Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Fenntartható vetésforgó, biztos piac.

Az olajmagok nemzetközi piacán több termény esetében is árcsökkenést lehetett megfigyelni. A hazai árak csak részben követik a nemzetközi trendet. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss piaci jelentése szerint a hazai olajmagpiaci árak korlátozottan követik a nemzetközi trendet. Miközben a szójabab világpiacán több jelentős exportőr országban is mérséklődtek az árak szeptember és október folyamán, a magyar árszint lényegesen meghaladta az egy évvel korábbit.  A legfontosabb exportőrök szójaárai csökkennek Az argentin szójabab exportára a FOB Up River kikötői paritáson szeptemberben tonnánként 503–510 dollár között mozgott. Október 7. és 21. között már 489–504 dollár/tonnás ársávban kereskedtek a dél-amerikai terménnyel, ami a korábbi időszakhoz képest alacsonyabb árszintet jelentett. A brazíliai szójabab esetében hasonló tendencia rajzolódott ki. A FOB Paranagua paritáson jegyzett termény ára szeptemberben 524–540 dollár/tonna között alakult, október 21-ig pedig 516–527 dollár/tonnára módosult. A brazil szójabab így továbbra is magasabb árszinten szerepelt a vizsgált jegyzésekben, mint az argentin termény. Az Egyesült Államokból származó szójabab ára szintén csökkent. A FOB Gulf paritáson szeptemberben még…

Az Európai Bizottság legfrissebb értékelése szerint az EU élelmiszer-ellátása továbbra is biztosított, ugyanakkor a geopolitikai konfliktusok, a szélsőséges időjárás és a növekvő termelési költségek egyre nagyobb kockázatot jelentenek. A gazdálkodók jövedelmezősége különösen kedvezőtlenül alakult: 2026 második negyedévében a mezőgazdasági inputárak 4,7%-kal emelkedtek, miközben a termelői árak 5,8%-kal csökkentek az előző évhez képest. A nyári aszály és hőhullámok következtében az EU szójatermése hektáronként várhatóan 15%-kal, a silókukoricáé 14%-kal, a szemeskukoricáé pedig 8%-kal marad el az ötéves átlagtól, ami a takarmányellátást is veszélyezteti. További problémát jelentenek a magas műtrágyaárak: szeptember végén a nitrogénműtrágyák 45%-kal, a foszfortartalmú műtrágyák pedig 27%-kal voltak drágábbak, mint 2024-ben. A Bizottság szerint rövid távon nem az élelmiszerek vagy a műtrágyák tényleges hiánya, hanem azok megfizethetősége és a mezőgazdasági termelés romló jövedelmezősége jelenti a legnagyobb veszélyt.

A víz látszólag hangtalan, mégis folyamatosan üzen nekünk. Akkor, amikor egy folyó alig csordogáló patakká zsugorodik, amikor egy tó vízszintje a kritikus szint alá süllyed, amikor a talaj mélyen megrepedezik, a mikroorganizmusok a túlélésért küzdenek, a fák pedig lassan kiszáradnak. Akkor is figyelmeztet, amikor a tengervíz több tíz kilométer mélyen behatol a Pó folyó medrébe, ahogyan az most is történik, és Olaszország legnagyobb folyójának alsó szakaszát sós vizű torkolattá változtatja. Mindez arra emlékeztet bennünket, hogy még az is megváltozhat, amit korábban állandónak és természetesnek hittünk. Talán éppen ebben rejlik a probléma gyökere. Hozzászoktunk ahhoz, hogy a víz mindig rendelkezésünkre áll. Megnyitjuk a csapot, és folyik a víz. Öntözzük a földjeinket, és természetesnek vesszük, hogy később is lesz elegendő belőle. Még ma sem fordítunk kellő figyelmet arra, hogy egyes öntözési módszerek milyen jelentős vízpazarlással járnak. A fejlődésről alkotott elképzeléseinket arra a meggyőződésre építettük, hogy a víz kimeríthetetlen erőforrás, amely szinte természet adta jogon jár az embernek. Ez a gondolkodás vezetett a…

A Bayer a mezőgazdasági innovációk gyorsabb engedélyezését szorgalmazza az ágazat versenyképességének és ellenálló képességének erősítése érdekében. „A génszerkesztett növények növekvő európai elfogadottsága idővel megnyithatja az utat a mezőgazdasági biotechnológiai eljárások szélesebb körű elfogadása előtt, beleértve a génmódosított (GM) növények bizonyos tulajdonságait is.” - vallja a Bayer. A mezőgazdaság versenyképességét vizsgáló új tanulmány eredményeit ismertető online rendezvényen Matthias Berninger, a Bayer vállalati és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője úgy fogalmazott, hogy az új genomikai technikák (NGT-k) sikeres gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a biotechnológiával kapcsolatos szemlélet megváltozásához, több évtizednyi politikai és társadalmi ellenállást követően. Berningert arról kérdezték, hogy a génszerkesztés egyre szélesebb körű szabályozási elfogadása az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban hozzájárulhat-e a mezőgazdasági biotechnológiával szembeni fenntartások enyhüléséhez Európában. Válaszában így fogalmazott: „Úgy vélem, mindenekelőtt meg kell mutatnunk, mire képesek az új nemesítési technológiák. Ha a gyakorlatban is bizonyítani tudjuk az előnyeiket, az idővel a biotechnológiával kapcsolatos fenntartásokat is mérsékelheti.” Berninger az új genomikai technikákról (NGT) született közelmúltbeli európai politikai megállapodást egy régóta…

