Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Fenntartható vetésforgó, biztos piac.

Rovar

Akácmoly (Etiella zinckenella)

Jellemzők:

Földünk jelentős részén elterjedt kártevő, Magyarországon a borsó és szójatermesztő vidékeken gyakoribb. Polifág kártevő, borsón kívül tápnövénye az akác és a különféle termesztett és vadon élő pillangós növények. Az akácmolynak hazánkban évente 2-3 nemzedéke fejlődik ki, a borsó szempontjából az első az, ami veszélyes. Az első nemzedék imágói május végén-június elején, a borsó virágzásának idején repülnek. A kifejlett lepke 10-12 mm hosszú, szárnyfesztávja 24-28 mm, szárnyának színe szürkésbarna, amiben széles sárgásvörös sáv húzódik. A szárny felső szegélyén hosszanti fehér csík látható. Az imágók éjjel aktívak. A nőstények a petéiket a borsó virágának csészeleveleire, sziromleveleire vagy a fiatal hüvelyekre rakják. A kikelő lárvák berágják magukat a hüvelyekbe és elkezdenek a borsószemekkel táplálkozni. A hüvelyen kívülről csak egy apró bemeneti pont látható, ami hamar beforr, de a felnyitott hüvelyben megtaláljuk a durva szövedékes, ürülékes kárképet. A hernyó, teljes nagyságát elérve kb 15–18 mm hosszú, sárgás sötétbarna fejtokú, tápláléktól, kortól függően zöldes vagy színtelen testű, ami enyhén szőrözött. A borsószemeket szinte teljesen elpusztítják, csak a maghéj néhány darabja marad utánuk. A borsómollyal ellentétben az akácmoly rendszerint több mint két magot károsít, és a megrágott magok mellett durvább szemcséjű ürülék és rágcsálék halmozódik fel. Ha elfogyasztotta a hüvelyben lévő összes szemet akkor átmehet egy másik hüvelybe is. A kijárati nyílás 2-3 mm átmérőjű, ami jól látható a hüvelyen. Ezt követően a talaj felső rétegében bábozódik. Második nemzedékük már a szóján és akácon károsít. A meleg és párás időjárási körülmények kedveznek az elszaporodásukhoz.

Megelőzés és védekezés:

Ügyelnünk kell arra, hogy amennyire lehetséges, a borsó ültetvényünk közelébe ne legyen akácos erdő vagy liget. Betakarítás után végezzünk talajmunkát, hogy a még báb állapotban lévő egyedeket gyérítsük, így a következő évet is már figyelembe véve. Az imágók rajzása fénycsapdával vagy szexferomon csapdákkal nyomon követhető. Az időzített permetezés akkor a leghatékonyabb, ha a kijuttatás a tömeges peterakás előtt történik, ez a rajzás tetőpontja után 10-12 nappal esedékes. A lárva ellen nehéz hatékonyan védekezni, mivel rövid ideig tartózkodnak a hüvely felületén. Miután berágták magukat a hüvelybe, rovarölő szerekkel már nem tudunk eredményes védekezést végrehajtani ellenük. A permetezést egybeköthetjük a levéltetvek és bagolylepke hernyók elleni védekezéssel, így egymenetben több károsító ellen is hatékonyan fel tudunk lépni.

Bagolylepke-félék

  • Gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera)
  • Gamma-bagolylepke (Autographa gamma)
  • Káposzta-bagolylepke (Mamestra brassicae)
  • Saláta-bagolylepke (Lacanobi oleracea)
  • Somkóró-bagolylepke (Heliothis martima)

Jellemzők:

Európában és Ázsiában elterjedt lepkefélék, Magyarországon is mindenhol előfordulnak. Polifág fajok, a hernyóinak rengeteg tápnövénye ismert, borsó mellett a teljeség igénye nélkül ide tartozik a cukorrépa, szója, burgonya, paradicsom, saláta, lucerna, keresztesvirágúak és még rengeteg más kultúr és gyomnövény is. A gyapottok-bagolylepke és a gamma-bagolylepke délről vándorol fel Hazánkba (bár egy részük már nálunk is áttelel), a többi bagolylepke-félék báb alakjában telelnek és évente két nemzedékük fejlődik ki. Éjszakai lepkék, de nappal is aktívak. Az első nemzedék rajzása május közepétől június közepéig tehető, ekkor a női egyedek a borsó levelének fonákjára rakják a petéiket. Ezekből kb 10 nap alatt kelnek ki a fiatal hernyók, amik kezdetben hámozgatják, majd lyuggatják, végül tarrá rágják a leveleket. Később a virágokat is megrágják, a hüvelyt és a bennük lévő magokat kiodvasítják, csak ürülék és rágcsálék marad utánuk. Fiatal korukban kerülik az erős napfényt, olyankor az állomány árnyékos zugaiban tartózkodnak. Miután befejezik fejlődésüket (5-6 hét elteltével), a talajban bebábozódnak, és a második nemzedék imágói július végén rajzanak, de akkor már jobbára a szóját, cukorrépát, káposzta-féléket károsítják. A párás, meleg időjárás kedvez az elszaporodásuknak.

Megelőzés és védekezés:

Az imágók rajzását fény- és szexferomon csapdákkal tudjuk előre jelezni, illetve a növény vizsgálatával tudjuk a hernyók jelenlétét ellenőrizni. Jelenleg több engedélyezett kémiai készítmény is rendelkezésünkre áll ellenük: Cyperkill Max, Demetrina 25 EC, Lepinox Plus, Rapid CS, Scatto, Sherpa 100 EC (EW), Sumi-Alfa 5 EC (5 EW). Betakarítás után fontos gyommentesen tartani az tarlót és a táblaszegélyeket, mert az tápnövényként szolgál és elősegíti a hernyók felszaporodását. A talajmunkákat is érdemes időben elvégezni a lekerülő állomány után, hogy a talajban még bábként lévő egyedek számát ezzel is gyérítsük. Ökológiai gazdálkodás esetén, akár bevethetünk ellenük tojásparazita fürkészdarázs fajokat is (Trichogamma pintoi és Trichogamma evanescens).

Zöldborsó-levéltetű (Acyrtosiphon pisum)

Jellemzők:

Az egyik, ha nem a legjelentősebb kártevője a borsónak, ami egész Magyarországon általánosan elterjedt. Polifág faj, borsó mellett tápnövénye többek közt a bab, lóbab, lucerna, a különféle bükköny- és herefélék, illetve egyéb más pillangós növények is. A kártételük a növény leveleinek, virágainak és hüvelyeinek szívogatása mellett az, hogy komoly vírus vektorokként is funkcionálnak. A korai meleg tavasz kedvezően hat a megjelenésükre. Az évelő pillangósokon áttelelt tojásokból kel ki az első nemzedék (ősanyák), amik szárnyatlan, szűznemző női egyedek. A második nemzedék szárnyatlan és szárnyas szűznemző nőstények elegye. A szárnyatlan alakok a tápnövényen maradnak és azon szaporodnak.  A szárnyas egyedek elrepülve (szél segítségével több száz méterre is képesek) új gazdanövényt keresnek, azon kezdik meg szívogatásukat, és szűznemzéssel, álelevenszüléssel rövid időn belül kialakulnak a szárnyatlan egyedekből álló kolóniák. A kifejlett egyedek világoszöld színűek, 3-3,5 mm hosszúak, a lárvák színe a halvány rózsaszíntől a pirosig többféle árnyalatú lehet. A levéltetvek növény vegetatív (levelek, hajtások) és generatív (virágok és hüvelyek) részét is szívogatják. Súlyos esetben a levelek besodródnak, sárgulni kezdenek, a hajtásvégek torzulnak, virág elrúgás, gyengén fejlődő hüvelyek és gyenge magképződés tapasztalható, az egész növény úgy néz ki, mint amit leforráztak. Néhány nap leforgása alatt, komoly terméskiesést idézhetnek elő.

Megelőzés és védekezés:

A védekezés ellenük a jó időzítésen múlik. Betelepedésüket sárga tállal, ragacsos sárga lappal és a növények vizsgálatával követhetjük nyomon. Megjelenésük után meg kell kezdeni a vegyszeres védekezést ellenük. Többféle rovarölő készítmény is rendelkezésünkre áll ebben: Cyperkill Max, Deltam, Demetrina 25 EC, Judo, Kaiso EG (Garden), Karate Zeon 5 CS, Karis 10 CS, Markate 50, Rapid CS, Scatto, Sherpa 100 EC (EW), Teppeki, Sumi-Alfa 5 EC (5 EW). A permetezést a többszöri betelepedés miatt, szükség esetén többször is meg kell ismételni.  Ökológiai gazdaságokban vagy fóliasátrakban a biológiai védekezés is lehetséges különböző ragadozó fajokkal, melyeknek a lárvái vagy a kifejlett egyedei levéltetvekkel táplálkoznak. Ide tartoznak a katicabogarak, zengőlegyek és fátyolkák lárvát, a ragadozó poloskák, valamint az élősködők közül a levéltetvésző fürkészek.

Borsómoly (Laspeyresia nigricana)

Jellemzők:

Európában, Észak-Amerikában és Ázsia nagy részén elterjedt lepkeféle, Magyarországon is mindenütt előfordul, ahol borsót termesztenek, kártételének mértéke az adott év időjárási viszonyainak függvénye. Polifág faj, ami borsó mellett a bükköny- és lednek-féléket károsítja. A kifejlett lepke 5-7 mm hosszú, kiterjesztett szárnyainak fesztávolsága 12-16 mm. Első szárnyai olajbarnák, szegélyükön jól látható fehér és fekete foltokkal, míg a hátsó szárnyaknak sötétbarna a színük. A lepkék a borsó virágzása idején rajzanak, petéiket a virágokra és a fiatal hüvelyekre rakják. A kártételt a hernyó okozza, ami a hüvely falát átrágva a benne lévő magokkal táplálkozik. A hernyó sárgásfehér, a feji részén barna színű, kifejlődve a 8-10 mm hosszúságot is elérheti. A rágási nyílás, amin keresztül a fiatal hernyó a hüvelybe jut gyorsan beheged, csak egy apró fekete pont marad utána. A zsenge magba nagy felületen üreget rág, majd idővel teljesen elfogyasztja azt, általában csak az egymás melletti magokat károsítja. A hüvely belülről a növény védekező reakciója következtében fehéresen megszöszösödik. A hüvelyeket még a beérésük előtt elhagyják. Egynemzedékes faj, a kifejlődött hernyó a szövedékébe gubózva telel át a talaj felszínhez közel eső rétegében. Tavasszal bábozódnak, majd a tömeges rajzás május végére-június elejére tehető. Száraz, meleg időjárás mellett a kártétel is jelentősebb.

Megelőzés és védekezés:

Megelőzésének fontos része, hogy a vetésforgót szabályszerűen betartsuk. A megfelelő izolációs távolság betartása nem csak az adott év, hanem az előző évi borsó állománytól is. Mivel a felszín közelében telelnek, ezért szántással, aláforgatással is hatékonyan tudjuk gyéríteni a számukat. Feromon csapdával megfigyelhető az imágók rajzása, ezáltal pontosabban tudjuk időzíteni a vegyszeres védekezést is, amennyiben az indokolt. Többféle engedélyezett készítmény is rendelkezésünkre áll, ezek közé az alábbiak tartoznak: Cyperkill Max, Demetrina 25 EC, Lepinox Plus, Rapid CS, Sherpa 100 EC (EW), Scatto, Sumi-Alfa 5 EC (5 EW). Bio vagy kisebb gazdaságokban lehetőség van a Trichoplus fürkészdarazsak bevetésére is, borsómoly peterakásának kezdetén ez akár 70-80 %-os hatékonyságú is lehet.

Borsóormányos (Aoromius quinquepunctatus)

Jellemzők:

Európában és Afrika északi részén elterjedt kártevő, így Magyarországon is mindenhol előfordul. A borsó mellett a bükköny-félék a fő tápnövényei. A rovarnak évente egy nemzedéke alakul ki, a kifejlett bogár 1-1,5 cm mélyen a talajban telel át, majd április végén-május elején bújik elő. Ezt követően a friss hajtásokon, zsenge leveleken és virágokon táplálkozik, megfúrja a hüvelyeket is és azokba 3-4 petét rak le. A kikelt lárvák (kifejlett állapotban elérik az 5-6 mm-es hosszúságot) a magokkal táplálkoznak, azokat kiodvasítják, a maghéj meghagyása mellett, csak a rágás maradványait és ürüléküket találjuk a hüvelyben. A kukac 2-3 hét alatt fejezi be fejlődését, majd a hüvelyből kirágva magát, a talaj felső rétegében bábozódik be. Még abban az évben átalakul imágóvá, de csak a következő tavasszal jön elő a földből. A rajzásuk nagyon elhúzódhat, a hideg idő beálltáig, akár októberig is élhetnek, ezért a másodvetéseket is megtámadhatja a borsónál. A meleg, párás időjárás kedvez az elszaporodásuknak. A rajzást sárga tállal vagy ragacsos lappal tudjuk előre jelezni.

Megelőzés és védekezés:

Mivel az imágó a talajban telel, ezért szántással, aláforgatással jelentősen gyéríthető az egyedszámuk. Amennyire lehetséges tartsuk meg az izolációs távolságot más borsó állományokkal szemben. Ha szükséges kémiai vegyszeres védekezést is végre tudunk hajtani, többféle engedélyezett rovarölő készítmény is rendelkezésünkre áll, úgy mint: Cyperkill Max, Deltam, Demetrina 25 EC, Judo, Kaiso EG (Garden), Karate Zeon 5 CS, Karis 10 CS, Markate 50, Proteus, Rapid CS, Scatto, Sherpa 100 EC (EW), Teppeki, Sumi-Alfa 5 EC (5 EW).

