Zöldbe vetni, vagy sem?
Rozs takarónövény terminációjának időzítése szójabab előtt (2017-2020 adatainak összegzése)
A rozs (Secale cereale) takarónövényként számos előnnyel rendelkezik. Viszonylag olcsó és könnyen eltávolítható, javítja a talajszerkezetet, növeli a szervesanyag tartalmat, valamint véd a szél- és vízeróziótól. Ahogy korábban leírtuk (1. ábra), képes elnyomni a gyomokat. Mindezek mellett nagyon jól bírja a telet és gyakran az egyetlen takarónövény opció, amit szemes kukorica vagy szójabab után vetni lehet. Azonban a legtöbb esetben nem hoz nagy zöldtömeget május végéig.
Tavaszi döntéshozatal a takarónövény eltávolításáról
A takarónövény eltávolításának késleltetése a szójavetésig lehetőséget biztosít a rozs kedvező hatásainak növelésére azáltal, hogy több ideje van növekedni a tavaszi hónapok során. A kérdés, hogy a szója „zöldbe vetése” az élő rozsba negatív hatással van-e a termésátlagokra. Ennek megválaszolása adta a motivációt a 2017 és 2020 között megvalósult szántóföldi kísérletek elvégzéséhez, amelyek során a korán lekerülő rozs után vetett szóját hasonlították össze a „zöldbe vetett” szójával.
A kísérlet megvalósítása során két módszert alkalmaztak:
- a rozst korán távolították el a tábláról (két héttel a szója vetése előtt),
- a rozst későn távolították el a tábláról (a vetés napján, azaz „zöldbe vetést” alkalmazva).
A 2019-es és 2020-as kísérletek során rozs nélküli kontroll területek bevonására is sor került. A négy év alatt összesen 14 területen zajlottak a kísérletek, ahol a talajszerkezet vályogtól az
iszapos vályogon át az agyagos vályogig változott. A rozst legkorábban augusztusban, legkésőbb november 9-én vetették, szemes kukoricát követően. A vetésnorma 22-112 kg/ha között változott. A vetéstechnológia a kései, sorközbe vetéstől, az aratási utáni szórva vetésig széles skálán változott. Az egyes helyszíneken minden módszerből kettő-hat randomizált ismétlés volt.
Májusban felgyorsul a rozs fejlődése
A 15 vizsgált helyszínen a rozs biomassza átlagosan 2,7-szeresére nőtt – 560 kg/ha-ról 1457 kg/ha-ra – a szója vetéskor történő termináció során, a két héttel korábbihoz viszonyítva. A 2019-es kenilworth-i helyszínen, a biomassza közel 10-szeresére nőtt, amikor a rozs eltávolításával vártak a szója vetésig (2. és 3. ábra). A nagyobb biomassza mennyiség hozzájárul a talaj szervesanyagtartalmának növeléséhez, a talajszerkezet javításához és hosszabb ideig tartó talajtakarást biztosít.
A „zöldbe vetés” hatással lehet a szója állományra és a növények fejlődésére
A rozs késletetett terminációja nem jár kockázatok nélkül. Néhány helyszínen a szójaállományra negatív hatást gyakorolt. Általánosságban a „zöldbe vetés” 7 helyszínen 7%kal vetette vissza a szójaállomány fejlődését. 2018-ban két helyszínen a kikelt állomány nem érte el a 247 100 növény/ha értéket, mivel sűrű rozsba vetették, viszonylag alacsony vetésnormával (345 940 szem/ha).
Mérsékelt vagy sűrű rozs állományba történő „zöldbe vetés” esetén ajánlott a minimális 395 360 db/ha-os szója vetésnorma. Az is különösen fontos, hogy a talaj nedves legyen és biztosítani szükséges, hogy a magárkok megfelelően be legyenek takarva.
A későn eltávolított, magas biomassza hozamú rozs után vetett szójababok hajlamosak lassabban fejlődni. A brantfordi és lambtoni termőhelyeken 2018-ban a „zöldbe vetett” növények folyamatosan egy fejlődési stádiummal hátrébb voltak a korai éréscsoportúakhoz képest (4. és 5. ábra).
Gyomhatás
A rozs és az eltávolításának hatását öt kísérleti területen értékelték 2019-ben és számos helyen 2020-ban. 2019-ben a gazdaságok területén nem mutatkozott szemmel látható különbség a gyomosodás mértékét tekintve. Ezzel szemben az Elora Kutatóállomáson szemben, ahol nagy volt a gyomterhelés, egyértelműbben jelentkeztek a látható különbségek. A rozs későbbi terminációja esetén volt a legkevesebb gyomnövény a területen (6. ábra). Ugyan ez a jelenség volt megfigyelhető Wroxeterben, a Johnston telephelyen 2020-ban (7. ábra).
Összességében a tendencia azt mutatta, hogy kevesebb gyomnövény volt megfigyelhető a szójanövény gyomosodás szempontjából kritikus fejlődési stádiumában (V1), amikor rozsba vetették (öt helyszín, 2019). A gyomterheltség a késői rozs termináció esetében volt a legkisebb (8. ábra), ami várható volt, tekintve, hogy a rozs glifozáttal történő kezelésére később került sor, mint a többi módszer megvalósítására.
Meg kell jegyezni, hogy a gyomosodás mértéke minden eljárás során elég nagyarányú volt ahhoz, hogy negatív hatást gyakoroljanak a termésmennyiségre, amennyiben nem történt szabályozás. Így a rozs vetése nem helyettesítheti az egyéb gyomszabályozási módszereket, de eszköz lehet annak érdekében, hogy más megoldások hatékonyságát növeljük, egyszerűen azért, mert így azoknak nem kell annyi gyomnövénnyel elbánniuk.
Terméseredmények
A teljes vizsgált területen a terméseredmények 2,25-4,7 t/ha között alakultak (2. táblázat). Statisztikailag szignifikáns eltérés a tízből egy helyen volt a korai és késői rozs termináció között. A 2019-es elorai helyszínen a terméskülönbséget szinte bizonyosan egy növényvédőszer késői terminációban történő alkalmazása, illetve a nedves körülmények között alkalmazott aprító henger általi károk okozták, hiszen máskülönben nem mutatkozott különbség a korai és késői terminációt alkalmazó technológiák között.
| Helyszín | Hozam (t/ha) | ||
| Rozs nélkül | Korai terminációval | Késői terminációval | |
| St. George 2017 | – | 3,71 | 4,05 |
| Brantford 2018 | – | 3,46 | 3,36 |
| St. George 2018 | – | 4,67 | 4,5 |
| Lambton 2018 | – | 4,25 | 3,95 |
| Elora 2019 AB1 | 3,14 | 2,89 | 2,25 |
| Kenilworth 2019 | 3,68 | 3,71 | 3,68 |
| Wroxeter 2019 | 3,53 | 3,46 | 3,48 |
| Winchester 2019 | 3,46 | 3,26 | 3,34 |
| Morrisburg 2019 | 3,29 | 3,26 | 3,24 |
| Newington 2019 | – | 2,99 | 2,92 |
| Wroxeter, Adams 2020 | 3,83 | 3,98 | 3,83 |
| Wroxeter, Johnston 2020 | 4,5 | 4,6 | 4,55 |
| Kenilworth 2020 | 3,56 | 3,56 | 3,56 |
| Winchester 2020 | 4,25 | 4,25 | 4,32 |
| Átlag (kivéve Elora 2019 AB) | – | 3,78 | 3,76 |
A vetés utáni termináció késleltetése
Néhány termelő alkalmazza a gyakorlatban a takarónövény rozs egy-két héttel későbbi terminációját a szójavetést követően. A winchesteri helyszínen a vetés utáni terminációt 2019ben és 2020-ban is értékelték és különböző terméseredményeket kaptak a két szezonban.
2019 csapadékos tavaszán a vetés után egy héttel megvalósított termináció nem befolyásolta negatívan a szójatermésátlagokat. Ezzel szemben 2020 száraz tavaszán az egy (-0,55t/ha) és két (-0,71 t/ha) héttel vetés utáni termináció (szeptember végén vetett rozs esetében) szignifikánsan csökkentette a szójatermésátlagokat. Azonos tendencia volt megfigyelhető a 2020-as morrisburgi helyszínen is. Valószínű, hogy a rozs túlzott nedvességfelvétele volt a legmeghatározóbb faktor, ami hozzájárult a terméscsökkenéshez a két kelet-ohioi helyszínen.
A rozs terminációjának késleltetése a szója vetése után a jelenlegi tudásunk szerint nem javasolt, különösen száraz körülmények között.
ÖSSZEGZÉS
- Korai termináció esetén, a szója zöldbe vetése – rozs takarónövény mellett – nem befolyásolta számottevően negatívan a termésátlagot.
- A termináció két héttel történő késleltetése és a zöldbe vetés több, mint 2 és félszeresére növelte a rozsbiomasszát.
- A rozs késleltetett terminációja kisebb mértékű gyomosodást eredményezett mind 2019ben, mind 2020-ban. A későn lekerülő rozs eszköz lehet a gyomszabályozás támogatásában.
A számok értelmezése
Az előnyök ellenére a rozs szójavetésig késleltetett terminációja hordoz némi kockázatot magában. A következő stratégiák segíthetnek ezen rizikófaktorok minimalizálásában:
- A rozsba történő zöldbe vetés alkalmazásakor ajánlott minimum 395 360 szem/ha-os vetésnormát alkalmazni a megfelelő állomány biztosításához.
- Fontos figyelmet fordítani arra, hogy elegendő nedvesség legyen a vetési mélységben, mivel a rozs száraz talajkörülményeket képes teremteni.
- Sűrű rozsba történő vetés esetében:
a. Biztosítani kell az állománysűrűséget.
b. Számolni kell a megkésett szója éréssel a betakarítás idejét tekintve, különösen, ha őszi búzát szeretnénk utána vetni. - Rugalmasnak kell lenni – ha májusban szárazak az időjárási körülmények, meg kell fontolni a korai terminációt.
Mindent egybevéve
Kétségtelen, hogy ha még néhány héten át hagyjuk fejlődni a rozst, maximalizálhatjuk a talajra gyakorolt kedvező hatásait: több biomassza, több idő aktív gyökerekkel és tartós talajtakarással.
Emellett a gyomszabályozási előnyök is érvényesülnek.
Ha még nincs valakinek tapasztalata a rozzsal, mint takarónövénnyel, biztonságosabb tavasszal néhány héttel a szójabab vetése előtt eltávolítani. Ha már valaki gyakorlottabb, meg lehet hagyni néhány sávot, hogy a szójavetés után lepermetezzük és megnézzük, hogyan működik a gazdaságunkban. Legyen célunk – az mindegy, hogy ez a gyomszabályozás, a szervesanyagtartalom növelése vagy az általános talajegészség. Végül legyünk rugalmasak és igazítsuk terveinket az időjárási körülményekhez.
„A szójabab rozsba történő zöldbe vetése lehetőséget biztosít, hogy zöld talajtakarás legyen az őszi betakarítástól a tavaszi vetésig. Segít az erózió megelőzésében, a szervesanyagelőállításban és talán a gyomterheltség csökkentésében is.”
Owen McIntyre, termelő, Brant megye
Forrás: https://fieldcropnews.com/2021/03/to-plant-green-or-to-plant-brown-rye-covercrop-termination-timing-before-soybeans-summary-of-2017-2020-data/
Írta: Jake Munroe, Mike Cowbrough és Sebastian Belliard (OMAFRA)
Fordította: Hajzser-Novák Petra
