Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Fenntartható vetésforgó, biztos piac.

Vírusok

Szója mozaik vírus (Soybean mosaic virus)

A Földön valamennyi szójatermesztó régióban előfordul ez a vírus. Az USA-ban lokalizálták először, innen terjedt át Ázsiába majd később a világ többi részére is. Ma már minden szójatermesztő országban általánosnak mondható. A fertőzés következtében a kikelt növények sziklevelein barnás foltok jelennek meg, csökevényes növekedésűvé válnak. Az idősebb növények levelei fodrosodnak, jellegzetes mozaikosodás figyelhető meg. A levél bőrszerű tapintású lesz, szélei lefele hajlanak, a hüvelyek görbülnek, csavarodottá válnak. A magok lassan érnek be és foltosak (márványozottak) lesznek. A mennyiségi káron kívül a szójamag beltartalmi minősége is romlik. A szója mellett más kultúrnövényt is megtámadhat, ilyen a bab és a csillagfürt, de gazdanövénye lehet a disznóparéj és muhar is.

A vírus terjedhet mechanikailag, munkagépek által, növényápolás közben. Terjeszthetik a levéltetvek is, nem-perzisztens módon: a fertőzött növény szövetnedvével táplálkozás közben vírusrészecskék tapadnak a rovar szipókájára. Ebben az esetben a rovar egészséges növényre kerülve azonnal fertőzőképes lesz. De akár terjedhet fertőzött vetőmag által is. Ez esetben a vírus maggal történő átvitele elérheti a 70-80 %-ot is.

A vírus elleni megelőző lépések legfontosabbika, hogy egészséges, fémzárolt vetőmagot használjunk. Fontos a fajtaválasztás, rezisztens fajtákat kell termesztésbe vonni. Illetve a levéltetvek elleni védekezés, amivel a vírushordozók számát tudjuk csökkenteni. Bár szójában jelenleg nem áll rendelkezésre engedélyezett rovarölő szer, ezért ha védekezni kívánunk ellene, akkor szükséghelyzeti eseti engedélyt kell igényelni. Az engedélyt a Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságánál lehet kérvényezni.

Egyéb vírusbetegségek

Szója érnekrózis vírus (Soybean vein necrosis virus)

Ez egy újkeletű vírusbetegség, 2008-ban írták le először az USA-ban, Tennessee államban. A szóján kívül eddig nem ismert más gazdanövénye. Jellemző tünete, hogy a levélerek sárgulnak, majd az idő előrehaladtával el is halhatnak. Erős fertőzés esetén a levelek elszáradnak és lehullanak. Jelenleg a szójatripsz az egyetlen ismert közvetítője, a lárva és a kifejlett egyed is képes terjeszteni a vírust. Úgy tudunk ellene védekezni, hogy az átvivő vektor, vagyis a tripszek ellen védekezünk.

Bab hüvely tarkulás vírus (Bean pod mottle virus)

Az USA-ban az egyik leggyakoribb vírusbetegsége a szójának. A szóján kívül gazdanövénye lehet még a bab és a tehénborsó is. A betegség terméscsökkenést eredményezhet és romlanak a mag beltartalmi mutatói is. A tünetek abban mutatkoznak meg, hogy a leveleken sárgás-zöld foltok képződnek. Ezek a tarkulásos tünetek a fiatal leveleken jelentkeznek erősebben. A fertőzött növény magja elszíneződik, márványos lesz. Sok esetben a szója mozaik vírussal együtt jelentkezik ez a betegség. Az eddigi kutatások szerint elsődlegesen a levélbogár-félék terjeszthetik. Védekeznünk is ellenük kell, hogy elejét vegyük a vírus terjedésének. Bár jelenleg nincs engedélyezett rovarölő szer a szója kultúrában, ezért eseti engedélyt kell kérni a használatra, mely egy adott területre, egy vegetációra és korlátozott időtartalomra érvényes. Az engedélyt a Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságánál lehet kérvényezni.

Lucerna mozaik vírus (Alfalfa mosaic virus)

A vírus az egész világon előfordul, így Magyarországon is találkozhatunk vele. Polifág faj, jelenlegi ismereteink szerint több mint 70 növénycsalád faj, 600 faja fogékony a vírusra. A beteg leveleken, kicsi, kör alakú, zöldessárga, mozaikszerű foltok alakulnak ki. Amelyek később gyűrű alakúvá válnak és kifehérednek. A levelek aprók maradnak és fodrosodnak. A tünetek főként meleg, aszályos körülmények közt jelentkeznek, bár a fertőzés sok eseten tünetmentesen is lefolyhat. A vírust leginkább a levéltetvek terjesztik, de a levél mechanikai sérülés útján is fertőződhet. Ennél a betegségnél is főként a vektorokra, vagyis a levéltetvekre kell koncentrálnunk megelőzés szempontjából. És szükséges helyzetben vegyszeres védekezést kell alkalmaznunk ellenük.

Rengeteg természetes ellensége van a levéltetveknek, amik pusztítják őket (pl. katica, zengőlegyek, lágybogarak). A levéltetvek a korai betelepülésükkel veszélyeztethetik a szóját, így egyedszámuk drasztikus emelkedésekor szükségszerűen védekezni kell. A szárnyas egyedeket az állományba kihelyezett sárga tálakkal vagy ragacsos csapdákkal figyelhetjük meg. Szójában sajnos nincs jelenleg engedélyezett rovarölő szer. Ezért szükséghelyzeti engedélyt kell kérni a használatra, mely egy adott területre, egy vegetációra és korlátozott időtartalomra érvényes. Az engedélyt a Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságánál lehet kérvényezni. Abban az esetben, ha az időjárás kedvez az elszaporodásukhoz, akkor a vegyszeres kezelést többször is meg kell ismételni.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás