptak az alternatív takarmányozási technológiákra vonatkozó kutatások, amelyek a GMO-szója helyett egyéb fehérjeforrások, így a pillangósvirágú szálastakarmány-növények, az alternatív fehérjenövények, az ipari melléktermékek és a magas fehérjetartalmú gabonák felhasználásával hosszú távú megoldást jelenthetnek. Vizsgálatok kimutatták, hogy tejelő tehenészetekben a takarmányozáshoz használt szója kiváltható és alternatív receptúrával helyettesíthető a tejtermelés csökkenése és a takarmányozási költségek növekedése nélkül.
 
Az ágazat összes szójaigényének hazai forrásból történő teljes kiváltására jelenleg sajnos nincs lehetőség, mivel a GMO-mentes hazai termesztés tavalyi közel 3 tonnás termésátlaga hosszú távon nem realizálható. Az éghajlati sajátosságokat, valamint a szójatermesztés igényeit figyelembe véve Magyarországon – kb. 150 000 ha termőterületen, 2000 kg/ha termésátlaggal számolva – 300 000 tonna GMO-mentes szójabab lenne termeszthető itthon. Ebből mintegy 240 000 tonna extrahált szójadarát lehetne előállítani. E mennyiség itthon tartása, illetve helyettesítő fehérjeforrások – 145 000 tonna – használata mellett a fennmaradó GMO-mentes szójadara importszükséglet kb. 180 000 tonna/év. Ennek nemzetközi piacról való biztosítása a jelenlegi 40 dolláros prémiumárral számolva 180 ezer tonna, kb, 7,2 millió dollár költségnövekedést jelentene a hazai takarmányiparnak. Ez a teljes takarmányiparágra mintegy 2,2 milliárd Ft-os költségnövekedést eredményezne, amely folyó árakon számítva átlagosan nem egész 1 százalékkal növelné meg a takarmányárakat úgy, hogy a 145 000 tonna extrahált szójadarát helyettesítő termékek piaci igényeinek megnövekedéséből eredő áremelkedéseit figyelmen kívül hagytuk.
 

Forrás: Agro Napló

 
 
 

Oldalunkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás