A csicseriborsó története
A csicseriborsó (Cicer arietinum L.) Dél-Nyugat-Ázsiából származik, 5000-6000 éve termesztik. Már a rómaiak körében is népszerű volt: a Cicero régi családnévben is fennmaradt. Magyarországon az első írásos említése 1350-ből származik (cicer borsó), de korabeli szakácskönyvekben gyakran használták a bagolyborsó elnevezést is. Főzeléket, pótkávét készítettek belőle, valamint abraktakarmánynak használták. A 18. század óta feledésbe merült, sokáig üzemi termesztésével sem foglalkoztak: főként kísérletekben és kiskertekben volt megtalálható.
A csicseriborsót száraz területeken termesztik: főként Indiában, Pakisztánban, Törökországban, Spanyolországban és az afrikai országokban. 1992-ben a globális termőterület nagysága 9,2 millió hektár volt, ami majdnem akkora, mint Magyarország területe. Az elmúlt évtizedekben ez a szám lassan növekedett és meghaladta a 11 millió hektárt. Globális termésátlaga 0,9 tonna. A legmagasabb termésátlagot Kínában (3,2 t/ha) érték el. Őket Bosznia követi 2,8 tonnával, a dobogó harmadik fokán pedig Jemen áll 2,7 tonnával. A termőterület 82,5%-át India, Pakisztán és Irán adja. A legmagasabb termésátlaggal, 0,8 tonnával India büszkélkedhet: a világ legnépesebb országa összesen 7.890.000 hektáron termeszt csicseriborsót. Második helyen Pakisztán szerepel 0,7 tonnával: ez a mennyiség 1 millió hektáron terem meg. Az 590 ezer hektáron gazdálkodó Irán 0,4 tonnás termésátlagával bronzérmes. Európában Spanyolország áll a vezető helyen: 24 ezer hektáron termel csicseriborsót (átlagosan évi 20,5 ezer tonnát). A legnagyobb importőrök Spanyolország és Etiópia, a legnagyobb exportőrök pedig Törökország és Mexikó.
A csicseriborsó egységnyi területről sokkal több fehérjét ad, mint az árpa, zab, kukorica, köles vagy a bükköny. Emészthetősége és biológiai értéke jobb a babnál és lencsénél. Szárában és levelében sok a fehérje. Zölden kitűnő zöldtrágya.
Közepes hőigényű növény, termesztésére nagyobb melegre van szükség, mint a hazai termesztésű borsófajoknak. A hajtások növekedéséhez már 13-17°C fok is elegendő, de virágai nulla fok alatt elfagynak. Ahogy haladunk a vegetációban, úgy nő a hőigénye: 90-120 napos tenyészideje alatt 1700-2400°C hőt igényel. Fényigényes növény: az erős fény növeli a termést, míg félárnyékban a hajtásai megnyúlnak vagy kevés virágot hoznak.
A lednek után a második legkevésbé vízigényes hüvelyes. Bár a csírázáshoz és a kezdeti növekedéshez több vizet igényel, de később öntözés nélkül is jól fejlődik.
Gyökere 50-60 cm mélyre hatoló, mérsékelten elágazó orsógyökér, melynek fele a talaj felső 20 cm-ében helyezkedik el. Gyökértömege a növény száraztömegének 11-12%-a, így nagyon jó a víz- és tápanyaghasznosítása. Gyökérzetén kevés gümő alakul ki, de azok 15%-kal nagyobbak, mint a borsóé.
Szára szürkészöld, ritkán sárgászöld színű. 40-70 cm magas, felálló, merev, négyszögletes, mirigyszőrös. Éréskor nem dől meg, takarmányozásra nem alkalmas.
Levele összetett, páratlanul szárnyalt. A levélkék fordított tojásdad alakúak, fűrészes szélűek. Egy-egy levelet 5-15 levélke alkot. Felületén alma- és oxálsavat tartalmazó mirigyszőrök találhatók.
Virága pillangós, fehér, rózsaszín vagy lilás árnyalattal. Lehet sárgászöld vagy kék. Június-júliusban virágzik. Önbeporzó, de nincs kizárva a kölcsönös megtermékenyítés sem. A keléstől számított 20-60. napra virágzik. Egy növényen 10 napig nyílnak a virágok. Egy tábla 15-30 napig virágzik.
Termése 2-3 cm-es csüngő hüvely 1-2 felfújt maggal. Felülete mirigyszőrös, nem pereg. Tövenként 70-80 hüvelyt is nevel.
Magja gömbölyű vagy szögletes, kis csőrnyúlvánnyal. Felülete ráncos vagy sima. A mag csírázóképessége a második év után hirtelen romlik.
NövényvédelemA csicseriborsó fejlődése a kelés utáni 20-25 napban gyenge, majd gyors. A kelés utáni 40-45. napon virágzik, majd 10-20 nap alatt nyílik el. Ápolása kelés utáni boronálásból és szükség szerint 2-3-szori gép vagy kézi kapálásból áll. Korai vetés esetén vontatott a kelés, ilyenkor a kérgesedő felszínt rotációs boronával vagy gyomfésűvel törhetjük meg.
Hazánkban előfordul, hogy a mezei nyúl lerágja a hajtásokat, vagy a fácán kicsipegeti az elvetett magvakat, míg Spanyolországban a nagy károkat okozó csipkézőbarkók és levéltetvek ellen vegyszeresen védekeznek. A zsizsik nem támadja meg. A legtöbb növényvédelmi gondot az aszkohitás betegségek jelentik. A gombák foltosodást okoznak a száron, levélen vagy hüvelyen, ami ellen réztartalmú szerekkel lehet védekezni. A fuzáriumra is fogékony, de a fertőzés megelőzhető a vetőmagok csávázásával. A hüvelyben a penészedést a Botrytis cinerea okozza. Mivel a szürkepenész elleni rezisztenciát feltehetően egy rezisztens gén hordozza, várható, hogy a közeljövőben meg fognak jelenni rezisztens fajok.
A csicseriborsó magja A-vitamint, B-vitaminkomplexet, C-vitamint és lecitint tartalmaz. Maghéja könnyen emészthető, magja 22%-ban tartalmaz nyersfehérjét és 63%-ban szénhidrátot. Az átlagnál több cinket, mangánt és vasat, valamint minden esszenciális aminosavat tartalmaz. Abraktakarmányként is keresett és a világ számos pontján alapvető fontosságú fehérjeforrás. Kiemelkedő a tápértéke és sokoldalúan felhasználható: az egyik legjobb növényi fehérjeforrás, valamint hús- és tojásfehérje-pótlék, ami népszerűvé teszi a vegán vagy speciális étrendet követők körében.
A csicseriborsó magját korábban – a babhoz hasonlóan – pörkölve kávépótlónak használták. A borsóhoz hasonlóan főzelék, köret, saláta is készülhet belőle, de akár gluténmentes tésztafélék is. A falafel, azaz a vegán fasírozott a világ egyik legnépszerűbb streetfoodja. A csicseriborsóból készült krém, a humusz hazánkban is egyre többféle ízesítésben található meg az élelmiszerláncok hűtőpultjaiban. Dióéhoz hasonló íze miatt pörkölt csemegeként is kedvelt, de használják liszt-adalékként és helyettesítőként: a csicseriborsó-lisztből vagy -liszttel készült péksütemények és kenyerek nemcsak ízletesek, de sokáig eltarthatóak. Vízzel elkeverve pedig tojás helyett használhatjuk: még tojásrántottát is süthetünk belőle. A proteinben gazdag aquafabából, azaz a főzővizéből (illetve a konzerv levéből) tökéletes tojásfehérje-helyettesítő hab verhető fel, amiből akár habcsókot is készíthetünk.
