Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Fenntartható vetésforgó, biztos piac.

Gombák

Csillagfürt rozsda (Uromyces lupinicola)

Régóta ismert gomba betegség. Főként a vegetáció végén, illetve másodvetésű állományokban fejti ki károsító hatását. Polifág kórokozó, a csillagfürt mellett több gazdanövénye is lehet. Mindhárom csillagfürt fajon előfordulhat. A kórokozó terjedésének kedvez a párás, meleg évjárat, általában július közepétől augusztus végéig jelenhet meg a növényeken. Elsősorban a csillagfürt levelein jelentkeznek a tünetek, de előfordulhat, hogy a levélnyélen vagy a száron is megjelenhetnek. Ahol a gomba megtelepedik kifejlődnek a spóratelepei (uredo- és teleutospóra telepek). Kezdetben kicsi, sárgászöld foltok jelennek meg a fertőződött területeken, aminek a közepén nem sokkal később világosbarna, kör alakú rozsdapusztulákat (uredotelepeket) lehet felfedezni. Ezt követően ugyanitt sötétbarna, fekete, szintén porzó teleutotelepek is megjelennek. Súlyos fertőzés esetén a levelek elsárgulnak és lehullanak. Hazánkban csak elvétve fordul elő, terméskiesést nem okoz, a legtöbb esetben károkozása gazdasági szempontból jelentéktelen. Megelőzés szempontjából fontos, hogy gyommentesen tartsuk az állományt és a táblaszegélyeket. A fertőzött növényi maradványokat mély aláforgatással meg kell semmisíteni. Ha szükséges kémiai védekezést is tudunk alkalmazni, különböző réztartalmú készítmények segítségével.

Görbüléses szárelhalás    

– ivaros: Glomerella cingulata, Glomerella acutata                                                            

– ivartalan: Colletotrichum gloeosporioides, Colletotrichum acutatum                                                                      

Magyarországon először 2004-ben jelent meg a fehérvirágú édes csillagfürtön, de azóta minden fajtán azonosították már, sőt a csillagfürt egyik legjelentősebb betegségévé vált Hazánkban. Nevezik még antraknózisnak vagy fenésedésnek is. A gomba a teljes növényt megfertőzheti, beleértve a leveleket, szárat és hüvelyeket is. A növény 4-6 leveles állapotától kezdve az érés elkezdéséig bármikor megfertőződhet. A fertőződés helyén a szárnövekedés leáll, és így a felette lévő növényrész meggörbül. A virágzati szár, többszörös fertőzés esetén többször is meggörbül, a virágok és hüvelyek elszáradnak és lehullanak. A megtámadott részeken kicsi, szabálytalan alakú, besüppedő, világos majd később sötétvörös vagy barna, elszáradó foltok keletkeznek, melyek később összeolvadnak. A hüvelyek fertőződés hatására deformálódnak, a magok benne rosszul fejlődnek vagy el is rothadnak. A magok felületén megjelenik a gomba micéliuma, melyen vattaszerű bevonatot képez. A mag is megfertőződhet, így vetőmaggal könnyedén tovább vihető a betegség. A fertőzött magok felületén barna foltok alakulnak ki. A gomba szaporodásához a 24-26 0C fok és a magas, 90% feletti relatív páratartalom az ideális.                                                                                          

Megelőző lépéseket tudunk tenni a gomba terjedése ellen, ezek egyike a vetésforgó szabályszerű betartása, fertőzött területre 4-5 éven belül nem szabad csillagfürtnek kerülnie. Fontos, hogy kizárólag egészséges, csávázott, fémzárolt vetőmagot használjunk. Kisebb területek esetén a gomba megjelenését követően a beteg növények eltávolításával és megsemmisítésével megelőzhető a nagyfokú fertőződés. Szükség esetén kémiai (megelőző) védekezést is alkalmazni kell a gomba ellen. Erre különböző réztartalmú készítmények állnak rendelkezésünkre.

Levél- és hüvelyfoltosság (Pleiochaeta setosa)

Nevezik még csillagfürt barna foltosságnak is. Ez a gombabetegség főként a fehérvirágú csillagfürtöt betegíti meg. A fertőződés hatására bekövetkező levél elhalás, a hüvely és magfertőzés jelentős terméscsökkenést és beltartalmi minőségromlást idézhet elő. A betegség erőteljes megjelenésére az átlagosnál csapadékosabb, párás időjárási körülmények esetén lehet számítani. A leveleken éles határvonallal elválasztott, szabálytalan alakú, vörösesbarna színű, 5-10 mm átmérőjű foltok jelennek meg, melyek kissé besüppednek a levél felszínén. A fertőzés a növényen alulról indulva terjed felfelé. A betegség elsőként az alsó leveleken jelentkezik, innen terjed át a felső harmadban lévőkre, majd a növény szárára, végül a hüvelyekre és a magokba is behatol. Ennek következtében a magok felületén barna színű foltosság alakul ki. A hüvely fertőzésének jellegzetes tünete a sötétbarna, koncentrikus gyűrűzöttségű, besüppedő foltok, amikben fekete színű, konídiumtartó gyep telepek fejlődnek ki. Megelőzés szempontjából fontos, hogy a vetésforgót szabályszerűen betartsuk, fertőzött területre 4-5 éven belül ne kerüljön csillagfürt. Lényeges elem, hogy kizárólag, egészséges, fémzárolt és csávázott vetőmagot használjunk. A fertőzött növényi maradványokat maradéktalanul meg kell semmisíteni, aláforgatni. Szükség esetén kémiai védekezést is alkalmaznunk kell állománypermetezés formájában, ehhez különböző réztartalmú szerek állnak rendelkezésünkre.

Lisztharmat (Erysiphe pisi var. pisi)

Az egész világon elterjedt gombás betegség. Polifág kórokozó, csillagfürtön kívül több gazdanövénye is lehet, ilyen a borsó, takarmányborsó, bükköny-félék, lucerna, csicseriborsó, lencse és különböző más hüvelyesek. Mindhárom csillagfürt fajon előfordulhat, és leggyakrabban a másodvetésű állományokban találkozhatunk vele. Fővetésben ritkán, akkor is a tenyészidőszak végén jelentkezik. Általában nem okoz jelentősebb károkozást, termésmennyiséget nem befolyásolja. A kórokozó melegigényes, járványszerű fellépésére csak meleg, aszályos időjárási körülmények esetén, nyáron és ősszel lehet számítani. A tünetek jól felismerhetők. A kórokozó a növény valamennyi föld feletti részét megtámadhatja. A tünetek a levélen, száron vagy hüvelyen, esetenként a virágon is jelentkezhetnek, fehér, „koszos fehér”, lisztes penészbevonat képződik a felületükön. Ledörzsölve ezt, alattuk vöröses elszíneződés látható. A penészbevonatban felfedezhetők az apró, tűhegynyi, fekete, ivaros termőképletek, a kleisztotéciumok. Súlyos fertőzés esetén a levelek elszáradhatnak és elhalnak, a hüvelyek kisebbek és deformálódnak, üresek vagy kevés termést képződik bennük. A gomba kleisztotéciumok formájában telel át és tavasszal a primer fertőzéseket ezekből a kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák indítják meg. A vegetációs időszakban a kórokozó a láncokban képződött konídiumai segítségével terjed szél által. A megelőzés első lépéseként egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használjunk. Fontos az optimális vetésidő és megfelelő állománysűrűség megválasztása. A fertőzött növényi maradványokat meg kell semmisíteni, aláforgatni. Általában vegyszeres védekezést nem szükséges alkalmazni, de ha mégis rákényszerülünk, akkor különféle réztartalmú szerek állnak rendelkezésünkre.

Szürkepenészes hüvelyrothadás (Botrytis cinerea)

Mindhárom, Magyarországon termesztett csillagfürt fajt megfertőzheti, de leggyakrabban és legnagyobb mértékben a fehérvirágú csillagfürtöt károsíthatja. A bőséges csapadék ellátottságú, mérsékelten meleg időjárás kedvez a gomba elszaporodásának. A zárt, páradús állományban, a növények alsó harmadban jelentkeznek először a tünetek majd onnan terjednek felfelé és az oldalágakra. Leginkább a hüvelyeket károsítja, de megbetegíti a leveleket és a szárat is. Csírakori fertőzés esetén, még a kelés előtt elpusztul a növény. Kelését követően pedig a száron jelentkezik a betegség. Leggyakoribb kialakulására a hüvelyek megjelenése után lehet számítani, a 2–3 cm-es hüvelyek kocsányán, illetve alsó részein kezdetben ovális, barna foltok jelennek meg, amiken néhány óra elteltével vastag, szürke konídiumtartó gyep telepek alakulnak ki. Erős fertőzés esetén a növényen lévő hüvelyek túlnyomó többsége elpusztulhat. A kialakult telepekről szél segítségével szétszóródó konídiumok, víz jelenlétében (ez lehet csapadék, de akár a reggeli pára vagy harmat is) rövid idő alatt kicsíráznak és fertőzik meg az újabb növény egyedeket. A nagyon zárt, sűrű, kevésbé szellőző és gyomos állomány kedvez a kórokozó szaporodásának és terjedésének. Az optimális vetésidő és helyesen megválasztott állománysűrűség csökkentheti a fertőzés kialakulásának és terjedésének veszélyét. Ha az időjárási körülmények (hűvös, csapadékos) kedveznek a gomba szaporodásához, akkor a fő- és oldalágak virágzását követően, szükséges lehet megelőző permetezést végezni. Amihez különböző réztartalmú szereket tudunk használni. A fertőzött növényi maradványokat maradéktalanul meg kell semmisíteni, aláforgatni.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás