Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Fenntartható vetésforgó, biztos piac.

Zöldbe vetni, vagy sem?

Rozs takarónövény terminációjának időzítése szójabab előtt (2017-2020 adatainak összegzése)

A rozs (Secale cereale) takarónövényként számos előnnyel rendelkezik. Viszonylag olcsó és könnyen eltávolítható, javítja a talajszerkezetet, növeli a szervesanyag tartalmat, valamint véd a szél- és vízeróziótól. Ahogy korábban leírtuk (1. ábra), képes elnyomni a gyomokat. Mindezek mellett nagyon jól bírja a telet és gyakran az egyetlen takarónövény opció, amit szemes kukorica vagy szójabab után vetni lehet. Azonban a legtöbb esetben nem hoz nagy zöldtömeget május végéig.

1. ábra: Felülnézeti kép a z ősszel, 67 kg/ha-os vetésnormával elvetett rozs gyomelnyomó képességének talajtakarás nélküli állapottal való összehasonlításáról. Forrás: Mike Cowbrough

Tavaszi döntéshozatal a takarónövény eltávolításáról

A takarónövény eltávolításának késleltetése a szójavetésig lehetőséget biztosít a rozs kedvező hatásainak növelésére azáltal, hogy több ideje van növekedni a tavaszi hónapok során. A kérdés, hogy a szója „zöldbe vetése” az élő rozsba negatív hatással van-e a termésátlagokra. Ennek megválaszolása adta a motivációt a 2017 és 2020 között megvalósult szántóföldi kísérletek elvégzéséhez, amelyek során a korán lekerülő rozs után vetett szóját hasonlították össze a „zöldbe vetett” szójával.

A kísérlet megvalósítása során két módszert alkalmaztak: 

  • a rozst korán távolították el a tábláról (két héttel a szója vetése előtt),
  • a rozst későn távolították el a tábláról (a vetés napján, azaz „zöldbe vetést” alkalmazva).

A 2019-es és 2020-as kísérletek során rozs nélküli kontroll területek bevonására is sor került. A négy év alatt összesen 14 területen zajlottak a kísérletek, ahol a talajszerkezet vályogtól az

iszapos vályogon át az agyagos vályogig változott. A rozst legkorábban augusztusban, legkésőbb november 9-én vetették, szemes kukoricát követően. A vetésnorma 22-112 kg/ha között változott. A vetéstechnológia a kései, sorközbe vetéstől, az aratási utáni szórva vetésig széles skálán változott.  Az egyes helyszíneken minden módszerből kettő-hat randomizált ismétlés volt.

Májusban felgyorsul a rozs fejlődése

A 15 vizsgált helyszínen a rozs biomassza átlagosan 2,7-szeresére nőtt – 560 kg/ha-ról 1457 kg/ha-ra – a szója vetéskor történő termináció során, a két héttel korábbihoz viszonyítva. A 2019-es kenilworth-i helyszínen, a biomassza közel 10-szeresére nőtt, amikor a rozs eltávolításával vártak a szója vetésig (2. és 3. ábra). A nagyobb biomassza mennyiség hozzájárul a talaj szervesanyagtartalmának növeléséhez, a talajszerkezet javításához és hosszabb ideig tartó talajtakarást biztosít.

2. ábra: Rozs a 2019-es kenilworth-i helyszínen, röviddel a terminációt megelőzően
3. ábra: Rozs a 2019-es kenilworthi helyszínen közvetlenül a zöldbe vetést megelőzően

A „zöldbe vetés” hatással lehet a szója állományra és a növények fejlődésére

A rozs késletetett terminációja nem jár kockázatok nélkül. Néhány helyszínen a szójaállományra negatív hatást gyakorolt. Általánosságban a „zöldbe vetés” 7 helyszínen 7%kal vetette vissza a szójaállomány fejlődését. 2018-ban két helyszínen a kikelt állomány nem érte el a 247 100 növény/ha értéket, mivel sűrű rozsba vetették, viszonylag alacsony vetésnormával (345 940 szem/ha).

Mérsékelt vagy sűrű rozs állományba történő „zöldbe vetés” esetén ajánlott a minimális 395 360 db/ha-os szója vetésnorma. Az is különösen fontos, hogy a talaj nedves legyen és biztosítani szükséges, hogy a magárkok megfelelően be legyenek takarva. 

A későn eltávolított, magas biomassza hozamú rozs után vetett szójababok hajlamosak lassabban fejlődni. A brantfordi és lambtoni termőhelyeken 2018-ban a „zöldbe vetett” növények folyamatosan egy fejlődési stádiummal hátrébb voltak a korai éréscsoportúakhoz képest (4. és 5. ábra). 

4. ábra: Zöldbe vetett szója (jobbra) a 2018-as brantfordi helyszínen. Június 26.
5. ábra: Szójabab a 2018-as lambtoni helyszínen július 31-én. A korán terminált rozs helyére (jobbra) vetett szója nagyobb volt és egy fejlődési stádiummal előrébb járt  

Gyomhatás

A rozs és az eltávolításának hatását öt kísérleti területen értékelték 2019-ben és számos helyen 2020-ban. 2019-ben a gazdaságok területén nem mutatkozott szemmel látható különbség a gyomosodás mértékét tekintve. Ezzel szemben az Elora Kutatóállomáson szemben, ahol nagy volt a gyomterhelés, egyértelműbben jelentkeztek a látható különbségek. A rozs későbbi terminációja esetén volt a legkevesebb gyomnövény a területen (6. ábra). Ugyan ez a jelenség volt megfigyelhető Wroxeterben, a Johnston telephelyen 2020-ban (7. ábra).

6. ábra: Gyomterheltség a 2019-es elorai helyszínen rozs nélkül (balra), korai termináció mellett (középen), késői termináció mellett (jobbra)
7. ábra: Gyomterheltség a 2020-as johnstoni, wroxeteri helyszínen rozs nélkül (balra), korai termináció mellett (középen), késői termináció mellett (jobbra)

Összességében a tendencia azt mutatta, hogy kevesebb gyomnövény volt megfigyelhető a szójanövény gyomosodás szempontjából kritikus fejlődési stádiumában (V1), amikor rozsba vetették (öt helyszín, 2019). A gyomterheltség a késői rozs termináció esetében volt a legkisebb (8. ábra), ami várható volt, tekintve, hogy a rozs glifozáttal történő kezelésére később került sor, mint a többi módszer megvalósítására.

8. ábra: Átlagos gyomterheltség (növény/m2) az 5 ontarioi helyszínen 2019-ben a szójabab kritikus fejlődési stádiumában (V1)

Meg kell jegyezni, hogy a gyomosodás mértéke minden eljárás során elég nagyarányú volt ahhoz, hogy negatív hatást gyakoroljanak a termésmennyiségre, amennyiben nem történt szabályozás. Így a rozs vetése nem helyettesítheti az egyéb gyomszabályozási módszereket, de eszköz lehet annak érdekében, hogy más megoldások hatékonyságát növeljük, egyszerűen azért, mert így azoknak nem kell annyi gyomnövénnyel elbánniuk. 

Terméseredmények

A teljes vizsgált területen a terméseredmények 2,25-4,7 t/ha között alakultak (2. táblázat). Statisztikailag szignifikáns eltérés a tízből egy helyen volt a korai és késői rozs termináció között. A 2019-es elorai helyszínen a terméskülönbséget szinte bizonyosan egy növényvédőszer késői terminációban történő alkalmazása, illetve a nedves körülmények között alkalmazott aprító henger általi károk okozták, hiszen máskülönben nem mutatkozott különbség a korai és késői terminációt alkalmazó technológiák között.   

HelyszínHozam (t/ha)
 Rozs nélkülKorai terminációvalKésői terminációval
St. George 20173,714,05
Brantford 20183,463,36
St. George 20184,674,5
Lambton 20184,253,95
Elora 2019 AB13,142,892,25
Kenilworth 20193,683,713,68
Wroxeter 20193,533,463,48
Winchester 20193,463,263,34
Morrisburg 20193,293,263,24
Newington 20192,992,92
Wroxeter, Adams 20203,833,983,83
Wroxeter, Johnston 20204,54,64,55
Kenilworth 20203,563,563,56
Winchester 20204,254,254,32
Átlag (kivéve Elora 2019 AB)3,783,76
1A 2019-es elorai A és B parcellák kis területe miatt a terméseredmények összevonásra kerültek.

