Fajták

Igen korai

Korai

Középérésű

Késői

---

Fajtaválasztás
Vetőmag
Vetés

---

Fajtaválasztás

A helyes fajtaválasztáshoz fontos ismerni a különböző fajták jellemzőit, igényeit és lehetőségeit. A fajta és a termőhely összhangja a jövedelmező szójatermesztés kulcstényezője, ezért fajtát alapvetően termőhelyhez tanácsos választani.

A fajtaválasztás 3 legfontosabb szempontja a tenyészidő, a termőképesség és a termésbiztonság, de sok más tulajdonság is segíthet a tudatos választásban, mint pl. a szárállóság, betegségekkel szembeni tolerancia, környezeti alkalmazkodó képesség és szárazságtűrés, valamint a mag küllemi és beltartalmi jellemzői. Fontos a termőhely alapos ismerete, a termőföld típusa, kultúrállapota, tápanyag-ellátottsága és a mikroklíma is. Ha a termesztési feltételek nem megfelelőek, még a legjobb fajta sem hozza meg a várt mennyiségi és minőségi eredményt.

2023-ban a Nemzeti Fajtalistán 57 fajta szerepelt, ami a legkülönfélébb termesztői igényeket képes kielégíteni. Érdemes a nemesítőtől és fajtatulajdonostól minél részletesebb ismereteket összegyűjteni, illetve figyelemmel kísérni a saját térségben termesztett fajtákkal kapcsolatos tapasztalatokat, tájkísérleteket és az országos NÉBIH-kísérleteket. A Magyarországon biztonságosan termeszthető szóják tenyészideje 100-160 nap és három éréscsoportot ölel fel: az igen korai, korai és közép/kései fajták csoportjait. Őszi vetésű növények elé korai, a tavasziak elé hosszabb tenyészidejű fajtát célszerű választani. Nagyobb területen érdemes eltérő érésidejű fajtákat vetni, mert az időben széthúzódó aratás csökkenti az időjárási kockázatot és mérsékeli az aratási munkacsúcsot. A termőképességet illetően genetikailag nincs nagy eltérés a mai fajták között. A jelenleg termesztésben lévő fajták örökletesen meghatározott termőképessége 6-7 t/ha, amely kizárólag maximálisan megfelelő környezeti feltételekkel és termesztéstechnológiával érhető el, de 3-4 t/ha csaknem mindegyik fajtával ténylegesen elérhető.

Forrás:
Balikó Sándor (szerk.) – Szójatermesztés korszerűen (2015)

Vetőmag

A vetőmagmennyiséget minden esetben érdemes csíraszám és nem a vetőmag tömege alapján meghatározni, hiszen az egyes vetőmagtételek között számottevő minőségi és ezermagtömegbeli különbség (120-200 g) mutatkozhat. A fajták éréscsoportjától függően 400-700.000 db növény a fajtatulajdonosok által javasolt állománysűrűség, azonban azzal mindenképpen érdemes számolni, hogy a rosszabb csíraképességű tételeknél magasabb számmal érdemes vetni, ha el kívánjuk érni a megadott értékeket.

A vetőmagot vetés előtt oltani javasolt, különösen ha olyan táblába kerül, ahol korábban még nem volt szója. Ennek oka, hogy a szójával szimbiózisban élő rizóbium baktériumtörzs (Bradyrhizobium japonicum) hazánk talajaiban nem őshonos, jelenléte a szója természetes nitrogénellátottságának biztosításához azonban elengedhetetlen.

A vírusos betegségek közül a vírusos rügyszáradás és a szójasárgamozaik fenyegeti a legjobban a szóját, ami ellen egészséges, magas szaporulati fokú vetőmag használatával és a négyéves váltás megtartásával védekezhetünk.

Forrás:
Antal József: Növénytermesztők zsebkönyve (harmadik, átdolgozott kiadás)

Vetés

A szakszerűen előkészített talajba történő, jó minőségben kivitelezett vetés alapozza meg a jó termést. Fontos a vetési idő helyes megválasztása, a vetőgép beállítása és a vetendő magszám eldöntése. A nemesítői és forgalmazói ajánlások mellett érdemes a gyakorlati tapasztalatokra is támaszkodni.

A szója viszonylag sok vizet igényel a csírázáshoz, ami akkor indul meg, amikor a mag nedvességtartalma eléri a mag tömegének 50%-át. A csírázáshoz vetési mélységben már 8-10°C is elegendő, de gyors kelést csak 14-16°C-on várhatunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy érdemesebb megvárni a megfelelő talajhőmérsékletet, mint naptár szerint vetni. A Magyarországon termesztett szójafajták esetén a 45-50 cm-es sortávolságú vetés a legcélszerűbb. Jól megválasztott és kivitelezett gyomirtás mellett alkalmazható a sűrű soros (15,2 vagy 30,4 cm) vetés is, míg a 76 cm-es kukorica-sortávolságra történő vetés nem javasolt. A vetésmélység meghatározza az egyöntetű kelést és az elvárt növényszámot. A jól beérett, aprómorzsás talajnál elegendő 3-5 cm-re vetni, míg száraz, kevésbé szerkezetes talajon mélyebbre, maximum 5-6 cm-re kell vetni a magot. A talaj fizikai állapotától függően kötött talajokon inkább sekélyebbre, laza talajokon mélyebbre tanácsos vetni. A szójavetés minőségi követelményeinek azok a vetőgépek felelnek meg, amik biztosítják az egyenletes magelosztást, az azonos vetésmélységet és az elvetett mag egyenletes takarását.

Elővetemény szempontjából az őszi kalászosok, a cukorrépa és a kukorica jó alternatívát jelenthetnek, ne vessük azonban napraforgó, dohány, szántóföldi zöldségek, őszi káposztarepce és egyéb pillangós növények után, hiszen az a közös kártevők és kórokozók elleni védekezést jócskán nehezíti. á

Szóját 4 éven belül ugyanarra a területre ne vessünk!

Forrás:
Balikó Sándor (szerk.) – Szójatermesztés korszerűen (2015)
Antal József: Növénytermesztők zsebkönyve (harmadik, átdolgozott kiadás)