Borsótripsz (Kakothrips robustus)

Jellemzők:

Egész Európában elterjedt, így Hazánkban is gyakran előforduló rovar. Polifág kártevő, borsó mellett tápnövénye lehet még a bab, a lóbab, a lucerna és a különféle pillangós növények. A rovarnak évente egy nemzedéke fejlődik ki nálunk, a talajban áttelelt lárva prenimfává, majd nimfává alakul és a borsó virágzása kezdetén (május végén-június elején) jelennek meg az 1,5–1,9 mm hosszúságú imágók. Petéiket a virágba rakják, amiből egy hét alatt kikelnek a sárga színű lárvák. A kifejlett egyedek és az éppen kikelt lárvák egyaránt a borsó bimbóit, virágait, hüvelyeit szívogatják. A fiatalabb hüvelyek akár el is száradhatnak, az idősebbeken ezüstösen csillogó foltok alakulnak ki, amelyek később megbarnulnak. Súlyos fertőzés esetén a hajtások deformálódnak, a virág összezsugorodik, elszárad majd lehullik, a hüvely kicsi marad és a magok nem fejlődnek ki rendesen benne. Párás, meleg tavaszon, illetve nyárelőn és az erősen zárt állományokban gyakoribb a tömeges megjelenésük.

Megelőzés és védekezés:

Korai vetésű borsóval, és a vetésváltás szabályszerű betartásával féken tartható a rovarok nagyobb arányú felszaporodása. Fontos a megfelelő izolációs távolság megtartása az, az évi és az előző évi borsó táblával szemben is. A rovarok elszaporodását világoskék vizes tálcsapdákkal tudjuk hatékonyan nyomon követni. Kémiai védekezés szükségessége esetén (ezt virágzás előtt és közvetlenül utána végezzük el), több engedélyezett szer is rendelkezésünkre áll: Cyperkill Max, Deltam, Demetrina 25 EC, Sherpa 100 EC (EW).

Borsózsizsik (Bruchus pisorum)

Jellemzők:

Az egész világon elterjedt rovarkártevő, így Magyarországon is gyakorta találkozhatunk vele, illetve kártételével. A zsizsik által megrágott borsó vetőmagnak és humán fogyasztásra egyaránt alkalmatlan. Polifág kártevő, bár fő tápnövénye a borsó, időnként más egyéb pillangós növények magjait is károsíthatja. Évente egy nemzedéke fejlődik ki, a szabadban védett helyeken (avarban, fakéreg alatt, stb..) vagy épületekben (raktárakban, falrepedésekben, padlózatban) telel át a kifejlett imágó, majd a borsó virágzása idején (május végén-június elején) kerül sor a rajzására. Akár több kilométert is képesek repülni új ültetvény után kutatva. A kifejlett rovar tömzsi, kb 4 mm hosszúságú, fekete színű, fehéres és rozsdás rajzolattal, a csápok első három íze pirosas színezetű. Ezek főként virágporral, kisebb részt sziromlevelekkel és fiatal hajtássokkal táplálkoznak, az általuk okozott kár nem jelentős, ellentétben a lárváéval. A kifejlett rovar a borsó hüvelyére rakja a petéit és azokból egy hét alatt kel ki a lárva, amik aztán behatolnak a hüvelyekbe, azon belül is a magokba. Mindegyik lárva egy-egy magot foglal el, majd azokban 5-6 hétig táplálkoznak, amit végül a két hetes báb állapot követ. A magba való behatolást egy kis fekete pont és dudor jelzi, a nagyobb sötét folt a maghéj alatt már a bebábozódás jele. Miután a rovar kifejlődött, a maghéjon jól látható, 2-3 mm-es lyukat rágva távozik. Az ilyen magok emberi fogyasztásra alkalmatlanok, és csírázó képességüket is elvesztik többnyire.

Megelőzés és védekezés:

Megelőzés szempontjából fontos, hogy csak egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot vessünk el. Ügyelni kell a vetésforgó rendszerének helyes betartására. A visszamaradó szármaradványokat és borsószemeket aláforgatással meg kell semmisíteni. Vetőmag termesztésnél a betakarítást követően zsizsikmentesítést kell végezni, erre vannak megfelelő (aluminium-foszfidot vagy magnézium-foszfidot tartalmazó), engedélyezett kémiai szerek: Degesch magtoxin (golyó, pellet), Degesch Plates (strip gázosítószer), Tekphos. Minimális mennyiségnél a fagyasztásos módszert is tudjuk alkalmazni, néhány napra mélyhűtőbe téve a magokat.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás