VírusbetegségekBaktériumos betegségekGombabetegségek
VírusbetegségekBarnulásos vírus betegség (Cucumber mosaic cucumovirus)
Ezt a vírusbetegséget az uborka mozaik vírus okozza a csillagfürt esetében. A vírus mindhárom (sárgavirágú, fehérvirágú és kékvirágú) csillagfürt fajtát megbetegítheti, de legnagyobb kártételt a kékvirágú csillagfürt esetében okozhat. Leggyakrabban a virágzásban lévő növényeket támadja meg. A fertőzött növényeknek a szára barnán csíkozottá válik, levelei hátrafelé meggörbülnek és a virágai elszáradnak. A betegség jellegzetes tünete, hogy a főszár és az oldalhajtások pásztorbot-szerűen meggörbülnek, amit, ha ki akarnánk egyenesíteni, hajlítás hatására üvegszerűen elpattannak. A vírus által megbetegített növények még az érés befejezése előtt elpusztulnak, elszáradnak. A betegség elleni védekezés, már a megelőzéssel elkezdődik. Legfontosabb lépés ebben, hogy csak megbízható forrásból származó, egészséges, fémzárolt vetőmagot használjunk. Illetve a vetőmag előállítása során lehet megállítani a vírus terjedését úgy, hogy a szaporításokban kézi szelektálást végzünk, a vírusos növényeket a tábláról lehordjuk és megsemmisítjük.
Fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)
Az egész Földön elterjedt gomba betegség, Hazánkban is bárhol előfordulhat. Polifág kórokozó, a csillagfürt mellett több kultúrnövényünket is károsítja, többek közt a repcét, szóját, napraforgót, babot, répát és burgonyát is. Csapadékos és meleg, nagy relatív páratartalmú időjárási viszonyok esetén gyorsan elszaporodik és jelentős termésvesztést tud okozni a gomba. Már a csíranövényt is károsíthatja, a sziklevelek és a sziklevél alatti szárrész rothadását eredményezik. Későbbi fertőzés esetén a gomba megtámadhatja a szárat és a hüvelyeket is, jellemzően az oldalelágazásoknál és a virágzati tengely meg a hüvelykocsány közötti részeken. A fertőzött területeken vizenyős foltok keletkeznek és ezekben megindul a rothadás. Ezeken a foltokon nem sokkal később fehér, vattaszerű bevonat keletkezik, megjelenik a gomba micéliuma, majd kialakulnak a bab alakú szkleróciumok. A gomba a fertőzött növényi maradványokon és a talajban telel. A betegség kitartóképletei, a szkleróciumok több évig, akár 10–20 éven át is megőrzik fertőző képességüket. Megelőzés szempontjából egyik legfontosabb teendő, a vetésváltás betartása, kerülni kell a napraforgó, a repce és más hüvelyes elővetemények utáni vetést. Fontos, hogy egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot vessünk. Ügyelnünk kell a megfelelő fajta választásra. Kerülni kell a N túltrágyázást. Kedvez a fertőzésnek a savanyú talaj (4,5-6 pH), a magas talajnedvesség és a kelés időszakában az alacsony hőmérséklet. Fontos, hogy a fertőzött növényi maradványokat maradéktalanul megsemmisítsük.
Fekete gyökérrothadás (Thielaviopsis basicola; Chalara elegans)
Ez egy gombás megbetegedés, amely csak szórványosan fordul elő Magyarországon. Polifág kórokozó, a csillagfürt mellett még gazdanövénye lehet többek közt a dohány, a lucerna, a bab, a borsó, a burgonya és a paprika is. Jellemzően a fiatal növények gyökereit támadja meg. Miután a fertőződés bekövetkezik, először barna színű, szakaszos elhalások keletkeznek a növény gyökerén. A felületükön ezüstös konídiumtartó gyep és színtelen fialokonídiumok jelennek meg. Nem sokkal ezután a gyökér el kezd rothadni, ezeken a részeken fekete vagy sötétbarna színezetű artrokonídiumok keletkeznek. A gomba színtelen, egysejtű fialokonídiumokat képző formájára a Chalara elegans, az endoartrikus formájára (sötét, vastag falú konídium) pedig a Thielaviopsis basicola elnevezés használható, de mindkettő ugyan azt a kórokozót jelöli és ugyan azt a megbetegedést okozza. A megbetegített növények könnyen kihúzhatók a földből és rend szerint gyorsan elpusztulnak. A gomba kedveli az erősen savanyú talajokat és a csapadékos, hűvösebb időjárási körülmények elsegítik a betegség terjedését. Megelőzés szempontjából fontos, hogy szabályszerűen betartsuk a vetésváltás előírásait, és hogy a kórokozó gazdanövényei ne kövessék egymást a vetésforgóban. A fertőzött növényi részeket aláforgatással maradéktalanul meg kell semmisíteni.
Fuzáriumos hervadás (Fusarium oxysporum)
Régebben jelentős pusztítást vitt végbe a csillagfürt állományokban ez a gomba betegség. A jelenleg forgalomban lévő fajták már rezisztensek, ezért a betegség jelentősen visszaszorult. A táblán előforduló hervadó tövek fuzáriumos fertőzöttsége minden esetben másodlagos, vagyis a gyökerek megrágását követi a kórokozó megtelepedése. Esetleges megjelenésére azért bármikor számítani lehet. Nevezik még fonnyadásos betegségnek vagy János-napi betegségnek is. A fuzárium mindhárom (sárga-, fehér, és kékvirágú) csillagfürtöt megbetegítheti. Már a csíranövényeken is megjelenhet, A szik alatti szárrészt fertőzi először, amin fehéres/halvány rózsaszín konídiumtartó párna (sporodochium) keletkezik. A fertőzött növények a legtöbb esetben vagy ki sem kelnek vagy közvetlenül utána elpusztulnak. A másik esetben a gomba megjelenésére június közepén vagy végén lehet számítani. Először a levelek kezdenek el fonnyadni, majd ezután az egész növény hervadásnak indul. A betegségre jellemző, hogy foltokban jelenik meg a táblán. A megfertőződött növényen a gyökérnyak barnára színeződik, ami elkezd terjedni felfele a száron. A levélnyelek alapja áttetszővé lesz, ezáltal láthatóvá válik az edénynyalábok barna elszíneződése. Ha a szárat kettévágjuk még jobban megfigyelhető lesz a szövetek barna elszíneződése (tracheomikózis). A magas hőmérséklet kedvez a kórokozó elszaporodásának és a betegség elterjedésének. Illetve a talajban lakó kártevők által okozott gyökérsérülések is nagymértékben segítik a fertőzés terjedését. Fontos megelőzési szempont, hogy betartsuk a vetésváltás szabályait, kerülni kell az olyan előveteményt, amelyen a gomba feltudott szaporodni. A fertőzött szármaradványokat mély aláforgatással meg kell semmisíteni. Ha talajlakó kártevőkkel fertőzött a terület, akkor célszerű talajfertőtlenítő szereket használni. És nem utolsó sorban, kizárólag egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használjunk.
Korai keskenylevelűség (Bean yellow mosaic potyvirus)
A betegséget egy vírus, a bab sárga mozaikvírus okozza, jellemzően a sárga- és fehérvirágú csillagfürtön jelentkezik, a kékvirágú csillagfürtön ritkábban fordul csak elő. Mértéke akár 10-15 %-ot is elérheti, de szélsőséges esetekben több is lehet. A beteg növény csokrosan elágazik, a levelek elkeskenyednek, a levéllemez elhalványodik és mozaikszerű foltosság figyelhető meg a felületükön. A levél torzulhat, enyhén hullámossá válik. A betegség által megtámadott növény virágzata az egészséges növény virágzatához képest halványabb, világosabb színű. Néha virág elrúgás is bekövetkezhet. A megtermékenyülés gyengébb vagy akár teljes mértékben el is maradhat, ha mégis bekövetkezik, akkor a fertőződött hüvelyek lehullanak vagy kisebbek, töpörödöttek maradnak és csak minimális (1-2 darab) magot tartalmaznak. A tünetek leginkább a növény 6-12 leveles állapotában figyelhetők meg. A vírus a fertőzött magok által terjed. Megelőző lépéseket tudunk tenni a terjedése ellen. Egyik legfontosabb, hogy csak megbízható forrásból származó, egészséges, fémzárolt vetőmagot használjunk. Illetve a vetőmag előállítás során lehet megállítani a vírus terjedését úgy, hogy a szaporításokban szelektálást végzünk, a vírusos növényeket a tábláról lehordjuk és megsemmisítjük.
Baktériumos betegségek GombabetegségekCsillagfürt rozsda (Uromyces lupinicola)
Régóta ismert gomba betegség. Főként a vegetáció végén, illetve másodvetésű állományokban fejti ki károsító hatását. Polifág kórokozó, a csillagfürt mellett több gazdanövénye is lehet. Mindhárom csillagfürt fajon előfordulhat. A kórokozó terjedésének kedvez a párás, meleg évjárat, általában július közepétől augusztus végéig jelenhet meg a növényeken. Elsősorban a csillagfürt levelein jelentkeznek a tünetek, de előfordulhat, hogy a levélnyélen vagy a száron is megjelenhetnek. Ahol a gomba megtelepedik kifejlődnek a spóratelepei (uredo- és teleutospóra telepek). Kezdetben kicsi, sárgászöld foltok jelennek meg a fertőződött területeken, aminek a közepén nem sokkal később világosbarna, kör alakú rozsdapusztulákat (uredotelepeket) lehet felfedezni. Ezt követően ugyanitt sötétbarna, fekete, szintén porzó teleutotelepek is megjelennek. Súlyos fertőzés esetén a levelek elsárgulnak és lehullanak. Hazánkban csak elvétve fordul elő, terméskiesést nem okoz, a legtöbb esetben károkozása gazdasági szempontból jelentéktelen. Megelőzés szempontjából fontos, hogy gyommentesen tartsuk az állományt és a táblaszegélyeket. A fertőzött növényi maradványokat mély aláforgatással meg kell semmisíteni. Ha szükséges kémiai védekezést is tudunk alkalmazni, különböző réztartalmú készítmények segítségével.
Görbüléses szárelhalás
– ivaros: Glomerella cingulata, Glomerella acutata
– ivartalan: Colletotrichum gloeosporioides, Colletotrichum acutatum
Magyarországon először 2004-ben jelent meg a fehérvirágú édes csillagfürtön, de azóta minden fajtán azonosították már, sőt a csillagfürt egyik legjelentősebb betegségévé vált Hazánkban. Nevezik még antraknózisnak vagy fenésedésnek is. A gomba a teljes növényt megfertőzheti, beleértve a leveleket, szárat és hüvelyeket is. A növény 4-6 leveles állapotától kezdve az érés elkezdéséig bármikor megfertőződhet. A fertőződés helyén a szárnövekedés leáll, és így a felette lévő növényrész meggörbül. A virágzati szár, többszörös fertőzés esetén többször is meggörbül, a virágok és hüvelyek elszáradnak és lehullanak. A megtámadott részeken kicsi, szabálytalan alakú, besüppedő, világos majd később sötétvörös vagy barna, elszáradó foltok keletkeznek, melyek később összeolvadnak. A hüvelyek fertőződés hatására deformálódnak, a magok benne rosszul fejlődnek vagy el is rothadnak. A magok felületén megjelenik a gomba micéliuma, melyen vattaszerű bevonatot képez. A mag is megfertőződhet, így vetőmaggal könnyedén tovább vihető a betegség. A fertőzött magok felületén barna foltok alakulnak ki. A gomba szaporodásához a 24-26 0C fok és a magas, 90% feletti relatív páratartalom az ideális.
Megelőző lépéseket tudunk tenni a gomba terjedése ellen, ezek egyike a vetésforgó szabályszerű betartása, fertőzött területre 4-5 éven belül nem szabad csillagfürtnek kerülnie. Fontos, hogy kizárólag egészséges, csávázott, fémzárolt vetőmagot használjunk. Kisebb területek esetén a gomba megjelenését követően a beteg növények eltávolításával és megsemmisítésével megelőzhető a nagyfokú fertőződés. Szükség esetén kémiai (megelőző) védekezést is alkalmazni kell a gomba ellen. Erre különböző réztartalmú készítmények állnak rendelkezésünkre.
Levél- és hüvelyfoltosság (Pleiochaeta setosa)
Nevezik még csillagfürt barna foltosságnak is. Ez a gombabetegség főként a fehérvirágú csillagfürtöt betegíti meg. A fertőződés hatására bekövetkező levél elhalás, a hüvely és magfertőzés jelentős terméscsökkenést és beltartalmi minőségromlást idézhet elő. A betegség erőteljes megjelenésére az átlagosnál csapadékosabb, párás időjárási körülmények esetén lehet számítani. A leveleken éles határvonallal elválasztott, szabálytalan alakú, vörösesbarna színű, 5-10 mm átmérőjű foltok jelennek meg, melyek kissé besüppednek a levél felszínén. A fertőzés a növényen alulról indulva terjed felfelé. A betegség elsőként az alsó leveleken jelentkezik, innen terjed át a felső harmadban lévőkre, majd a növény szárára, végül a hüvelyekre és a magokba is behatol. Ennek következtében a magok felületén barna színű foltosság alakul ki. A hüvely fertőzésének jellegzetes tünete a sötétbarna, koncentrikus gyűrűzöttségű, besüppedő foltok, amikben fekete színű, konídiumtartó gyep telepek fejlődnek ki. Megelőzés szempontjából fontos, hogy a vetésforgót szabályszerűen betartsuk, fertőzött területre 4-5 éven belül ne kerüljön csillagfürt. Lényeges elem, hogy kizárólag, egészséges, fémzárolt és csávázott vetőmagot használjunk. A fertőzött növényi maradványokat maradéktalanul meg kell semmisíteni, aláforgatni. Szükség esetén kémiai védekezést is alkalmaznunk kell állománypermetezés formájában, ehhez különböző réztartalmú szerek állnak rendelkezésünkre.
Lisztharmat (Erysiphe pisi var. pisi)
Az egész világon elterjedt gombás betegség. Polifág kórokozó, csillagfürtön kívül több gazdanövénye is lehet, ilyen a borsó, takarmányborsó, bükköny-félék, lucerna, csicseriborsó, lencse és különböző más hüvelyesek. Mindhárom csillagfürt fajon előfordulhat, és leggyakrabban a másodvetésű állományokban találkozhatunk vele. Fővetésben ritkán, akkor is a tenyészidőszak végén jelentkezik. Általában nem okoz jelentősebb károkozást, termésmennyiséget nem befolyásolja. A kórokozó melegigényes, járványszerű fellépésére csak meleg, aszályos időjárási körülmények esetén, nyáron és ősszel lehet számítani. A tünetek jól felismerhetők. A kórokozó a növény valamennyi föld feletti részét megtámadhatja. A tünetek a levélen, száron vagy hüvelyen, esetenként a virágon is jelentkezhetnek, fehér, „koszos fehér”, lisztes penészbevonat képződik a felületükön. Ledörzsölve ezt, alattuk vöröses elszíneződés látható. A penészbevonatban felfedezhetők az apró, tűhegynyi, fekete, ivaros termőképletek, a kleisztotéciumok. Súlyos fertőzés esetén a levelek elszáradhatnak és elhalnak, a hüvelyek kisebbek és deformálódnak, üresek vagy kevés termést képződik bennük. A gomba kleisztotéciumok formájában telel át és tavasszal a primer fertőzéseket ezekből a kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák indítják meg. A vegetációs időszakban a kórokozó a láncokban képződött konídiumai segítségével terjed szél által. A megelőzés első lépéseként egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használjunk. Fontos az optimális vetésidő és megfelelő állománysűrűség megválasztása. A fertőzött növényi maradványokat meg kell semmisíteni, aláforgatni. Általában vegyszeres védekezést nem szükséges alkalmazni, de ha mégis rákényszerülünk, akkor különféle réztartalmú szerek állnak rendelkezésünkre.
Szürkepenészes hüvelyrothadás (Botrytis cinerea)
Mindhárom, Magyarországon termesztett csillagfürt fajt megfertőzheti, de leggyakrabban és legnagyobb mértékben a fehérvirágú csillagfürtöt károsíthatja. A bőséges csapadék ellátottságú, mérsékelten meleg időjárás kedvez a gomba elszaporodásának. A zárt, páradús állományban, a növények alsó harmadban jelentkeznek először a tünetek majd onnan terjednek felfelé és az oldalágakra. Leginkább a hüvelyeket károsítja, de megbetegíti a leveleket és a szárat is. Csírakori fertőzés esetén, még a kelés előtt elpusztul a növény. Kelését követően pedig a száron jelentkezik a betegség. Leggyakoribb kialakulására a hüvelyek megjelenése után lehet számítani, a 2–3 cm-es hüvelyek kocsányán, illetve alsó részein kezdetben ovális, barna foltok jelennek meg, amiken néhány óra elteltével vastag, szürke konídiumtartó gyep telepek alakulnak ki. Erős fertőzés esetén a növényen lévő hüvelyek túlnyomó többsége elpusztulhat. A kialakult telepekről szél segítségével szétszóródó konídiumok, víz jelenlétében (ez lehet csapadék, de akár a reggeli pára vagy harmat is) rövid idő alatt kicsíráznak és fertőzik meg az újabb növény egyedeket. A nagyon zárt, sűrű, kevésbé szellőző és gyomos állomány kedvez a kórokozó szaporodásának és terjedésének. Az optimális vetésidő és helyesen megválasztott állománysűrűség csökkentheti a fertőzés kialakulásának és terjedésének veszélyét. Ha az időjárási körülmények (hűvös, csapadékos) kedveznek a gomba szaporodásához, akkor a fő- és oldalágak virágzását követően, szükséges lehet megelőző permetezést végezni. Amihez különböző réztartalmú szereket tudunk használni. A fertőzött növényi maradványokat maradéktalanul meg kell semmisíteni, aláforgatni.
