Gyomnövények

Egyéves egyszikűek
Évelő egyszikűek
Egyéves kétszikűek
Évelő kétszikűek
Egyéves egyszikűek

Héla zab (Vad zab) (Avena fatua)

A pázsitfű-félék családjához tartozó egyéves, egyszikű gyomnövény. Eurázsiában őshonos, ezáltal Magyarország egész területén megtalálható, csak a fertőződés mértéke eltérő az egyes régiók között, gyors elterjedése az 1970-es évektől kezdődött. Társnevei lehetnek még a repülő zab, üres zab és a szőrös-fekete zab. Leginkább a barna erdőtalajokat és a réti talajokat részesíti előnyben, ellenben a homokos talajokat kevésbé kedveli. Már kora tavasztól (április első felétől) megkezdődik a csírázása (T₃). A csíranövény 1-3 cm hosszú, keskeny, sárgászöld színű, lapos, felálló sziklevéllel csírázik. A kifejlett növény 60-120 cm magas, egyenes szárú, bokrosodó. Szára vastag, levelei nagyok és szélesek, fokozatosan kihegyesedők, színük kékesszürke árnyalatú. A levélhüvelyen és a levélszélen alul csillószőrök találhatók. Virágzása júniustól augusztusig tehető. Virágzata buga virágzat, vízszintesen elálló, többnyire háromvirágú füzérkékkel. Jellegzeteségük, hogy minden virág külső toklásza hátán pirosas-barna szálka található. Az érett szemtermések egyenként, egymástól függetlenül hullanak ki a füzérkéből. A toklászos szem nagy, 13-18 mm hosszú, a toklász a szemet nagyrészt körülöleli, a toklász közepéből erős, alsó felében csavarodott, felső felében térdes, pirosas-barna szálka mered ki, aminek hossza 30-40 mm. Egy növény, az életkörülményeitől függően 50-1000 magot képes hozni. A magok átlagosan 3-8 évig tartják meg csírázóképességüket a talajban.

A gyomfertőzés kezdetekor a táblaszéleken tűnnek fel leggyakrabban, így azok körbekaszálása jelentősen tudjuk mérsékelni a terjedésüket. Vegyszeres beavatkozás esetén, többféle engedélyezett egyszikűek elleni gyomirtószer áll rendelkezésünkre borsó esetén. Az alábbiak tartoznak ebbe a kategóriába: Agil 100 EC, Command 48 EC, Dual Gold 960 EC, Focus Ultra, Frequent, Fusilade Forte, Leopard 5 EC, Pantera 40 EC, Pulsar 40 SL, Reactor 360 CS, Select 240 EC (Super), Sharpen 330 EC, Stomp Aqua, Targa Max (Super)

Évelő egyszikűek
Egyéves kétszikűek

Ebszékfű (Tripleurospermum inodorum vagy Matricaria maritima ssp. inodora)

Az ebszékfű (Tripleurospermum) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó nemzetség. Az ide sorolt fajok egy részét korábban a székfű (Matricaria) nemzetségbe helyezték. A székfű és az ebszékfű neveket gyakran szinonimaként használják. Magyarországon mindenhol elterjedt. Társnevei még az álszikfű, ebkapor, kutyakapor, lószegfű, papvirág, szagtalan tárkony, vad kamilla, vadkapor és a vadszikfű. Kedveli a jó tápanyag ellátottságú, nedves, kötött talajokat. Nyár utói, egyéves (T₄), kétszikű növény. Kora tavasztól nagy tömegben csírázik egészen nyár elejéig, de kedvező körülmények esetén ősszel is kelhet és ebben az esetben áttelel. A csíranövény sziklevelei oválisan megnyúlt, fordított tojásdad alakúak, csúcsuk felé hegyesedők, a talajon ülnek. A kifejlett növény közepesen magas, 20-60 cm-re megnövő, felálló szárú, közepétől kezdve elágazó élénkzöld növény. A kamillával ellentétben, ha megdörzsöljük nem ad jellegzetes illatot. Levelei kétszer-háromszor szeldeltek, fonálszerűek. Virágzata fészkesvirágzat, virágait nyelves és csöves virágok alkotják. A csöves virágok sárgák, tömörek és félgömb szerűen, de mégis laposan kidomborodnak. A nyelves virágok fehér színűek és a kamillával ellentétben nem hajlanak le. Az ebszékfű közepe félgömb, míg a kamilláé üreges kúp alakú. Májustól októberig is virágozhat. Termése kaszat termés, 1,5-2,5 mm hosszú, három vagy négyélű, hasáb alakú. A halványsárga bordák közötti részek ráncosak és barna színűek. A kaszat csúcsa gallér-szerűen kiszélesedik. Egy növényen, attól függően, hogy milyen tápanyag ellátottságú talajon él, 5000-10000 darab magot képes hozni, amik akár több mint 10 évig is életképesek tudnak maradni a talajban.

A magról kelő kétszikű gyomok ellen, többféle engedélyezett gyomírtó készítményt is használhatunk a borsó kultúrában. Jelenleg a következő vegyszerek tartoznak ide: Bandur, Basagran 480 SL, Benta 480 SL, Butoxone (M-40), Command 48 EC, Corum, Pulsar 40 SL, Reactor 360 CS, Tropotox (XT).

Ragadós galaj (Galium aparine)

Hazánkban általánosan elterjedt egyéves, kétszikű gyomnövény, mely a galaj-félék családjába tartozik. Társnevei még a buzdor, koldustetű, kullancsfű, ragadály, ragadáncs, ragadácska, ragadvány, szerelemfű és a ragadó fű. Talajban kevéssé válogatós, mindenhol előfordulhat, de elsősorban a jó vízgazdálkodású humuszos vályogtalajokon érzi jól magát, és a sovány homoktalajokat kevésbé tolerálja. Amellett, hogy a szántóföldön gyomnövényként tartjuk számon, gyógynövényként is megállja a helyét. Többféle gyógyhatása is ismert. Ősszel és tavasszal egyaránt csírázó, nyár elején már magot érlelő (T₂), egyéves növény. Tavasszal a legkorábban kelő növények közé tartozik. A csíranövény sziklevelei nagyok, hosszúkásak, széles ovális alakúak, érdes tapintásúak. A sziklevelek csúcsi részei jellegzetes módon kicsípettek. A sziklevél alatti szárrész gyakran vöröses lilás színezetű. A kifejlett növény akár 120 cm-re is megnőhet, szára négyélű (elvágva négyzetre hasonlít) elfekvő vagy kúszó, gyakran elágazó, apró tüskék és ragadós szőrök borítják. Levelei (legtöbbször 4-8 darab) csomókban örvösen állnak a száron, elnyújtott lándzsa alakúak és a szárhoz hasonlóan ragadós az apró horgas tüskék sokaságától. Virágszíne fehér vagy zöldesfehér, a több virágot tartalmazó bogas virágzatok a levéltengelyen állnak. Virágzásuk májustól októberig húzódik. Termése kettő résztermésből áll, melyek éréskor szétválnak. A résztermések 4-6 mm átmérőjűek, formájuk kerekded, színük fénytelen szürkéssárga vagy szürkésbarna. A magok felszínén sűrűn elhelyezkedő, sertékben végződő, félgömb alakú kinövések találhatók. Egy növény életterétől függően 300-1000 darab magot hozhat, amik 7-8 évig is megőrzik csírázóképességüket a talajban.

A magról kelő kétszikű gyomok ellen, többféle engedélyezett gyomírtó készítményt is használhatunk a borsó kultúrában. Jelenleg a következő vegyszerek tartoznak ide: Bandur, Basagran 480 SL, Benta 480 SL, Butoxone (M-40), Command 48 EC, Corum, Pulsar 40 SL, Reactor 360 CS, Tropotox (XT).

Repcsényretek (Raphanus raphanistrum)

A keresztesvirágúak közé tartozó egyéves, magról kelő kétszikű gyomnövény. Az ország egész területén előfordul, de főként a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon elterjedt, míg az Alföldön csak szórványosan találkozhatunk vele. Nevezik még dudvareteknek és mezei reteknek is. Talaj szempontjából a savanyú, kötött agyagtalajokat részesíti előnyben, a meszes talajokat nem kedveli, ott csak szálanként nő vagy egyáltalán hiányzik. Tavasszal csírázó, nyár elején magot érlelő egyéves (T₃). Legnagyobb tömegben tavasszal kel, de kellő csapadék mennyiség esetén nyáron is jól csírázik. A csíranövény sziklevelei szív alakúak, szélesek, erőteljesek, a csúcsi részen mélyen behúzottak, levélnyelük hosszú. A kifejlett állapotban közepesen magas, 40-60 cm nagyságú, karógyökerük orsószerű, megjelenésében a vadrepcéhez hasonlító növény. Szára felálló, elágazó, serteszőrökkel borított viaszos felületű. A levelei kékeszöld színűek, lant alakú, szárnyasan hasadtak, mindkét oldalon egyenlőtlen fogazásúak, a karéjok a levélcsúcs felé egyre nagyobbodnak, a legutolsó a legnagyobb. A felső levelek nem karéjosak. Virágzása májustól kezdve szeptember-októberig is eltart. A virágok szártetőző fürtben állnak, a szirom halványsárga, de lehet élénksárga (jó tápanyag ellátottságú, mészben szegény savanyú vályogtalajon) vagy fehéres (tápanyagban szegény, kevésbé jó állapotú talajokon), feltűnő sötét vagy ibolyás erezettel. Csészelevelei felállóak, szemben a vadrepcével, aminek lekonyulók. Termése gyöngyfüzér-szerűen felfűzött cikkes és bordázott becő, ami 20-60 mm hosszúságú. Egy tagban egy mag található. Érést követően a becő 2-6 magvú tagokra esik szét. A mag 2-3 mm nagyságú, lapított, ovális alakú. Színe fénytelen a barna különböző árnyalataiban (sárgás, pirosas, sötét), felülete hálószerűen gödrös. Friss magjai nem csíráznak, szükségük van egy bizonyos nyugalmi állapotra. Növényenként 100-300 darab mag fejlődhet, amik akár több mint 15 évig is megőrzik csírázóképességüket a talajban.

A magról kelő kétszikű gyomok ellen, többféle engedélyezett gyomírtó készítményt is használhatunk a borsó kultúrában. Jelenleg a következő vegyszerek tartoznak ide: Bandur, Basagran 480 SL, Benta 480 SL, Butoxone (M-40), Command 48 EC, Corum, Pulsar 40 SL, Reactor 360 CS, Tropotox (XT).

Pipacs (Papaver rhoeas)

A pipacs a boglárkavirágúak rendjébe, azon belül a mákfélék családjába tartozó, egynyári, kétszikű gyomnövény. Magyarországon általánosan elterjedt az ország egész területén. Gyógynövényként is ismert, kiváló gyógyhatásokkal rendelkezik. Sokféle társneve és népies elnevezése is van a magyar nyelvben, ezek közé tartozik a büdös mák, cúcik, lúdmák, papacs, papanc, papics, papicsk, patacs, patics, paticska, pép, pip, pipacs mák, pipók, pippancs, pitypalaty virág, vadmák és a veres mák. Talajra igénytelen, kötött és laza, savanyú és meszes talajon egyaránt előfordul. A talajművelést és a talajfelszín bolygatását igényli. Szárazságtűrő, de csapadékos időjárási körülmények között is gyorsan növekszik. Jellemzően ősszel, illetve az enyhébb teleken folyamatosan csírázik, de nem ritka a tavasszal vagy hűvösebb nyarakon való folyamatos csírázása sem. Májusban már virágzik és júniusban érleli a magot (T₂). A csíranövény sziklevelei keskenyek, 7-8 mm hosszúak, hegyes végűek, levélnyelük nincsen. Az első valódi levelek ovális-lándzsásak, rövid nyelűek, a felsők szárnyasan hasogatottak. Első néhány levelük még kopasz. A későbbi levelek tőlevélrózsát alkotnak, szőrösek, a színük zöldes, szürkés bevonatúak. A kifejlett növény felálló szárú, érdes szőrökkel borított, a száron kevés levél található. Nagy virágai a hosszú kocsány végén egyesével állnak. Virága kettő darab nagy, zöld színű, lehulló csészelevélből és négy darab (2-5 cm hosszú) skarlátvörös sziromlevélből áll, amiknek tövén fekete folt van. Termése visszás tojásdad alakú, kb. 10 mm hosszú és 6-10 mm széles, 8-10 rekeszből álló toktermés. Tetején bibekorona található, alatta lyukak nyílnak az érést követően. Magja vese alakú, sötét- vagy vörösesbarna színű, felszíne koncentrikus bemélyedésektől hálózatosan recézett. Egy növényen 10-20ezer mag is fejlődhet, amik több mint 10 évig csírázóképesek tudnak maradni a talajban.

A magról kelő kétszikű gyomok ellen, többféle engedélyezett gyomírtó készítményt is használhatunk a borsó kultúrában. Jelenleg a következő vegyszerek tartoznak ide: Bandur, Basagran 480 SL, Benta 480 SL, Butoxone (M-40), Command 48 EC, Corum, Pulsar 40 SL, Reactor 360 CS, Tropotox (XT).

Pipitér-félék 

• Parlagi pipitér (Anthemis arvensis)
• Szöszös pipitér (Anthemis austriaca)

A pipitér-félék a fészkesvirágzatúak rendjébe tartozó, őszirózsa-félék családjának egyik alcsaládjába tartoznak, magról kelő, egyéves, kétszikű növények. Eredetileg a Földközi-tenger mellől származnak, de mára eljutottak már a világ összes kontinensére (kivéve persze az Antarktiszt). Hazánkban is több fajuk megtalálható, most azzal a kettővel foglalkozunk részletesebben, amelyek komoly gyomosodást okozhatnak a borsó állományban.

Parlagi pipitér:

Elsősorban a nedves területeket kedveli, a Dunántúl nagy részén találkozhatunk ezzel a fajjal. Társnevei még a pallagi montika, vad pipitér és a szagos tányérvirág. Kifejezetten a savanyú, laza talajokat kedveli és erősen érzékeny a talaj légkapacitás értékére is. Októbertől kora tavaszig csírázó, egynyári gyomnövény (T₂). Enyhe teleken folyamatosan kel, ilyenkor tőlevélrózsát fejleszt tavaszra. A csíranövény sziklevél alatti része rövid, a sziklevelek ovális alakú, lekerekített csúcsúak, majdnem ülők, kissé húsosak. Az első levelek átellenesen állnak, a sziklevél kopasz, de már az első lomblevelei is szőrösek. A kifejlett növény közepesen magasra, 10-50 cm-re nő meg. Szára többnyire fekvő alapból felálló, sűrűn elágazó. Levelei szabálytalanul kétszer-háromszor szeldeltek, keskenyek. Virágzása május-júniusra tehető. Virágzata fészkes virágzat, a virágok egyedül állnak, sárga fészekpikkelyekkel és fehér sziromvirágokkal. A vacok a virágzás vége felé kúpformájú, tüske alakú pelyvalevelekkel (ebben is különbözik a kamillától, mert annál a vacok üreges, vagy csak kissé telt). Kaszattermésében hosszanti irányba barázdált, kissé görbe magok találhatók. Egy növény akár 5000 magot is hozhat, amik akár 10 évig is megőrzik csírázóképességüket a talajban.

Szöszös pipitér:

Az ország egész területén találkozhatunk vele. Társ nevei még a vad pipitér és szöszös montlika. A semleges és savanyú talajok jelző növénye, a tápanyag ellátottságra igénytelen, a rosszabb termőképességű talajokon is megél. Ősszel és kora tavasszal egyaránt csírázó, nyár eléjén magot hozó (T₂) gyomnövény. Enyhébb teleken is folyamatosan kel. Orsógyökeret fejlesztve csírázik, sziklevelei kicsit, átellenesek, szárölelők, kerek-lekerekített lapát alakúak. A kifejlett növény közepesen magas, 40-60 cm, már a tövétől kezdve elágazó. A levelek szabályosan, kétszeresen szeldeltek, a levél gerince legalább a csúcs felé fogas. Virágzása május-június hónapra tehető, virágzata fészkes virágzat, melyek egyesével a szárak végén ülnek. Virágzata a parlagi pipitérhez hasonlóan sárga fészekpikkelyekből és fehér sziromvirágokból áll. A virágzatból fejlődő vacok domború, félgömb alakú, a vacokpelyvák szélesebbek, lándzsásak, ép szélűek, hirtelen kihegyesedők. A magok benne romboid alakúak és 2-3 mm hosszúak. Egyedenként akár 4-5000 magot is hozhatnak, amik 8-10 évig is megőrzik csírázóképességüket a talajban.

A magról kelő kétszikű gyomok ellen, többféle engedélyezett gyomírtó készítményt is használhatunk a borsó kultúrában. Jelenleg a következő vegyszerek tartoznak ide: Bandur, Basagran 480 SL, Benta 480 SL, Butoxone (M-40), Command 48 EC, Corum, Pulsar 40 SL, Reactor 360 CS, Tropotox (XT).

Vadrepce (Sinapis arvensis)

A keresztesvirágúak rendjébe, azon belül a káposzta-félék családjába tartozó, egyéves, kétszikű gyomnövény. Európában és Észak-Amerikában általánosan elterjedt, így Hazánkban is mindenhol előfordulhat. Leggyakrabban a Kisalföldön, az Alföldön és a Dél-Dunántúlon találkozhatunk vele. Társnevei még az erdei mustár, mezei mustár, mustárrepcsén, repcsén, repcsény, repcsin és a rice. Minden talajféleségen előfordul, a meszes vályog és löszös talajokat előnyben részesíti, de a savanyú talajokat kevésbé kedveli. Tavasszal csírázó, nyár elején magot érlelő (T₃), egyéves növény. Vontatottan csírázik, így megfelelő csapadék mennyiség esetén tavasztól őszig kelhet. A csíranövény szikleveleinek enyhén szögletes alakja van, csúcsán szélesen kicsípett, a lemez szélessége nagyobb a hosszánál, hosszú nyelűek. Kifejlett állapotban közepesen magas, 30-80 cm nagyságú, szára a felső harmadban elágazó, lent többnyire serteszőrökkel borított. Az alsó lomblevelek nyelesek, karéjosak (az utolsó karéj nagyméretű), a felső levelek rövid nyelűek, szinte száron ülők, karéjosak vagy egyenlőtlenül fogazottak. Virágzása májusban kezdődik és őszig, a fagyokig is eltarthat. Virágszíne kénsárga színű, csészelevelei lazán szétállnak és lekonyulók (szemben a repcsényretekkel, aminek felállóak). Nagyszámú virágai sátorozó fürtökben állnak. Termése 3-5 cm hosszú becőtermés, ami a virágzati tengelyhez simul, kopasz vagy borzas szőrű, szögletesen hengeres, alulról két kopáccsal nyílik. Csúcsán rövid, kúpos csőre van, mely a becő hosszának harmada vagy negyede. A becő falán a magvak kidudorodhatnak. Magja 1-1,8 mm átmérőjű, gömbölyded. Színük többféle lehet, barnás fekete, vöröses barna vagy feketés árnyalatban, felszínük enyhén gödröcskés. Egy növényen, életterétől függően, 1200-2000 darab mag fejlődhet, amik akár 30-35 évig is megőrizhetik csírázóképességüket magas olajtartalmuk révén.

A magról kelő kétszikű gyomok ellen, többféle engedélyezett gyomírtó készítményt is használhatunk a borsó kultúrában. Jelenleg a következő vegyszerek tartoznak ide: Bandur, Basagran 480 SL, Benta 480 SL, Butoxone (M-40), Command 48 EC, Corum, Pulsar 40 SL, Reactor 360 CS, Tropotox (XT).

Mezei szarkaláb (Consolida regalis)

Európa mediterrán térségéből származik eredetileg, de mára már meghódította szinte az egész Európai és Ázsiai kontinenst is. Hazánkban is általánosan elterjedtnek tekinthető. A boglárka-félék családjába tartozó, egyéves, kétszikű gyomnövény. Társnevei közé tartozik a királyvirág, sarkantyúfű, sarkasfű és a mezei sarkvirág. Gyógynövényként is ismert. Talajra igénytelen, az erősen kötött agyagtalajoktól kezdve a tápanyagban gazdag, humuszos területekig bárhol megél. Ugyanígy érzéketlen a talaj pH tartalmára is. Jellemzően ősszel csírázik, és a telet szikleveles vagy 3-6 leveles állapotban vészeli át. Sziklevelei ovális alakúak, csúcsi részükön hegyesek. A levélnyél hosszú és a sziklevélen három hosszanti ér húzódik. Az első valódi levél hármasan osztott, a két oldalsó szeldelt. A leveleket apró, rövid szőrök borítják. A kifejlett növény 20-50 cm magas, erős karógyökérrel rendelkezik, szára erőteljesen elágazik, a szár alsó része sima, a felső része szőrözött. Levelei két- háromszorosan szeldeltek, sok esetben fonal szerűen elvékonyodnak. Májustól szeptemberig virágzik, virágai laza fürtöt alkotnak, melyek színe jellemzően a lila és kék különböző árnyalataiban pompázik, de ritkán lehetnek rózsaszínesek vagy fehérek is. A virág öt csésze- és kettő sziromlevélből áll, hosszú görbülő sarkantyúval. Termése tüszőtermés mely 8-10 mm hosszú, a benne található magok 1-2 mm nagyságúak és változatos formákat vehetnek fel. Színük fekete vagy sötétbarna és pikkelyekkel vannak borítva. A virágzó és terméses növény minden része mérgező, különféle alkaloidokat tartalmaznak.

A magról kelő kétszikű gyomok ellen, többféle engedélyezett gyomírtó készítményt is használhatunk a borsó kultúrában. Jelenleg a következő vegyszerek tartoznak ide: Bandur, Basagran 480 SL, Benta 480 SL, Butoxone (M-40), Command 48 EC, Corum, Pulsar 40 SL, Reactor 360 CS, Tropotox (XT).

Évelő kétszikűek