Válasz a Haszon Agrár magazin számára
Egy Uniós döntésnek köszönhetően jelentős változásokat kell eszközölni Magyarországnak is a zöldítés feltételrendszerében. A Haszon Agrár lap megkeresésére a januártól tervezett változtatásokkal kapcsolatban az FM Sajtóirodája az alábbi tájékoztatást adta:
A Közös Agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok egyszerűsítése érdekében az Európai Bizottság módosította az ezeket részletező 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet, mely módosítás egyszerre hivatott szolgálni a zöldítés rendszerének egyszerűsítését és környezeti, éghajlatvédelmi hatásának erősítését. A tervezet egy sor érdemi egyszerűsítést vezet be, ám egy, a termelő típusú EFA területeken komoly korlátozást jelentő újdonságot is: az általános növényvédőszer-használati tilalmat a parlagon, az ökológiai másodvetésben, az erdőszélek menti hektársávokon és a nitrogén-megkötő növények esetében. Az EU célja az előírások ilyen irányú átdolgozásával, hogy javítsa a zöldítés környezeti hatékonyságát és ezen belül maximalizálja az EFA területek biológiai sokféleségre gyakorolt hatását.
A javaslattal kapcsolatban több tagállam – köztük hazánk is – aggályát fejezte ki, kérve a Bizottságot álláspontjának felülvizsgálatára. Elmondható, hogy Magyarország a gazdálkodók érdekében minden jogi és lobbi lehetőségét kihasználva küzdött a növényvédőszer-tilalom ellen, azonban a módosítás többi, egyszerűsítést célzó eleme a tagállamok többségénél elsődleges szempontként szerepelt. Mivel jogtechnikai szempontból a tervezet egyes elemei nem voltak szétválaszthatóak, így a többi módosítás érdekében kénytelenek voltak elfogadni a vitatott korlátozást is. Nem szabad elfelejteni azonban azt sem, hogy a zöldítési előírások alapvető célja, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzők járuljanak hozzá a környezet és a természeti erőforrások megőrzéséhez, így a szabályok kialakítása ennek megfelelően történik.
A növényvédőszerek használatának tilalma egyértelműen a N-megkötő növények (elsősorban a szója, borsó, babfélék, lucerna, csillagfürt) miatt kap nagy figyelmet. Bár a legfőbb fehérjenövénynek számító szója konvencionális termesztése nagy általánosságban igényli a növényvédő szerek (elsősorban herbicidek és desszikálószerek) használatát, de a piaci elvárások egyre inkább a magas minőségű, GMO mentes, minősítési rendszerek (pl. Donau Soja) szerint termesztett szója előállítására ösztönzik a gazdálkodókat, mivel így felárat kaphatnak termékükért. Ezen rendszerek közös jellemzője az egyre csökkenő növényvédőszer-használat és a fenntarthatóságot segítő technológiák alkalmazása. A teljes mértékben növényvédő szer használata nélkül vagy éppenséggel ökológiai gazdálkodás keretében előállított szójabab esetében ez a felár még nagyobb. Vannak olyan tájegységei országunknak, ahol ez nagy biztonsággal megvalósítható kellő szakértelem és tudatos technológiaválasztás mellett (vetéstávolság csökkentése, sorközművelés). Azokon a termőhelyeken pedig, ahol a gyomok elleni védekezés sorközműveléssel nem oldható meg maradéktalanul, illetve feltétlenül szükséges deszikkálás a biztonságos és gazdaságos betakarításhoz, ott érdemes fontolóra venni az EFA-kötelezettség más kultúrával vagy EFA-területtípussal történő kielégítését (pl. őszi kalászosok után vetett zöldtrágyával, parlagon hagyott területtel vagy tájképi elemekkel.).
A zöldítésre, melynek várható fajlagos összege 25.100 forint/hektár, tehát továbbra is jogosult marad a szójatermesztő, amennyiben vállalja a szükséges agrotechnikai változtatásokat a növényvédőszer-mentes termesztéshez, vagy más területet számol el EFA területként.
Fontos hangsúlyozni, hogy az egyes EFA-területeken 2018-tól bevezetendő növényvédőszer-mentesség egyáltalán nem befolyásolja a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás feltételeit vagy összegét sem, ezen támogatásokra, a támogatási feltételek betartása esetén a gazdálkodó továbbra is jogosulttá válhat. A SAPS támogatás várható fajlagos összege hozzávetőlegesen 44.900 forint/hektár, míg a termeléshez kötött fehérjenövény támogatás esetén a várható fajlagos támogatás 60.000 forint/hektár körül alakul.
Kiemelendő, hogy az 1307/2013/EU rendelet 52. cikk (3) és (5) bekezdések értelmében termeléstől függő támogatás csak a tagállamok azon ágazatainak nyújtható, ahol bizonyos nehézségekkel küzdenek olyan meghatározott gazdálkodási típusok vagy mezőgazdasági ágazatok, amelyek gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi szempontból kiemelt fontosságúak. Ennek értelmében, a termeléshez kötött támogatások, s így a szemes fehérjenövények támogatása is, csak az érintett ágazatok termelési szintjének fenntartásának ösztönzéséhez szükséges mértékben nyújtható. Ennek a támogatásnak tehát nem célja a termelés növelése.
A területi adatokat megnézve jól látható, hogy a 2015. évben induló fehérjenövény termesztési támogatás és a zöldítés bevezetése jelentősen megnövelte ugyan a szójabab és a szójavetőmag termőterületét hazánkban, de ezt követően jelentős ingadozás tapasztalható a termőterület alakulásában. Míg 2014-ban 42.338 hektáron vetettek szóját, addig 2015. évben már 68.975 hektáron, 2016. évben pedig 59.965 hektáron. 2017. évet érintően a SAPS szója kérelmezett területet ismerjük, amely ismét magasnak mondható, 74.609 hektár. A területi ingadozás mögött a támogatáspolitikán túl azonban még számos más indok is állhat, pl. szakmai ismeretek hiánya, piaci változások.
Összegezve tehát, az EFA területekre vonatkozó növényvédőszer-tilalom komoly változás a fehérjenövény-termesztésben, de kellő előrelátással kiküszöbölhető a támogatás és így a termőterületek csökkenése is. Fontosnak tartjuk idejében, már az idei őszi munkákat megelőzően felhívni a gazdálkodók figyelmét az egyes lehetőségekre, vagyis hogy az agrotechnikai módosítások bevezetésével vagy egyéb EFA terület kijelölésével gondoskodjanak a zöldítési támogatásuk sértetlenségéről.
FM Sajtóiroda
