Szójatermesztés az Amazonas vidékén: néhány év alatt megsokszorozódik?
Rio de Janeiro – Egy elemzés szerint Dél-Amerikában a szója termőterülete 2000 óta 26 400 négyzetkilométerről 55 100 négyzetkilométerre, azaz kétszeresére nőtt.
Az EU-ba importált szóját elsősorban állati takarmányozásra használják. A Németországban levágott állatok többsége esetében a szója a takarmány központi összetevője. Az Amazonas térségében hatalmas földterületeket művelnek meg erre a célra, ahelyett, hogy erdők lennének, mint korábban.
Ez szinte mindig a természet elpusztításával járt – írják a kutatók a Nature Sustainability című folyóiratban. A jelentés szerint a leggyorsabb terjeszkedés a brazil Amazonas vidékén történt, ahol a szójatermesztés területe több mint tízszeresére, 4000 négyzetkilométerről 46 000 négyzetkilométerre nőtt.
A kutatók a műholdas adatokat és a terepi felmérések eredményeit kombinálva következtettek a régióban 2000 és 2019 között szójatermesztésre használt terület növekedésére. Eredetileg sok erdőterületet állattartásra alakítottak át. Az erdőirtás korlátozásáért folytatott küzdelemnek figyelembe kell vennie a szója termesztésének közvetett hatásait a legelők vagy más földhasználatok kiszorítása révén.
Az előrejelzések szerint 2050-re a globális szójatermelés 50 százalékkal fog növekedni, ami további 20 millió hektár termőterületet igényel, amelynek nagy része várhatóan Dél-Amerikában lesz. „A társadalom rövid távú szükségleteinek és a hosszú távú fenntarthatóságnak az egyensúlyba hozásához innovációra lesz szükség mind a természetvédelem, mind a mezőgazdaság területén” – mondták a kutatók.
A brazil mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az olyan mezőgazdasági termékek, mint a szója, elsősorban Ázsiába, azon belül Kínába, de az Európai Unióba is eljutnak, olyan országokba, mint Hollandia, Spanyolország és Németország. A WWF környezetvédelmi szervezet szerint az EU-ba más régiókból behozott szója mintegy 80 százalékát állati takarmányozásra használják fel. A Németországban levágott állatok többsége esetében a szója a takarmány központi összetevője, különösen igaz ez a sertésekre és a baromfira.
A szója mögött hosszú út áll: a BR-163-as úton, amelyet „szójaútnak” is neveznek, teherautók szállítják a babot a brazil Amazonas déli részén fekvő termőterületekről az északi kikötőkbe. Ezek közé tartozik Itaituba kikötője, ahol hatalmas konténerhajók, gabonasilók és rakodóállomások találhatók, valamint Santarém még nagyobb átrakodási kikötője. A szóját hajók viszik tovább Európába.
A brazil termelők még mindig Mato Grosso államban termesztik a szója nagy részét. De a szójaföldek egyre jobban elterjednek az ország északi részén is. Néha a mezők néhány méterre terülnek el az őslakosok otthonától, ahol egykor az Amazonas-erdő húzódott. A tanulmány szerint az éghajlatváltozás mérséklésének egyik fő célja az erdőirtás elkerülése kell, hogy legyen az ellátási láncban.
A WWF májusban bemutatott jelentése szerint a közelmúltban évente átlagosan négyszer akkora trópusi erdőt irtottak ki, mint a Bodeni-tó, hogy az EU olyan árucikkeket importáljon, mint a szója, a pálmaolaj, a marhahús és a kávé. 2017-ben az EU importja a világkereskedelemhez kapcsolódó trópusi erdőirtás 16 százalékát tette ki. Az EU-n belül Németország vezeti a listát.
A jelentés szerint az EU importja révén az erdőirtáshoz messze a legnagyobb mértékben a szója (a kivágott terület mintegy 31 százaléka) és a pálmaolaj (mintegy 24 százalék) járult hozzá, amelyek termesztéséhez vagy előállításához Dél-Amerika, illetve Délkelet-Ázsia erdeinek kellett helyet adniuk. A WWF jelentése szerint az importált erdőirtás közvetve 116 millió tonna CO2-kibocsátást okozott az EU-ban 2017-ben. Ez az EU mezőgazdaságából származó kibocsátások több mint egynegyedének felel meg ugyanebben az évben.
A Forest Trends természetvédelmi szervezet szintén májusban bemutatott jelentése szerint a 2013 és 2019 között a nyersanyagtermelés céljából kiirtott esőerdők közel 70 százalékát illegálisan pusztították el. A jelentés szerint a helyzet különösen drámai Brazíliában, ahol 2019-ben az erdőirtás szinte teljes egészében (legalább 95 százalékban) illegális volt.
2019 volt Jair Bolsonaro első éve brazil elnökként. A jobboldali populista az Amazonas kizsákmányolása mellett érvel. Ebben az összefüggésben Brazília kulcsszerepet játszik az éghajlatvédelemben: az ország az Amazonas nagy részét birtokolja, amely Nyugat-Európa nagyságú, és amely CO2-tárolónak számít.
dpa