MSZFE infó

A víz látszólag hangtalan, mégis folyamatosan üzen nekünk. Akkor, amikor egy folyó alig csordogáló patakká zsugorodik, amikor egy tó vízszintje a kritikus szint alá süllyed, amikor a talaj mélyen megrepedezik, a mikroorganizmusok a túlélésért küzdenek, a fák pedig lassan kiszáradnak. Akkor is figyelmeztet, amikor a tengervíz több tíz kilométer mélyen behatol a Pó folyó medrébe, ahogyan az most is történik, és Olaszország legnagyobb folyójának alsó szakaszát sós vizű torkolattá változtatja. Mindez arra emlékeztet bennünket, hogy még az is megváltozhat, amit korábban állandónak és természetesnek hittünk. Talán éppen ebben rejlik a probléma gyökere. Hozzászoktunk ahhoz, hogy a víz mindig rendelkezésünkre áll. Megnyitjuk a csapot, és folyik a víz. Öntözzük a földjeinket, és természetesnek vesszük, hogy később is lesz elegendő belőle. Még ma sem fordítunk kellő figyelmet arra, hogy egyes öntözési módszerek milyen jelentős vízpazarlással járnak. A fejlődésről alkotott elképzeléseinket arra a meggyőződésre építettük, hogy a víz kimeríthetetlen erőforrás, amely szinte természet adta jogon jár az embernek. Ez a gondolkodás vezetett a…

A Bayer a mezőgazdasági innovációk gyorsabb engedélyezését szorgalmazza az ágazat versenyképességének és ellenálló képességének erősítése érdekében. „A génszerkesztett növények növekvő európai elfogadottsága idővel megnyithatja az utat a mezőgazdasági biotechnológiai eljárások szélesebb körű elfogadása előtt, beleértve a génmódosított (GM) növények bizonyos tulajdonságait is.” - vallja a Bayer. A mezőgazdaság versenyképességét vizsgáló új tanulmány eredményeit ismertető online rendezvényen Matthias Berninger, a Bayer vállalati és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője úgy fogalmazott, hogy az új genomikai technikák (NGT-k) sikeres gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a biotechnológiával kapcsolatos szemlélet megváltozásához, több évtizednyi politikai és társadalmi ellenállást követően. Berningert arról kérdezték, hogy a génszerkesztés egyre szélesebb körű szabályozási elfogadása az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban hozzájárulhat-e a mezőgazdasági biotechnológiával szembeni fenntartások enyhüléséhez Európában. Válaszában így fogalmazott: „Úgy vélem, mindenekelőtt meg kell mutatnunk, mire képesek az új nemesítési technológiák. Ha a gyakorlatban is bizonyítani tudjuk az előnyeiket, az idővel a biotechnológiával kapcsolatos fenntartásokat is mérsékelheti.” Berninger az új genomikai technikákról (NGT) született közelmúltbeli európai politikai megállapodást egy régóta…

Az All About Feed Matthias Mohrsszal, a Donau Soja fenntartható értéklánc-megoldásokért felelős igazgatójával készített interjút. A beszélgetés középpontjában a Donau Soja és a Europe Soy tanúsítási rendszer jelenlegi helyzete, jövője, valamint az európai szójatermesztés és -felhasználás bővítésének lehetőségei és feltételei álltak. Miért hozták létre a Europe Soy tanúsítási rendszert? „A Donau Soja célja, hogy az európai szójatermelők számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsen. Ezért dolgoztuk ki a Europe Soy szabványt, amely többek között előírja a GMO-mentes termelést, az erdőirtástól és természetes élőhelyek átalakításától mentes termesztést, a nyomonkövethetőséget, a biológiai sokféleség védelmét, valamint a növényvédő szerek használatának szigorúbb ellenőrzését. Fontosnak tartjuk, hogy az Európán kívülről érkező szójának is ugyanazoknak az előírásoknak kelljen megfelelnie, mint az Európában megtermelt szójának. Az európai gazdálkodók és feldolgozók gyakran nehezen tudnak árban versenyezni az importált termékekkel, különösen akkor, ha azok előállítása során nem kell ugyanolyan fenntarthatósági, nyomonkövethetőségi és termelési előírásoknak megfelelni. Az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez azonban az átláthatóság is hozzátartozik. A világ szójafelhasználásának 70–80%-a takarmányozási célokat szolgál, ennek…

A mezőgazdasági gépek innovációja nem csupán a mesterséges intelligencia legújabb lehetőségeiről szól, hanem arról is, hogy a gazdálkodók nagyobb kontrollt kapjanak saját gazdaságuk működése felett. A Farm Progress Show (FPS) minden évben jó képet ad a mezőgazdaság aktuális helyzetéről. A világ különböző részeiről érkező gazdálkodók itt keresik következő traktorukat vagy vetőgépüket, megosztják egymással az adott termesztési szezon tapasztalatait, vagy egyszerűen csak élvezik a rendezvény hangulatát a forró középnyugati napsütésben. A gépgyártók számára a rendezvény egyszerre jelenti az innovációk bemutatásának lehetőségét és alkalmat arra, hogy felmérjék a versenytársak fejlesztéseit. A mezőgazdasági gépek innovációja számos formát ölthet: a gépek teljesítményének növelésétől vagy csökkentésétől egészen olyan precíziós mezőgazdasági technológiák fejlesztéséig, amelyek lehetővé teszik a műtrágyák, gyomirtó szerek és növényvédő szerek pontosabb kijuttatását. A mesterséges intelligencia számos, a kiállításon bemutatott újdonság központi eleme volt. Ezek közé tartozik a John Deere új, JD nevű chatbotja is, amely segít a gazdálkodóknak adataik áttekintésében és elemzésében, valamint olyan információk feltárásában, amelyekkel javíthatják gazdaságuk működését. Az AgNavigatornak nyilatkozva…

Vélemények a klímaváltozásról Jürn Sanders a FiBL igazgatótanácsának elnöke. Az interjúban arról beszél, milyen következményekkel járt a rendkívül forró nyár a mezőgazdaság és az ökológiai gazdálkodás számára. Véleménye szerint rendszerszintű megközelítésre van szükség ahhoz, hogy a gazdálkodókat hatékonyabban segítsük a jövőbeni aszályokra való felkészülésben és azok következményeinek kezelésében. Milyen tanulságokat vont le 2026 nyarából? Jürn Sanders: Őszintén szólva elkeserítő felismerés volt számomra, hogy azok a tudományos elemzések, amelyeket a FiBL-nél hosszú évek óta végzünk, ennyire egyértelműen beigazolódtak. Régóta hangsúlyozzuk, hogy a klímaváltozás komoly kihívást jelent, és ellenállóbb mezőgazdasági ágazatra van szükségünk. Ami ezen túl különösen megdöbbentett, az az volt, hogy láthatóvá vált, mindez mekkora költségekkel jár. Vannak olyan becslések, amelyek szerint egy forró nyár Svájcban több százmillió svájci frank veszteséget okoz. Ennek valóban nagyon komoly gazdasági ára van. A politikai vitákból pedig az is jól látható, mennyire nehéz megváltoztatni az emberek gondolkodását és az eddig megszokott érvelési módokat. Hol lát lehetőséget arra, hogy változzon az emberek hozzáállása és viselkedése? A…

A betakarítás előtt végzett gyomirtás megkönnyítheti és hatékonyabbá teheti a szója betakarítását, különösen akkor, ha a gyomok akadályozzák a kombájn munkáját. A kezeléssel leszáríthatók a még zöld gyomok és növényi részek, így a betakarítás egyenletesebben és kiszámíthatóbban végezhető el. Emellett az őszi munkákhoz – például az őszi búza vetéséhez – is kedvezőbb körülményeket teremthet. Fontos azonban, hogy a betakarítás előtti gyomirtó kezelés nem gyorsítja fel a szója érését, és az éretlen, zöld magokat sem szárítja le. A túl korán elvégzett kezelés terméscsökkenést okozhat, és növelheti annak kockázatát, hogy a betakarított terményben növényvédőszer-maradék legyen jelen. A betakarítás előtti gyomirtás eredményessége alapvetően két tényezőn múlik: A kezelést a szója megfelelő fejlettségi állapotában kell elvégezni. A készítményt a táblán előforduló gyomokhoz kell megválasztani. A gyomokhoz válasszuk meg a gyomirtó szert A leghatékonyabb készítmény kiválasztását elsősorban az határozza meg, hogy milyen gyomok vannak jelen a táblán. Évelő gyomok Ha elsősorban olyan évelő gyomok ellen szeretnénk védekezni, mint a mezei acat, az évelő csorbóka, az…

Az út széléről szemlélve egy tábla állapota könnyen megtévesztő lehet. A még zöldnek látszó szója valójában már elérhette a betakarításhoz megfelelő nedvességtartalmat. Ugyanígy a kukorica is tűnhet egészségesnek a gépfülkéből nézve, miközben a szárak már meggyengülhettek, és emiatt jelentősen megnőhet a megdőlés veszélye. Shane Beck, az Iowa Soybean Association növénytermesztési szakértője szerint most különösen fontos a táblák alapos bejárása, az állományok tényleges állapotának felmérése, majd ennek alapján a betakarítás sorrendjének meghatározása. „Egyes táblákon olyan problémák is meghúzódhatnak, amelyekre elsőre talán nem is gondolnánk” – mondja Beck. Ellenőrizzük a szója állapotát Az elmúlt időszak meleg időjárása felgyorsította a szója érését, és Beck tapasztalatai szerint egyes állományok nagyon gyorsan változnak. A mérsékeltebb hőmérséklet ugyan lassíthatja ezt a folyamatot, de a még zöldnek látszó állományból nem érdemes arra következtetni, hogy a szója még nem áll készen a betakarításra. Különösen megtévesztő lehet, ha a növények szára még zöld. „Ránézésre azt gondolhatnánk, hogy a növény még nem érett, miközben a hüvelyekben lévő mag nedvességtartalma akár…

Az idei hőhullám ismét megmutatja, mennyire fontos a megfelelő vízellátás a növények fejlődéséhez és a jó terméshozam eléréséhez. Ebben a gyökerek mélysége is meghatározó szerepet játszik, hiszen a mélyebbre hatoló gyökérzet a talaj mélyebb rétegeiben tárolt vízhez is hozzáférhet. Átlagosan egy tonna növényi biomassza előállításához hektáronként mintegy 20 mm vízre van szükség. A nagy termőképességű kalászosok vízigénye tavasztól nyár közepéig elérheti a 300–400 mm-t, ami a legtöbb térségben jóval meghaladja az ebben az időszakban lehulló csapadék mennyiségét. Kiegészítő öntözés hiányában a különbséget a talajban tárolt víznek kell fedeznie. Az altalaj jelentősége A talajok a szerkezetüktől függően méterenként 60–300 mm vizet képesek tárolni. Ez azonban csak akkor jelent valódi előnyt, ha a növények gyökerei el is érik ezeket a vízkészleteket. Bár az elmúlt években sok figyelem irányult a feltalaj állapotára, a növények számára hozzáférhető víz mennyiségét gyakran az altalaj korlátozza. A tömörödött vagy kedvezőtlen szerkezetű altalaj akadályozza a gyökerek növekedését, így a növények nem tudják hasznosítani a mélyebb rétegek vízkészleteit. Ezzel…

Matt England, a norfolki Fring Estate birtokigazgatója az elmúlt években a herealapú élő mulcsban rejlő lehetőségeket vizsgálta, elsősorban azt, hogy az alacsony növekedésű herefélék hogyan járulhatnak hozzá a nitrogén megkötéséhez és a gyomok visszaszorításához. Az alapötlet egyszerű volt: az ökológiai vetésforgóban az élő mulcs alkalmazásával kiváltani a talaj termékenységének javítását szolgáló, időszakosan beiktatott gyepes-pillangós szakaszt. Az élő mulcs így egy félállandó növénytakaróként működhet, amely megköti a légköri nitrogént, védi a talajt, támogatja a talajéletet és csökkenti a talajművelési igényt, miközben ugyanazon a területen piacképes főnövény is betakarítható. Matt azonban hamar felismerte, hogy a here alkotta aljnövényzet sikerében a fajta megválasztása, a vetőmagnorma és az állomány megfelelő kialakítása egyaránt meghatározó szerepet játszik. Észak-Norfolk homokos, gyenge termőképességű talajain gazdálkodni önmagában is komoly kihívást jelent, Matt azonban éppen ezeken a területeken látott jelentős lehetőséget az élő mulcs alkalmazásában. A kísérlet jelenleg a negyedik évében jár. Matt irányítása alatt összesen 1450 hektáron folyik gazdálkodás, ebből 850 hektáron, a Sandringham Estate területén ökológiai termesztést folytatnak.…

Az Illinois Soybean Association üzemi körülmények között végzett kísérletei szerint a kéntrágyázás bizonyos talaj- és termesztési körülmények között növelheti a szója termését, általánosan alkalmazható technológiai ajánlás azonban nem adható. Amikor Stephanie Porter, az Illinois Soybean Association (ISA) növénytermesztési szakembere elindította a szervezet első, üzemi körülmények között végzett kéntrágyázási kísérletsorozatát, egy olyan kérdésre kereste a választ, amely egyre több illinoisi termelőt foglalkoztatott: A 2025-ben Illinois több pontján beállított üzemi kísérletek alapján a válasz nem egyértelmű: bizonyos körülmények között a szója meghálálhatja a kéntrágyázást, más esetekben viszont nem mutatható ki érdemi terméstöbblet. Porter az eredményeket a 2026-os Field Advisor Forum szakmai rendezvényen mutatta be. Mit mutattak az ISA kísérletei? Az ISA a kísérleteket nagyobb parcellákon, üzemi körülmények között állította be, hogy minél pontosabb képet kapjanak arról, hogyan reagál a szója a kéntrágyázásra a gyakorlatban. Az egyes kísérletekben: Az egyes kísérleteket az alábbi szempontok szerint állították be: legalább 16 hektáros területen végezték a vizsgálatot; négy ismétlésben alkalmaztak kénkezelést, és ugyanennyi kezeletlen kontrollsávot alakítottak…