A vetés utáni termináció késleltetése

Néhány termelő alkalmazza a gyakorlatban a takarónövény rozs egy-két héttel későbbi terminációját a szójavetést követően. A winchesteri helyszínen a vetés utáni terminációt 2019ben és 2020-ban is értékelték és különböző terméseredményeket kaptak a két szezonban.

2019 csapadékos tavaszán a vetés után egy héttel megvalósított termináció nem befolyásolta negatívan a szójatermésátlagokat. Ezzel szemben 2020 száraz tavaszán az egy (-0,55t/ha) és két (-0,71 t/ha) héttel vetés utáni termináció (szeptember végén vetett rozs esetében) szignifikánsan csökkentette a szójatermésátlagokat. Azonos tendencia volt megfigyelhető a 2020-as morrisburgi helyszínen is. Valószínű, hogy a rozs túlzott nedvességfelvétele volt a legmeghatározóbb faktor, ami hozzájárult a terméscsökkenéshez a két kelet-ohioi helyszínen.

A rozs terminációjának késleltetése a szója vetése után a jelenlegi tudásunk szerint nem javasolt, különösen száraz körülmények között.

ÖSSZEGZÉS

  • Korai termináció esetén, a szója zöldbe vetése – rozs takarónövény mellett – nem befolyásolta számottevően negatívan a termésátlagot.
  • A termináció két héttel történő késleltetése és a zöldbe vetés több, mint 2 és félszeresére növelte a rozsbiomasszát.
  • A rozs késleltetett terminációja kisebb mértékű gyomosodást eredményezett mind 2019ben, mind 2020-ban. A későn lekerülő rozs eszköz lehet a gyomszabályozás támogatásában. 

A számok értelmezése

Az előnyök ellenére a rozs szójavetésig késleltetett terminációja hordoz némi kockázatot magában. A következő stratégiák segíthetnek ezen rizikófaktorok minimalizálásában: 

  1. A rozsba történő zöldbe vetés alkalmazásakor ajánlott minimum 395 360 szem/ha-os vetésnormát alkalmazni a megfelelő állomány biztosításához.
  2. Fontos figyelmet fordítani arra, hogy elegendő nedvesség legyen a vetési mélységben, mivel a rozs száraz talajkörülményeket képes teremteni.
  3. Sűrű rozsba történő vetés esetében: 
    a. Biztosítani kell az állománysűrűséget.
    b. Számolni kell a megkésett szója éréssel a betakarítás idejét tekintve, különösen, ha őszi búzát szeretnénk utána vetni.
  4. Rugalmasnak kell lenni – ha májusban szárazak az időjárási körülmények, meg kell fontolni a korai terminációt.

Mindent egybevéve

Kétségtelen, hogy ha még néhány héten át hagyjuk fejlődni a rozst, maximalizálhatjuk a talajra gyakorolt kedvező hatásait: több biomassza, több idő aktív gyökerekkel és tartós talajtakarással.

Emellett a gyomszabályozási előnyök is érvényesülnek. 

Ha még nincs valakinek tapasztalata a rozzsal, mint takarónövénnyel, biztonságosabb tavasszal néhány héttel a szójabab vetése előtt eltávolítani. Ha már valaki gyakorlottabb, meg lehet hagyni néhány sávot, hogy a szójavetés után lepermetezzük és megnézzük, hogyan működik a gazdaságunkban. Legyen célunk – az mindegy, hogy ez a gyomszabályozás, a szervesanyagtartalom növelése vagy az általános talajegészség. Végül legyünk rugalmasak és igazítsuk terveinket az időjárási körülményekhez. 

„A szójabab rozsba történő zöldbe vetése lehetőséget biztosít, hogy zöld talajtakarás legyen az őszi betakarítástól a tavaszi vetésig. Segít az erózió megelőzésében, a szervesanyagelőállításban és talán a gyomterheltség csökkentésében is.”
Owen McIntyre, termelő, Brant megye

Forrás: https://fieldcropnews.com/2021/03/to-plant-green-or-to-plant-brown-rye-covercrop-termination-timing-before-soybeans-summary-of-2017-2020-data/

Írta: Jake Munroe, Mike Cowbrough és Sebastian Belliard (OMAFRA)

Fordította: Hajzser-Novák Petra

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás