Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Fenntartható vetésforgó, biztos piac.

Baktériumok

Szója baktériumos barna levélfoltossága (Pseudomonas syringae pv. Glycinea)

A szója legelterjedtebb bakteriális fertőzése, az egész világon jelen van. A levélszáradás következtében fellépő asszimilációsfelület-csökkenés (fotoszintézis csökkenése), valamint a hüvely- és magfertőzés miatt káros. A szóján kívül főbb gazdanövénye a bab és a borsó. A kórokozó a légzőnyílásokon keresztül jut be a növénybe és betegíti meg azt. A leveleken kezdetben kicsi, szögletes, vizenyős áttetsző, majd sárga, később barna foltok képződnek. A foltok közepe gyorsan kiszárad, melyet sárgás udvar vesz körül. Ezek a foltok aztán megnagyobbodnak és egybeolvadnak. A levéllemez felszakadozik, majd elhal. A levél fonáki részén a foltok helyén nyálkás cseppek jelennek meg. Átterjedhet a hüvelyekre is, melyeken először szintén kis vizenyős foltok jelennek meg, amiken kis nyálkás cseppek képződnek, hasonlóan a levélhez. A hüvely idővel elfeketedik. A magok a hüvely falán keresztül fertőződnek meg. A beteg magvakból fejlődő csíranövények sziklevelein bemaródott, vörösesbarna, vizenyős foltok jelennek meg, majd a növény nagy valószínűséggel elpusztul. A kórokozó a beteg magokban és fertőzött növényi maradványokon telel át. A baktérium a mérsékelten meleg környezetet kedveli, hőmérsékleti optimuma 24–26 °C (minimum 2 °C, maximum 35 °C), emellett az esős, párás, szeles időjárás kedvez a betegség terjedésének. A tünetek a fertőzést követő 5-7. napon jelennek meg.

A betegség megelőzésének legelső módja, hogy egészséges, fémzárolt vetőmagot használunk. Figyelnünk kell a fajtaválasztásra, a betegségre kevésbé fogékony fajtákat kell előnyben részesíteni. Fontos a vetésváltás megfelelő alkalmazása, illetve a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, amit mély aláforgatással egyszerűen meg lehet oldani.

Vegyszeres védekezést is tudunk alkalmazni. Megelőző kezelés formájában, a betegség várható megjelenésének időszakában kontakt hatású réztartalmú készítményekkel. A növény 2-3 leveles korától.

Szója baktériumos hólyagos levélfoltossága (Xanthomonas campestris pv. glycines)

Jellemzők:

Az egész világon elterjedt, de mivel melegigényes (fejlődési optimuma 30–33 °C), ezért a melegebb, csapadékosabb régiókban okoz komolyabb károkat. Hazánkban is jelen van, 1975-ben számoltak be először a megjelenéséről, de károkozása nagyban évjárat függő. Forró, csapadékos évjáratokban okoz súlyos, korai lombveszteséget. Sajnos a klímaváltozás miatt, valószínűleg nálunk is egyre elterjedtebbé fog válni. Szója mellett gazdanövénye még a homoki bab (ismertebb nevén a tehénborsó). Ez a baktérium a növény légzőnyílásain keresztül fertőz. Az első tüneteket a növény alsó levelein lehet észre venni. Először kicsi, világoszöld foltok jelennek meg, később megbarnulnak, vörösesbarnává válnak és összeolvadnak. A foltok közepe felhólyagosodik majd felszakadozik. A foltok gyorsan elhalnak és a levelek elszáradnak. Ritkább esetben a hüvelyek is fertőződhetnek, ráncos foltok keletkezhetnek rajta. A fertőzött magok rosszul csíráznak és a kikelt csíranövények sziklevelein világoszöld, majd barna foltok jönnek létre, amik később ragadós masszává válnak. A baktérium elsődlegesen a fertőzött magokban és a növényi maradványokon telel át, de a talaj felső rétegében is hosszú ideig megtartja a fertőzőképességét. A szeles, meleg idő, vágó eső, illetve az öntözés elősegíti a fertőzés terjedését. A fertőződött tábláról nem célszerű vetőmagot fogni.

Megelőzés:

Fontos megelőző lépés, az egészséges, fémzárolt vetőmagok használata, kórokozóval szemben ellenálló fajta választása, a vetésváltás szabályszerű betartása, valamint a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, aláforgatása.

Védekezés:

Súlyos fertőzés esetén alkalmazható vegyszeres kezelés: kontakt hatású réztartalmú készítményekkel, a növény 2-3 leveles korától.

Baktériumos szójavész (Pseudomonas tabaci)

Jellemzők:

A Föld melegebb éghajlatú területein elterjedt baktérium. Magyarországon idáig kisebb jelentőséggel bírt, azonban a klímaváltozás miatt mi sem mehetünk el mellette szó nélkül. Kifejezetten igényli a meleget, hőoptimuma is magas, 28–30 °C fokra tehető. A fertőzés hatására a lombozat idő előtt elszárad, lehullik, ami termésveszteséggel jár. Az első tünetek a levélszéleken jelentkeznek, apró, pontszerű, zöldessárga foltok formájában. Ezek a foltok megbarnulnak, növekednek, és behatolnak az érközökbe is. A nekrózisos területek kirepedeznek, a levél szakadozottá válik. A baktérium a sztómákon (levél légzőnyílásain) keresztül hatol be a növénybe, víz segítségével, de terjedhet fertőzött vetőmag által is. Ezeken túlmenően fertőzött növényi maradványokon a talajban néhány évig életképes tmaradhat.

Megelőzés és védekezés:

Megelőzésként fontos, hogy egészséges, fémzárolt vetőmagot használjunk. Fajtaválasztásnál ügyelni kell, hogy lehetőség szerint rezisztens vagy kevésbé fogékony fajtát válasszunk. Be kell tartani szabályszerűen a vetésváltás irányelveit és a fertőzött növényi maradványokat maradéktalanul meg kell semmisíteni.

Szükség esetén kémiai védekezést is tudunk alkalmazni kontakt hatású réztartalmú készítményekkel, a növény 2-3 leveles korától.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás