A sikeres szójatermelés alapja a megfelelő – lehetőség szerint alacsony gyomnyomású – terület kiválasztása, a vetésterület gyommentesen tartása. A növényvédőszerek forgalomból történő folyamatos kivonása, az alkalmazott növényvédelmi technológiák költségszintjének drasztikus növekedése és az engedélyezett kemikáliák palettájának drasztikus csökkenése maga után vonja, hogy lassan már az ökológiai gazdálkodásra át nem állt termelőknek sem lesz más választása, mint a mechanikai megoldások alkalmazása. E fenti okok miatt a konvencionális gazdálkodást folytató termelők körében is egyre inkább előtérbe kerül a kérdés, hogy lehetséges-e csupán mechanikai gyomszabályozási megoldások alkalmazásával sikeresen termeszteni a szóját.
1. ábra: Intenzív gyomterhelésű szójatábla betakarítás előtt
A gyomfésű és a sorközművelő kultivátor használata nem újdonság a gyakorlat számára, azonban az eszközök megtérülése, az erőforrás-, és az időigény olyan kérdések, amelyek jogosan vetődnek fel a termelőkben. Sok szójatermesztő mondja, hogy a régióban, ahol gazdálkodik, egyszerűen nincsen lehetőség a gyomirtószerek teljes elhagyására, mert olyan mértékű a területek gyomosodása, hogy egyszerűen nincs más előtt megoldás az ellenük történő védekezésre.
A gyomosság mértéke – tekintettel a magyar talajok gazdag gyomfaunájára – jogosan adhat félelemre okot, azonban mint máshol is, itt is meg lehet a járható utat találni.
A mechanikai gyomszabályozás létjogosultságára keresve a választ beszélgettünk egy termelővel, aki már hosszú évek óta termel szóját sorközművelő kultivátor és gyomfésű használatával. Egy Győr-Moson-Sopron megyei gazdálkodó partnerünk készségesen osztotta meg velünk tapasztalatait, illetve a munkaműveletekről készült felvételeket.
Partnerünk véleménye szerint a vegyszerhasználat nélküli gyomirtás első lépése a gyomfésű megfelelő alkalmazása. Az osztrák termelői köztudatban régóta bevett gyakorlatnak számít, hogy a vetés után pár nappal már szükségszerű a gyomfésűvel átjárni a szójatáblát. Ilyenkor a felszínen még nem láthatunk szinte semmit!
2. ábra: Gyomfésű használata szója állományban
A csírázó magvak megbújnak a rögök alatt, viszont ebben az állapotban a mechanikus kezelésekkel szemben védtelenek és nagyon sérülékenyek. Ennek köszönhetően a korán megkezdett és a több alkalommal elvégzett gyomfésűzés a szója gyommentesen tartásának szilárd alapját képezi.
Sokakat visszatart a gyomfésű használatától, hogy közvetlenül az eszközhasználatot követően az állomány kedvezőtlen képet mutat, azonban ez nem szabad, hogy elrettentse az embert! Pár nap elteltével a szójanövények visszanyerik régi állapotukat, ugyanakkor az éppen csírázó gyomnövényeket sikeresen gyéríthetjük. Azt is szokták mondani: ha jó a gép beállítása, akkor előre kell csak nézni és folyamatosan haladni! Az állományt majd 2-3 nap múlva menjünk vissza megtekinteni…. Addigra már biztosan kiheverte gondoskodásunkat, sőt sokkal szebb lesz, mint a kezelés előtt!Amint a szója állomány kinőtte a gyomfésűt, elérkezik a kultivátor alkalmazásának ideje. A sorközművelő kultivátorral is több alkalommal érdemes végig menni a táblán, egészen addig, amíg a növénymagasság engedi, amíg nem záródik az állomány! A kapás sortávra vetett szójasorok között ugyanis bőven jut tér a gyomnövények fejlődésére.
3. ábra: Sorközművelő kultivátor használata szója állományban
A sorközművelő kultivátor esetében fontos megemlíteni azt is, hogy a gyomszabályozó hatás mellett egyéb előnyökkel is jár az alkalmazása. Az esők hatására kicserepesedő talajfelszínt feltöri, fellazítja, ezáltal javítva a talaj víz- és levegőgazdálkodását. A lazító hatásnak köszönhetően a későbbiekben a lehullott csapadék is jobban el tud majd szivárogni.
Gondoljunk csak egy egyszerű példára: otthon, a konyhakertben is mennyivel szebbek a megkapált ágyások! A sorközművelő kultivátorral tulajdonképpen nagyon hasonló hatást érhetünk el, csak jóval nagyobb volumenben.
4. ábra: Mechanikus gyomszabályozási eljárásokkal kezelt szójatábla június elején
Elmondható tehát, hogy mind a gyomfésű, mind a kultivátor használata kedvező hatással van a táblára, azonban kiemelt figyelmet kell fordítani az eszközök beállítására. Ha ez nem történik megfelelően, vagy a gépkezelő hanyagul végzi munkáját, könnyen megsérülhetnek a szójanövények is. Egy rosszul alkalmazott sorközművelő kultivátor akár egész sorokat is kikapálhat, ezáltal okozva jelentős károkat az egyébként egészséges növényállományban.
A kezelések másik „Achilles sarka” az eszközök alkalmazásának menetszáma. Sikeres mechanikus gyomirtás elképzelhetetlen a 2 gép adott szójatáblán 6-8 alkalommal történő átjárása nélkül.
5. ábra: Mechanikus gyomszabályozási eljárásokkal kezelt szójatábla június elején
Partnerünk elmondta: a gyomfésű és a sorközművelő kultivátor nagyon hasznos eszközök, amelyekkel sikeresen végezhető a szója gyomirtása vegyszerhasználat nélkül. A mechanikus gyomirtás nagy járulékos előnye, hogy teljesen kiiktatható a növényvédő szerek okozta fitotoxikus hatás. A gyomfésű és a kultivátor használatának köszönhetően a talaj fellélegzik és a lazább szerkezetnek köszönhetően sokkal intenzívebbé válik a talajélet. Természetesen nem elhanyagolható előny a kezelések alacsony költségszintje sem.
Házigazdánk szavaiból azonban az is kicsengett, hogy ha valaki a mechanikai megoldások alkalmazása mellett dönt, akkor több problémával is számolnia kell:
- költséges az eszközpark fejlesztése,
- a 2 eszközt legalább 6-8 alkalommal használni kell az állományban,
- területi korlátjai lehetnek az alkalmazásnak, hiszen szinte folyamatosan át kell járni a táblákat,
- sokszor probléma az emberi tényező is, hiszen a traktorosnak is el kell fogadni a folyamatos gyomfésűzés, kapálás szükségszerűségét.
Kétségtelen, hogy a hagyományos megoldásokhoz képest a mechanikai gyomszabályozási folyamat összeállítása bonyolultabb, a sikeres alkalmazáshoz szükséges ismeretek elsajátítása nehézkesebb. Vitathatatlan előnye azonban, hogy környezetkímélőbb és alacsonyabb költségszint mellett is eredményes tud lenni!
