Bár Ukrajna a Duna Szója Szövetség lelkes tagja, és hivatalosan tiltja a génmódosított szervezetek termesztését, mégsem veszi túl komolyan a GMO-mentességet. Miért is tenné, hiszen Európának sincs kifogása ellene, ha az állati takarmányokba ilyen szója vagy kukorica kerül. Az USDA jelentésében megdöbbentő számokra találtunk arról, hogy mennyire elterjedt keleti szomszédunkban a génmódosított vetőmag használata.

 

Ukrajnában a hatályos törvények szerint tilos GMO-kat termeszteni vagy forgalmazni. Hogy mégis létező jelenség a génmódosított vetőmag használata, arra az exportvizsgálatok teszteredményei szolgáltatnak bizonyítékot – olvasható egy USDA beszámolóban. Ezekben újra és újra megtalálják a laborok a módosított szervezetekre utaló géneket. Iparági pletykák szerint

 

az Ukrajnából külföldre indított szójabab 50-65% -a, a repce 10-12% -a és a kukorica körülbelül 1 százaléka genetikailag módosított szervezet.

 

2018-ban egy román civil szervezet megerősítette, hogy Ukrajna hat régiójában GM-szójabab található a földeken. A totális gyomirtóknak ellenálló szójabab az USDA szerint stabilan jelen van az ukrán termelésben, hiszen egyszerűbben és olcsóbban lehet megtermelni, mint a mechanikus gyomirtással ápolt szójababot. Mindez annak ellenére így van, hogy Ukrana része a Duna Szója Szövetségnek, amely elkötelezte magát a GMO-mentes termelés mellett. Ugyanez az oka a GM-repce vetésének is. Becslések szerint hektáronként 70 dollár (21 ezer forint) megtakarítást lehet elérni gyomirtónak ellenálló repcével, mivel így összességében kevesebb – és olcsóbb – herbicid kijuttatásával megoldható a gyomok elleni védelem – számolgat az USDA. Az amerikai szakemberek úgy tudják, egész pontosan a Roundup Ready kanola repceváltozatról van szó. Ugyanakkor rámutatnak:

 

a GMO-k valós aránya kisebb lehet annál, mint amit az exportvizsgálatok sugallanak, hiszen a mentes szállítmányok is szennyeződhetnek amiatt, hogy ugyanazzal a járművel utaznak, mint a GMO-k.

 

Az USDA szakemberei a GM-repcék valós arányát 2-3 százalékra teszik az ukrán termelésben. Arra is rámutatnak, hogy a GMO-k szabályellenes termesztése a kisgazdaságokra jellemző, az exportot megcélzó, nagy vállalkozások nagyon gondosan ügyelnek a keveredésmentességre. A szójabab esetében azonban reálisnak tartják a GMO-k 65 százalékos arányát a köztermesztésben. Ennek egyik oka – mutatnak rá -, hogy a szója vetőmagként könnyen hozzáférhető, akár saját természtésből is visszavethető, szemben a kukoricával, amit évről évre meg kell vásárolni. A csempészáru beszerzése már sokkal nehezebb feladat, ezzel magyarázható, hogy a GM-kukorica aránya csak egyszázalékos a termelésben. Azon kívül

 

az a gazdasági előny, amit egy rovarellenálló kukorica a hagyományos vetőmaggal szemben nyújtani tud, elhanyagolható ahhoz az előnyhöz képest, amit egy gyomirtónak ellenálló szójával nyerhet a gazdálkodó.

 

Az USDA kiemeli: Ukrajna  hivatalosan nem exportál GMO-termékeket, mivel ezek termesztése vagy forgalmazása tilos az országban. Az egyes vállalkozások aszerint differenciálnak a termelésükben, hogy milyen célpiac mellett kötelezték el magukat. Európa egyébként korántsem olyan szigorú vásárló, mint azt a kedves Olvasó képzeli. Mivel Amerikából is GM-szóját importál, nem zavarja az ukrán tételek kevertsége sem. Csak a Duna Szója emblémával ellátott szója jelent kivételt, de ennek részaránya elhanyagolható.

 

Forrás: agrarszektor.hu

 

Oldalunkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás