A szója hazatalált – Húsz százalékát termeljük meg a szükségleteknek, növelni kell a területeket
Érdemes szóját termeszteni, ez a jövő egyik ágazata, hiszen az étkezési szokások megváltozásával az állati fehérjék helyett egyre inkább előtérbe kerülnek a növényiek – emelte ki Nagy István agrárminiszter a Szója roadshow hédervári állomásán csütörtökön. A tárcavezető hangsúlyozta: az idei mintegy 87 ezer hektárnyi termőterületet nem szabad lebecsülni, hiszen ugyan elmarad a tavalyi 112 ezer hektáros rekordértéktől, de 22 százalékkal meghaladja az elmúlt öt év átlagát. Idén várhatóan 197 ezer tonna szója takarítható be a magyar földeken, cél ennek a megkétszerezése a jövőben.
A Szója Roadshow helyszíne volt csütörtökön a hédervári Kont Étterem.
Szója: deficitesek vagyunk
– A számok is azt támasztják alá, hogy a vetésterületben és a hozamokban egyaránt van fejlődési potenciál. Az elmúlt két évben megugró vetésterület és termés ellenére Magyarország – az EU-hoz hasonlóan – továbbra is erősen deficites szójából és szójadarából, ami teret adhat a hazai termelés további bővülésének – fogalmazott Nagy István agrárminiszter a Héderváron szervezett Szója Roadshow keretében.
A tárcavezető rámutatott: a szója területe minden évben bővült. Különösen jól érzi magát Szigetközben, hiszen itt jó eséllyel öntözés nélkül is lehet termeszteni.
– A magyarországi termőterület a nyugat- és dél-dunántúli régiókban koncentrálódik, de az elmúlt években a Dél-Alföldön is növekedés tapasztalható. A termésátlagok tekintetében hagyományosan a dunántúli vármegyék teljesítenek jobban. Az elmúlt években itt 2,5 tonna körüli hektáronkénti átlagok születtek. A hazai hozamok elmaradnak a 4 tonnás török vagy a 3,5 tonnás amerikai átlaghozamoktól, de jobbak a legtöbb évben 2 tonna alatt tartózkodó román és bolgár hozamoknál – mutatott rá a további számora a miniszter, aki szerint ami az önellátásunkat illeti, mindössze 20 százalékban látjuk el magunkat. Továbbra is évente 450-550 ezer tonnás szójadaraimportra kényszerülünk, aminek jelentős hányada GMO-t tartalmaz. A világpiaci tendenciáknak megfelelően csökkent a hazai szójabab piaci ára is, jelenleg 163 ezer forint körüli árszintek jellemzőek, ami 5 százalékos csökkenést jelent az egy évvel ezelőttihez képest.
– Összegzésképpen azt tudom mondani, hogy van tér és igény is a szójatermelésünk bővítésére – tette még hozzá Nagy István.
Jó hozamok, lecsökkent ár
– Júniusban nagy szárazság és forróság volt, ami a kezdeti fejlődést hátráltatta, de a kedvező csapadék hatására biztató a növényállomány, igaz, a hűvösebb augusztus miatt kissé késésben vagyunk a tavalyi évhez képest. Bízunk benne, hogy a vénasszonyok nyara száraz, kedvező őszt hoz, így a vetőmag minőségére sem lehet panasz – értékelt Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. cégvezetője, hozzátéve, hogy a jó hozamok következtében rekordkészletek alakultak ki, ez vetette vissza a hüvelyes növény világpiaci árát.
– A magyarországi szójavetőmag-előállítás 11,6 százaléka a Lajtamaghoz kötődik – emelte ki még Seiwerth Anna, hangsúlyozva, hogy idén 6,5 miliárd forintos árbevétellel zártak, aki közel húsz százalékos növekedést jelent az előző üzleti évhez képest. Az elmút kilenc évben sikerült a hagyományokat a korszerű tudással ötvözni, így a cégcsoport stabilnövekedési pályára állt. A fejlődést a beruházásaik felsorolásávalis alátámasztotta.
Az eseményen Seiwerth Gábor díjat adtak át Baranyi Attilának és Zubek Lajosnak.
Forrás: kisalfold.hu
