Szakmai cikkek

A változó klíma egyik legnyomasztóbb kérdése a hazai (és európai) mezőgazdaságban, hogy milyen növényfajokkal diverzifikáljuk a vetésforgót. Nem csak az aszálytűrő képességről van szó a mezőgazdaságban, hanem arról is, melyik milyen inputanyagigényt támaszt, illetve milyen elővetemény más főnövények előtt. Akár 20 százalékkal kevesebb nitrogénműtrágya és 12 százalékos növényvédelmi megtakarítás – ilyen előnyöket mutat be egy német agrárszakmai elemzés a hüvelyesek vetésforgóba illesztéséről. A borsó és a szója azonban nemcsak az inputköltségeket mérsékelheti: kedvező előveteményhatásuk a talajszerkezetben, a tápanyagellátásban és a következő kalászos termésében is jelentkezhet. A magyar mezőgazdaság számára mindez a dráguló műtrágyák és a szárazodó éghajlat miatt különösen fontos. Hektáronként akár 20–40 kiló nitrogén takarítható meg A hüvelyesek egyik legnagyobb előnye, hogy gyökérgümőikben élő baktériumok segítségével képesek megkötni a légköri nitrogént. Ennek egy részét saját fejlődésükhöz hasznosítják, más része a gyökerekben és növényi maradványokban marad vissza. Európai kutatások alapján a borsó után termesztett búza nitrogénműtrágya-adagjának hektáronként 20–40 kilogramm hatóanyaggal történő mérséklése magyar viszonyok között is megfontolható, de a tényleges…

A brit gazdák egyre több lehetőséget keresnek a változatosabb vetésforgók kialakítására, ám egy új növény beillesztésekor nem elég azt tudni, hogy elméletben mire képes. A csicseriborsó most valódi gazdaságokban bizonyíthat: az Egyesült Királyságban gazdálkodók, kutatók és piaci szereplők közösen vizsgálják, hogy a növény agronómiai és kereskedelmi szempontból is életképes alternatíva lehet-e. A csicseriborsó több szempontból is érdekes lehet a brit termelők számára. Megköti a légköri nitrogént, viszonylag kevés kártevővel és betegséggel kell számolni, és jól illeszkedhet az alacsonyabb ráfordítású, illetve regeneratív termesztési rendszerekbe. Emellett magas értékű, tápláló élelmiszer-alapanyagként piaca is lehet. A legnagyobb kérdés azonban a megbízható betakaríthatóság. A csicseriborsó ugyanis elhúzódóan virágozhat, ami egyenetlen érést okozhat. A brit vegetációs időszak végén jelentkező hűvös és nedves időjárás pedig tovább nehezítheti a betakarítást. Gabonával együtt a megoldás? Az ADOPT program támogatásával zajló projekt éppen azt vizsgálja, hogy a csicseriborsó gabonafélékkel együtt termesztve egyenletesebben érhet-e be. A kísérletekben két korai érésű fajta, a Flamenco és a Rondo szerepel, különböző növényarányok mellett. Az…

Az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki az európai uniós fehérjerendszer ellenálló képességének, stratégiai autonómiájának és fenntarthatóságának erősítésére. A dokumentumot cikksorozatban mutatjuk be. Sorozatunk ötödik, egyben záró részében a fehérje-értékláncok megerősítését, a kereslet ösztönzését és a körforgásos gazdaság lehetőségeit ismertetjük, valamint bemutatjuk a cselekvési terv legfontosabb intézkedéseit és hosszú távú célkitűzését. Az uniós fehérje-értékláncok megerősítése a piaci vonzerő növelése, a kereslet ösztönzése és a helyi megoldások előmozdítása révén a diverzifikált étrendek támogatása; a kereslet ösztönzését szolgáló uniós és nemzeti szakpolitikai eszközök alkalmazása; a felelősségvállalás és az együttműködés erősítése az értéklánc valamennyi szereplője között. A diverzifikált étrendek támogatása a fehérjerendszer ellenálló képességének erősítése érdekében Az Európai Unió agrár-élelmiszeripari rendszere biztonságos és magas minőségű élelmiszerek széles választékát kínálja a fogyasztók számára. Ebben egyaránt helyet kapnak a különböző növényi eredetű fehérjeforrások és a fenntartható módon előállított állati eredetű termékek, lehetővé téve, hogy mindenki saját igényeinek és preferenciáinak megfelelő étrendet alakítson ki. A hazai termesztésű növényi eredetű fehérjeforrások szélesebb körű elérhetősége és megfizethetősége bővítené…

Az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki az európai uniós fehérjerendszer ellenálló képességének, stratégiai autonómiájának és fenntarthatóságának erősítésére. A dokumentumot cikksorozatban mutatjuk be. Sorozatunk negyedik részében a kutatás és az innováció szerepét, a helyi fehérjeforrásokra épülő takarmányozás lehetőségeit, valamint az importfüggőség csökkentését és az ellátásbiztonság erősítését szolgáló intézkedéseket ismertetjük. A kutatás és innováció előmozdítása a fehérjerendszer megerősítése érdekében Beruházás a növénynemesítésbe és a vetőmag-fejlesztésbe a termelés és az ellenálló képesség erősítése érdekében Az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramjai – a Horizont 2020 és a Horizont Európa – eddig több mint 190 millió euróval támogatták a fehérjenövényekhez kapcsolódó kutatásokat és innovációkat. A támogatások kiterjednek többek között a növénynemesítésre, a köztes termesztési rendszerekre, az ökoszisztéma-szolgáltatások hasznosítására, a gazdaságon belüli feldolgozásra, az értékláncok fejlesztésére és a takarmánytermelésre, hozzájárulva az Európai Unió fehérje-önellátásának erősítéséhez. Az „Európai Talajmegállapodás” uniós misszió keretében megvalósuló projektek az Élő Laboratóriumokon keresztül a fehérjenövények talajegészség javításában betöltött szerepét is vizsgálják. Az Állategészségügyi és Állatjóléti Európai Partnerség az állati takarmányozás…

Üzemi körülmények között vizsgálták, hogyan termeszthető együtt az őszi búza és a szója. Kihívást jelentett, hogy az egyes műveleteket különböző időben kell végezni a két kultúrában. Az agrarheute.com-on megjelent cikk szerint a szója és az őszi búza harmonikusan fejlődik egymás mellett ugyanazon a területen. Egy alsó-bajorországi gazdaság tesztelte a váltakozó vetés (Relay cropping) módszerét. Ennél a módszernél a szóját a búza betakarítása előtt vetik, így egy ideig egymás mellett nő a két növényfaj a területen. Ehhez a szója vetését már a búza vetésekor meg kell tervezni térben. Miért jó váltakozó vetést alkalmazni? Az őszi és tavaszi vetésű növények kombinációja révén a területet hosszabb ideig fedi növénytakaró, így csökkentve a talajeróziót, ill. a talajnedvesség elpárolgását. A talaj szerkezetére és tápanyagtartalmára is kedvezően hat, hogy különböző típusú gyökerek szövik át a talajt. Emellett a szója megköti a légköri nitrogént. Az időjárás kiszámíthatatlansága okozta kockázatokat is csökkenti, hogy egyszerre két növénykultúra van jelen a területen. Váltakozó vetés a gyakorlatban Az őszi vetés során,…

A mezőgazdasági termékek piaci ára jelenleg nem tükrözi a termelésük során keletkező klímaexternáliákat. Bár ezek pénzbeli értékelésére több módszertan is létezik, alkalmazásuk még kevéssé elterjedt. A tanulmány egy ilyen értékelési megközelítést vizsgál a magyarországi szójatermesztés példáján. A FOODCoST projekt keretében létrehozott adatbázis 72 gazdaság 2022–2024. évi adataiból összesen 682 termesztéstechnológiai megfigyelést tartalmaz. A fajlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátást) a RED II uniós irányelvre épülő számítási modellel, míg a kibocsátás pénzbeli értékét a CE Delft környezeti árai alapján határoztuk meg. A vizsgált szójatermesztési technológiák átlagos ÜHG-kibocsátása 454,8 kg CO2eq/tonna szárazanyag volt, amely 89,5 EUR/tonna klímaexternáliának felelt meg – ennyivel módosítaná átlagosan egy tonna szójabab gazdasági értékét a klímahatás figyelembevétele. Az agrárökonómiai alkalmazás során azonban nem ezt az abszolút értéket, hanem a technológiák és a magyarországi referenciaérték közötti eltérés monetáris hatását építettük be a termelői árba: az alacsonyabb kibocsátású gazdaságok árprémiumot, a magasabb kibocsátásúak árlevonást kaptak. A módszert nyolc, részletes adatgyűjtéssel felmért panelüzemen teszteltük, ahol az árkorrekció a termelési értéken keresztül –68,2 és +39,7…

Az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki az európai uniós fehérjerendszer ellenálló képességének, stratégiai autonómiájának és fenntarthatóságának erősítésére. A dokumentumot cikksorozatban mutatjuk be. Sorozatunk harmadik részében a fehérjenövények uniós termesztésének bővítését szolgáló intézkedéseket, a közös agrárpolitika támogatási eszközeit, valamint a növénynemesítés és az értékláncok fejlesztésének szerepét ismertetjük. Ellenálló és fenntartható uniós fehérjerendszer kialakítása A fenntartható, növényi eredetű fehérjék uniós termelésének bővítését továbbra is jelentős akadályok nehezítik, annak ellenére, hogy az elmúlt években számos szakpolitikai kezdeményezés indult az ágazat fejlődésének ösztönzésére. Az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáció számos korlátozó tényezőt azonosított, többek között a fehérjenövények alacsonyabb jövedelmezőségét – különösen a speciális szaktudás, készségek és inputok korlátozott elérhetősége miatt –, az értéklánc fejletlenségét, a tárolási és feldolgozási infrastruktúra hiányosságait, a beruházási hiányokat, valamint az érdekelt felek közötti szorosabb együttműködés szükségességét az átállással kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében. A fejlődés felgyorsításához összehangolt fellépésre van szükség a kormányzás valamennyi szintjén, valamint az értéklánc valamennyi szereplője részéről. A siker feltétele egy integrált megközelítés kialakítása, valamint…

Az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki az európai uniós fehérjerendszer ellenálló képességének, stratégiai autonómiájának és fenntarthatóságának erősítésére. A dokumentumot cikksorozatban mutatjuk be. Sorozatunk második részében a növényi eredetű fehérjék iránti keresletet, a takarmányozás szerepét, az importfüggőséget, valamint a növényi és alternatív fehérjeforrásokban rejlő lehetőségeket ismertetjük. A növényi eredetű fehérjék iránti kereslet az Európai Unióban Az Európai Unióban a növényi eredetű fehérjék iránti keresletet elsősorban az állattenyésztési ágazat takarmányozási igényei, a fogyasztók élelmiszer-fogyasztási szokásai, valamint a körforgásos gazdasághoz és a bioalapú gazdasághoz kapcsolódó új felhasználási területek alakítják. Állati takarmány Az állattenyésztés – a takarmánytermesztést szolgáló szántóföldi növénytermesztéssel együtt – az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásának több mint felét adja (2024-ben 59%). 2025-ben az ágazat exportértéke elérte az 55 milliárd eurót, ami 39 milliárd eurós kereskedelmi többletet eredményezett. Az állattenyésztési ágazat egyben az Európai Unió legnagyobb növényi eredetű fehérjefelhasználója is. Az uniós állattenyésztési ágazat évente mintegy 74 millió tonna fehérjét használ fel takarmányozási célra. Ennek hozzávetőleg 26%-a importból származik, ugyanakkor az…

Az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki az európai uniós fehérjerendszer ellenálló képességének, stratégiai autonómiájának és fenntarthatóságának erősítésére. A dokumentumot cikksorozatban mutatjuk be. Sorozatunk első részében az uniós növényi eredetű fehérjetermelés helyzetét ismertetjük. A gyorsan változó és egyre bizonytalanabb világgazdasági környezetben Európának határozott lépéseket kell tennie gazdasági versenyképességének javítása és stratégiai önállóságának megerősítése érdekében. Miközben a biztonság és az ellenálló képesség a politikai napirend középpontjába került, és egyre nagyobb nyomás nehezedik Európa növekedési modelljére, a kulcsfontosságú gazdasági függőségek egyre inkább geopolitikai sebezhetőséggé válnak. Ebben a helyzetben az olyan importált alapanyagoktól való függőség, mint a műtrágya, a takarmány vagy az energia, már nem csupán az élelmezésbiztonságot veszélyezteti, hanem az Európai Unió ellenálló képességének egyik meghatározó stratégiai kockázatává is vált. Ebben az összefüggésben a műtrágya, a takarmány és az energia importjától való jelenlegi függőség nemcsak élelmezésbiztonságunkat veszélyezteti, hanem az Európai Unió ellenálló képességét érintő, alapvető sebezhetőséget is jelent. E stratégiai függőségek csökkentése ezért kulcsfontosságú az EU felkészültségi és biztonsági menetrendjének megvalósítása szempontjából.…

A Pap és Papp Kft. hoboli telephelyén rendezték meg a Szója Roadshow 2026 fajtabemutató sorozatának nyitóprogramját. Hogyan lehet hosszútávon a szója stabilan jövedelmező növény? – erre a kérdésre épült az a kerekasztal beszélgetés, amely a klímakérdés, piaci kilátások és technológiai sarokpontok oldaláról közelítette meg a szójatermesztés égető kérdéseit. A legfontosabb gondolatokat gyűjtöttük össze. Klíma és vízgazdálkodás „A Kárpát-medence vízbiztonságát soha nem kizárólag a helyben lehulló csapadék adta, hanem az Alpokban és a Kárpátokban keletkező víz, amely a felszínen és a felszín alatt összegyűlt a medencében.”  „Eső a jövőben is lesz, csak egyre gyakrabban nem nálunk: a csapadékos légtömegek útvonala fokozatosan északabbra tolódik.”  „Magyarországra egyre erősebben érkezik meg a dél-európai, szubmediterrán hatás.”  „A vízbiztonságunk legnagyobb problémája, hogy mi magunk vettük ki a vizet a tájból.”  „A talajvíz sok térségben másfél-két, helyenként akár négy méterrel mélyebben található annál, ahol lennie kellene.”  „A talajvíz süllyedését nem csupán a pillanatnyi csapadékhiány okozza, hanem a víz túlhasználata, a gyors vízelvezetés, a fúrt kutak és a bányatavak…