Az Agro Napló és a Magyar Szója Nonprofit Kft. 2014. évi közös vállalkozása a „Szója Oskola” cikksorozat elindítása volt, azzal a céllal és szándékkal, hogy praktikus, gyakorlatias, használható ismereteket közvetítsünk gyakorló gazdák számára.

A szerzők a hazai szójatermesztés – feldolgozás – felhasználás és kereskedelem jeles művelői, akik képesek ismereteik, tapasztalataik közérthető átadására. 
Az olvasói visszajelzések, továbbá a szakmai rendezvények (Szójakonferenciák, fajtabemutatók stb.) kiemelt érdeklődése igazolja, hogy komoly igény van e kultúra megismerésére, termesztéstechnológiájának elsajátítására az eredményes termesztés érdekében.

Az előző hónapok közleményeiben – egyebek mellett – részletesen beszámoltunk a termesztéstechnológia folyamatáról, rámutattunk annak kritikus pontjaira – kiemelten foglalkoztunk a szója gyomirtásával. A következőkben a megtermelt szójabab hazai feldolgozási lehetőségeit mutatjuk be a Galldorf Zrt. gyakorlata alapján. Mielőtt rátérnénk a technológiai részletekre, érdemes egy kérdést megfogalmazni:

Miért kell 
a szójababot feldolgozni?

Röviden: a takarmány emészthetősége miatt szükséges, egyéb megfontolásokból célszerű!

Szükséges, mert a szóját (és még néhány hüvelyest) nem lehet nyersen elfogyasztani, részben kedvezőtlen (ún. babvíz) zamatok miatt. Ez nagyrészt a bennük lévő ún. antinutritív anyagoknak „köszönhető”.

Antinutritív hatás fogalomkörébe sorolható minden olyan növekedést gátló vagy lassító, illetve a takarmányok értékesítését csökkentő hatás, amely a táplálékon keresztül éri a szervezetet, de szemmel látható káros tüneteket nem okoz. Az antinutritív hatású anyagok között a szója tripszin inhibitorai (Kunitz inhibitor, Bowman-Birk inhibitor) tétlenségre kárhoztatják (inaktiválják) a hasnyálmirigyben termelődő tripszin és kimotripszin fehérjebontó enzimeket. A takarmányok fehérje emészthetősége csökken, ami végső soron a szervezet növekedését lassítja, csökkentik a termelést (hús, tojás) és a takarmányhasznosítást. Röviden: csökken a termelés és nő a fajlagos takarmány-felhasználás. Jóllehet, a nyers szója tripszingátló hatása „mindössze” hetven-egynéhány éve ismert, a szója fogyasztása – elsősorban a Kelet országaiban – évezredek óta igen széles termék-előállítási skála és kínálat mellett a mindennapi megélhetés része volt. Egyáltalán nem túlzóak azok a megállapítások, amelyekkel a szójababot jellemezni szokták: csodanövény, Kelet aranya, növények királynője stb. A szója táplálja a világot, közvetlenül és közvetetten haszonállataink által hús, tojás, tej formában. A közvetlen felhasználás gyakorlata az volt, hogy fogyasztás előtt – a babot – annak kellemetlen ízének megszüntetésére vízben áztatták, majd megfőzték. Ezzel az eljárással tulajdonképpen inaktiválták – az akkor még ismeretlen – tripszin inhibitorokat is. A tripszin inhibitor egy a szója antinutritív faktorai közül, amelynek hatása a leglényegesebb. Mellette még további proteázgátló anyagok vannak, amelyek többé-kevésbé hőérzékenyek és inaktiválhatóak.

szójaosk. 1

A korábban feltett kérdésre adott válasz második részében azt fogalmazzuk meg, hogy célszerű feldolgozni a megtermelt szójababot. Azt nem szükséges különösebben bizonyítani, hogy a szója – egyéb fehérjeforrással – csak részben pótolható vagy helyettesíthető az állati takarmányozásban, sőt szerepe tovább nő azáltal, hogy „klasszikus” monogasztrikus (együregű gyomrú) állatok mellett a szójabab jelentősége folyamatosan nő a nagy tejtermelésű tehenek takarmányozásában is. Feldolgozásával nő a hozzáadott érték, csökken vagy csökkenhet a piaci függőség, mérsékelhető az állattenyésztés legnagyobb tételét jelentő takarmányozási költség. Azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy minden alapanyag-feldolgozás – értelemszerűen a szójababé is – a hazai foglalkoztatottságot erősíti.

A szója beltartalmi értékei alapján az egyik legértékesebb szántóföldi kultúra. Magas fehérjetartalma, kedvező aminosav összetétele és jelentős olajtartalma teszi különösen értékessé. A következő táblázatban a full-fat szójabab és az extrahált szójadara összetételét mutatjuk be Schmidt J. és mtsai. adatai alapján:

 

szójaosk. 2

Évezredek óta ismert, hogy a szójababot az ember táplálkozásában és az állatok takarmányozásában csak feldolgozott formában előnyös fogyasztani. A változatos felhasználás különböző technikai megoldásokkal párosult, amelyeknek részletes ismertetése nem feladatunk, lényegük abban foglalható össze, hogy a fizikai, kémiai és biológiai eljárásokat külön-külön vagy egymással kombináltan alkalmazzák.

A világon a legelterjedtebb és kétség kívül a legjobb megoldás, ha a szójából kivonják az olajat valamilyen extrakciós eljárással, mikor is az antinutritív anyagok szabályozott körülmények között a hőkezelés során lebomlanak. Ezzel az eljárással állandó minőségű szójadara állítható elő. Az olajkinyerés oldószere a benzin vagy hexán lehet. Hexános kinyerés esetén a termék humán felhasználásra is alkalmas.

A következőkben a hazai feldolgozási gyakorlatban több helyen (Bóly Zrt., Galldorf Zrt., UBM Kft.) alkalmazott hőkezeléses technológiát mutatjuk be a Galldorf Zrt. hidrotermikus szójafeldolgozó üzemi példáján.

szójaosk. 3

Az általuk gyártott full-fat szója német technológiai eljárás alapján, az alábbi gyártási folyamat szerint készül: a folyamat lényege, hogy a nyers szójabab hőkezelése során a babban lévő antinutritív faktorok semlegesítése és a folyamat végén keletkező full-fat szója takarmányokban felhasználhatóvá tétele.

A feldolgozási folyamat során első lépésben a nyers szójababot a tárolókból szállítószalag rendszerrel a külső garatba juttatjuk. 
A bab innen serleges felvonóval egy mágnesen keresztül a vízszintes rédlerre kerül, ami azt egy tartályba szállítja.

A tartály alatt elhelyezkedő roppantó berendezés az egész szójababot negyed, nyolcad darabokra töri, hogy a folyamat során használt gőz minél nagyobb felületen találkozzon az anyaggal. A roppantott bab egy serleges felvonón keresztül egy előtartályba kerül.

A nyers, roppantott babot az előtartályból csigával és serleges felvonóval az adagoló tartályba, majd innen a kondícionáló csigába szállítjuk. Itt 80°C-ra melegítjük a babot, majd azt a hidrotermikus reaktorba töltjük.

A reaktor két szintből áll, az anyag negyed órát tölt benne. A kezelés során a babot folyamatosan 100°C-on tartjuk. A bab a reaktorban a felső szint irányából az alsó szint felé halad, de a mozgás során keveredés nem lép fel az anyagáramban. Ez biztosítja, hogy valamennyi rész azonos időtartamú gőzölésen essen át.

A hidrotermikus reaktorból kikerülő anyag a következő lépésben egy expanderbe kerül. Itt a nagy hő és a nyomás hatására vizet veszít és elnyeri végső struktúráját. A folyamat végén a hőkezelt, de még meleg anyagot egy szalagos szárító-hűtővel környezeti hőmérsékletre hűtjük. A kész full-fat szóját serleges felvonóval és vályús csigával a tárolótérbe szállítjuk.

Az eljárási folyamatot PLC alapú rendszer vezérli. A beavatkozásokat PC segítségével végezzük. A gőzellátás kazánnal történik, a sűrített levegő ellátását kompresszor biztosítja.

A termékek állandó magas minőségét – tulajdonképpen a tripszin inaktiválás mértékét – a folyamatos laboratóriumi ureáz aktivitásmérések, illetve gyorstesztek mellett a GMO laboratórium és a már korábban bevezetett minőségbiztosítási rendszerek garantálják.

A Hernádon gyártott full-fat szója takarmány-
alapanyag széles körűen felhasználható a sertés-, baromfitakarmányok komponenseként, továbbá tejelő tehenek takarmány alkotórészeként.

Dr. Balikó Sándor, mg-i szakmérnök,
c. egyetemi docens

Popovics Tamás, igazgató,
Galldorf Zrt.

Tóth Gábor, vetőmag szaktanácsadó,
Galldorf Zrt.

Oldalunkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás