SZÓJA VEGYSZERES ÉS MECHANIKUS GYOMIRTÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI - Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

A szójának rendkívül összetett gyomflórája van, hiszen egyaránt károsítják a magról kelő és évelő egy- és kétszikű gyomok is a teljes vegetációs időszakban. Az elhúzódó gyomkelés, a veszélyes gyomok (pl. fehér libatop, parlagfű) jelenléte, valamint a szója kezdeti fejlődésekor gyenge gyomelnyomó képessége egyaránt kihívást jelent az eredményes gyomszabályozás kivitelezése szempontjából. A projekt vizsgálati éveiben arra kerestük a választ, hogy el lehet e hagyni a preemergens és posztemergens készítményeket a hazai szójatermesztésben üzemi körülmények között. Eredményeinket mind termesztéstechnológiailag, mind ökonómiailag értékeltük.

A projekt keretein belül beszerzésre került gyomfésű és kultivátor lehetőséget biztosított presowing kezeléssel kombinálva a kérdés vizsgálatára. A projekt első évének kezdeti nehézségeit kiküszöbölve és az új, mechanikai gyomszabályozást lehetővé tevő technológia alkalmazásának elsajátítása után elmondható, hogy a 2021 és 2023. évi tőszám felvételezések átlag értékei között 9%-os növekedés figyelhető meg. Míg a gyomfelvételezés eredményei alapján a mechanikai gyomszabályozásban részesített területek 2021-ben átlagosan közepes és jó kultúrállapotúak voltak, addig 2023-ra a technológia alkalmazásának rutinszerűvé válásával a csapadékos tenyészidőszak ellenére a kitűnő kategóriába tartoztak. A gyomosodásra és a kultúrállapotra vonatkozó értékek a tenyészidőszak végéig a kitűnő kategóriában maradtak. Eredményeink rávilágítottak továbbá arra, hogy a mechanikai technológia helyes használatával a terméshozam ugyanazon a szinten tartható, mint a herbicidek alkalmazásával, azonban a technológia még nem teljesen kiforrott. A 3 vizsgálati év kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a gazdaságok kidolgozzák szójatermesztési rutinjukhoz illeszkedő teljes mechanikai technológiát. Jól mutatják ezt a projektben ismertetett ökológiai eredmények. Kétségtelen, hogy az Európai Unió Green Deal törekvései során alkalmazandó növényvédőszer és műtrágyafelhasználás csökkentése miatt az új technológiák kidolgozása, bevezetése és megtanulása elengedhetetlenné válik a jövőben.

Eredményeink alapján javasolt a gyomfésű használatát nagyon korán, akár néhány nappal a szójavetést követően elkezdeni annak érdekében, hogy a mechanikus gyomirtást sikeresen el lehessen indítani és a szója növénnyel egyidőben kelő gyomokat vissza lehessen szorítani. Ezzel a technológiával előnyhöz juttatjuk a kelés után gyomelnyomó képességgel nem rendelkező szójaállományt. A másik sarkalatos pontja a mechanikai gyomirtásnak a kultivátor használata. A szója vetésekor alkalmazott 45-75 cm sortávolság lehetővé teszi a kultivátor többszöri használatát, amíg a szója növény fejlődése engedi. Ügyelni kell azonban arra, hogy a reggeli órákban a növény könnyen pattanhat, törhet, ezért a kultivátorozás időpontjának időzítése nagyban befolyásolja annak eredményességét. A gyakorlatban tevékenykedő gazda számára azonban ezek a növényállomány szemrevételezésével könnyen elsajátíthatók.

Az ökonómiai elemzés során megállapítottuk, hogy a vizsgált években a vetőmagköltségben való különbséget a gazdaságokban alkalmazott eltérő vetésnorma okozta. A két gyomszabályozási technológiában ugyanúgy végezte valamennyi gazdaság műtrágyázást, tehát az átlagköltségben jelentkező különbséget nem a technológiai különbség, hanem a hozammal való súlyozás eredményezte. A műtrágyázás és az üzemanyag felhasználás költségeinek jelentős növekedését tükrözi az orosz-ukrán háború következtében Európa-szerte kialakult energiaválság. A műtrágyapiacon bekövetkező jelentős árrobbanást a 2022-es adatok is36visszatükrözik. A gyomirtószerek használatának elhagyása eredményeink szerint jelentős különbséget okozott a két technológia között. A növényvédőszer-ráfordítás átlagos költsége a mechanikai gyomszabályozási technológiát használva átlagosan 84%-kal (2021), 74%-kal (2022) és 70%-kal (2023) volt alacsonyabb, mint herbicidek használatával. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a 7 vizsgált gazdaságban a szójatermesztés közvetlen költsége mindkét technológia esetén jelentősen megnőtt 2022-re az előző évihez képest, mely elsősorban az említett műtrágya- és növényvédőszer árak emelkedésével volt magyarázható. Az ezt követő 2023-as évben a műtrágyaárak normalizálódása következtében inkább a vetőmag árak és a növényvédelmi ráfordítások határozták meg a közvetlen költség alakulását. Adataink alapján megállapítottuk, hogy a szójatermesztésben az egyik meghatározó közvetett költség a gépköltség volt, melynek a termelési költségen belüli aránya a vegyszeres technológia esetén 18-19%-ot, míg a mechanikai technológia esetén 16-21%-ot képvisel. A gépköltség esetén bekövetkező évenkénti emelkedést egyrészt az említett okokból bekövetkező üzemanyagáremelkedés, másrészt a mechanikai technológia elsajátítását követően a gyomfésűzés és kultivátorozás menetszámának növekedése miatti magasabb üzemanyag felhasználás okozta. Összességében azonban a vegyszeres és mechanikai technológiák gépköltsége jelentős eltérést nem mutat. A 7 gazdaságban a bérköltség alakulását a gépi műveletek száma jelentősen befolyásolta, valamint a kutatási időszak során két kísérleti helyszínen a nagymértékű gyomosodás miatt a mechanikai technológiában kézi munkaerő alkalmazására is példa volt. Eredményink alapján megállapítottuk azonban, hogy évjárattól függően 2-14%-kal kevesebb munkaóra igénye volt a mechanikai technológiának, ami 3 éves átlagban 6%-kal kevesebb munkaidő ráfordítást igényelt. A bérköltség és a munkabér közterhei tekintetében ez figyelemre méltó. Összességében megállapítottuk, hogy a vegyszeres gyomszabályozási technológiában részesült területek termelési költségének 28%-os emelkedésével szemben a mechanikai gyomszabályozási technológiában részesült területek esetén 17%-os emelkedés történt. Ez utóbbi a két technológia összehasonlítása során 2023-ban a mechanikai technológia esetén 8%- kal alacsonyabb költség ráfordítást jelentett a vegyszeres technológiához képest.

Bár az Európai Unió támogatási rendszere a nitrogén-kötő növényekhez hasonlóan a szója termesztését is teljes növényvédőszer-mentes technológia mellett írja elő, azonban tekintettel a klímaváltozás miatt hazai környezetben is egyre gyakrabban megjelenő és jelentősnek mondható atka károk és gombás betegségek miatt nem biztos, hogy ez eredményesen megvalósítható. A projekt során minden évben tapasztaltuk különböző kórokozók megjelenését, amelyek jelenleg terméscsökkenést még nem okoztak, de a klímaváltozás miatt kialakuló, számukra megfelelő környezeti feltételek és esetlegesen fogékony fajták esetén akár veszélyessé is válhatnak. A kísérletben megjelenő atkakártétel azonban 2021-ben és 2023-ban is gondot okozott. Szakszerű védelemmel azonban a kártétel mértéke csökkenthető.