Fajtaválasztás
A termesztők a mag sajátosságai alapján sorolják be a változatokat a botanikai besorolásnak megfelelően. A mag színe szerint megkülönböztetünk sárga (var. album), barna (var. fuscum) és fekete (var. vulgare) fajtákat. A sárga variáns virága fehér és 350-370 g az ezermagtömege. A barna színű, erősen ráncos felületű változatot Indiában termesztik és 100-150 g az ezermagtömege, míg a feketéé 320-340 g és kékespiros, sötétebb erezetű a virága.
VetőmagEzermagtömege 100-500 g közötti, általában 200-300 g. Csírázóképessége legalább 70%, csíraszáma 500.000 db hektáronként. Csírázáshoz a magtömegének megfelelő mennyiségű vízre van szüksége. A vetőmagnak szánt termést előtisztítás után, ha nyirkos, legfeljebb 40°C-on szabad szárítani. Az esős időben betakarított nedves magok néhány nap alatt elvesztik csírázóképességüket, azonban gyors szárítással megmenthetőek.
VetésA csicseriborsó közömbös az előveteményre és könnyen vetésforgóba illeszthető. Rendszerint két kalászos közé kerül. Középkötött talajon előveteménye lehet a mák, repce, olajlen, kender vagy napraforgó. Nem javasolt cirok, illetve önmaga után termeszteni. Homokon és laza talajon csak nyári betakarítású előveteménye lehet: kukorica, napraforgó és cirok nem. Érzékeny a szermaradványra. Korai vetéssel (március közepe) júliusig foglalja a talajt, talajba dolgozott szalmája után jó őszi magágy készíthető. A csicseriborsót nedves, de nem vizes magágyba kell vetni. A növény kelése száraz talajban egyenetlen. Középkötött talajon március második felében kell vetni, laza és homoktalajon azonban a vetés elhúzódhat április elejéig, mert magágykészítésre csak a szélveréses időszak után kerülhet sor.
Vetési csíraszáma 50 db/m2, vetésmélysége 2-7 cm, vetőmagszükséglete 90-130 kg hektáronként, a sortávolság pedig 24 cm. A vetőgépet aszerint kell állítani, hogy a mag szögletes vagy ráncos legyen. Vetés után a szárazabb talajt gyűrűs hengerrel kell zárni, a nyirkos magágyat magtakaróval kell megjáratni. Ha még nem vetettünk csicseriborsót a területen, érdemes rizóbiumtörzzsel beoltani a magot, amivel növelhető a fehérjetartalom is. Ha sikeres a gümőképződés, a növény akár a nitrogénszükséglete 90%-át is képes lesz megkötni a levegőből.
TalajművelésKözépkötött talajon nyáron betakarított növény után elengedhetetlen a tarlóhántás és zárás. Ősszel betakarított elővetemény után a szárat zúzni szükséges. Az 18-22 cm mély őszi szántást októberben célszerű elvégezni és elmunkálni, így márciusra csak a magágykészítés marad. Homoktalajon a tarlóhántás és zárás, valamint a hántott tarló ápolása nem maradhat el.
A csicseriborsó közepes tápigényű növény. A nitrogénszükséglete felét a levegőből köti meg. A fennmaradó szükségletet tavasszal, míg a foszfor és kálium műtrágyákat ősszel az alapműveléssel együtt kell kijuttatni. Szerves trágyát ritkán kap, inkább 2-3 évente kerüljön istállótrágyázott táblára. Mészigénye jelentős: mészben szegény, savanyú talajon rosszul terem, ezért a táblákat 2 évvel a termesztés előtt szükséges meszezni.