A változó klíma egyik legnyomasztóbb kérdése a hazai (és európai) mezőgazdaságban, hogy milyen növényfajokkal diverzifikáljuk a vetésforgót. Nem csak az aszálytűrő képességről van szó a mezőgazdaságban, hanem arról is, melyik milyen inputanyagigényt támaszt, illetve milyen elővetemény más főnövények előtt. Akár 20 százalékkal kevesebb nitrogénműtrágya és 12 százalékos növényvédelmi megtakarítás – ilyen előnyöket mutat be egy német agrárszakmai elemzés a hüvelyesek vetésforgóba illesztéséről. A borsó és a szója azonban nemcsak az inputköltségeket mérsékelheti: kedvező előveteményhatásuk a talajszerkezetben, a tápanyagellátásban és a következő kalászos termésében is jelentkezhet. A magyar mezőgazdaság számára mindez a dráguló műtrágyák és a szárazodó éghajlat miatt különösen fontos. Hektáronként akár 20–40 kiló nitrogén takarítható meg A hüvelyesek egyik legnagyobb előnye, hogy gyökérgümőikben élő baktériumok segítségével képesek megkötni a légköri nitrogént. Ennek egy részét saját fejlődésükhöz hasznosítják, más része a gyökerekben és növényi maradványokban marad vissza. Európai kutatások alapján a borsó után termesztett búza nitrogénműtrágya-adagjának hektáronként 20–40 kilogramm hatóanyaggal történő mérséklése magyar viszonyok között is megfontolható, de a tényleges…

Jelentős árváltozásokat mutatnak az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) október eleji adatai. A kukorica 20, a szója 17, a repce pedig 7 százalékkal drágult egy év alatt. A búza ára csak mérsékelten változott, a napraforgóé stagnált. Az idei súlyos mezőgazdasági aszály és terméskiesések fényében azonban kérdéses, hogy a magasabb árak mennyiben javíthatják a gazdálkodók jövedelmezőségét. Kukorica: 20 százalékos drágulás A legnagyobb éves áremelkedést a kukoricánál mérte az AKI. A takarmánykukorica termelői ára október első hetében 88,2 ezer forint volt tonnánként, ami 20 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának árszintjét. Szeptember elején még 85,2 ezer forintos árat és 7 százalékos éves emelkedést mutattak az adatok. A drágulásban szerepet játszhat a súlyos aszály, a terméskilátások romlása és a vetésterület csökkenése. A magasabb ár azonban nem feltétlenül jelent nagyobb bevételt: a jelentős terméskiesést sok gazdaságban csak részben ellensúlyozhatja. Szója és repce: erősödő árak A szójabab termelői ára 177,6 ezer forintra emelkedett tonnánként, ami 17 százalékos éves drágulás. Ez jelentős fordulat a nyár eleji…

Az All About Feed Matthias Mohrsszal, a Donau Soja fenntartható értéklánc-megoldásokért felelős igazgatójával készített interjút. A beszélgetés középpontjában a Donau Soja és a Europe Soy tanúsítási rendszer jelenlegi helyzete, jövője, valamint az európai szójatermesztés és -felhasználás bővítésének lehetőségei és feltételei álltak. Miért hozták létre a Europe Soy tanúsítási rendszert? „A Donau Soja célja, hogy az európai szójatermelők számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsen. Ezért dolgoztuk ki a Europe Soy szabványt, amely többek között előírja a GMO-mentes termelést, az erdőirtástól és természetes élőhelyek átalakításától mentes termesztést, a nyomonkövethetőséget, a biológiai sokféleség védelmét, valamint a növényvédő szerek használatának szigorúbb ellenőrzését. Fontosnak tartjuk, hogy az Európán kívülről érkező szójának is ugyanazoknak az előírásoknak kelljen megfelelnie, mint az Európában megtermelt szójának. Az európai gazdálkodók és feldolgozók gyakran nehezen tudnak árban versenyezni az importált termékekkel, különösen akkor, ha azok előállítása során nem kell ugyanolyan fenntarthatósági, nyomonkövethetőségi és termelési előírásoknak megfelelni. Az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez azonban az átláthatóság is hozzátartozik. A világ szójafelhasználásának 70–80%-a takarmányozási célokat szolgál, ennek…

A brit gazdák egyre több lehetőséget keresnek a változatosabb vetésforgók kialakítására, ám egy új növény beillesztésekor nem elég azt tudni, hogy elméletben mire képes. A csicseriborsó most valódi gazdaságokban bizonyíthat: az Egyesült Királyságban gazdálkodók, kutatók és piaci szereplők közösen vizsgálják, hogy a növény agronómiai és kereskedelmi szempontból is életképes alternatíva lehet-e. A csicseriborsó több szempontból is érdekes lehet a brit termelők számára. Megköti a légköri nitrogént, viszonylag kevés kártevővel és betegséggel kell számolni, és jól illeszkedhet az alacsonyabb ráfordítású, illetve regeneratív termesztési rendszerekbe. Emellett magas értékű, tápláló élelmiszer-alapanyagként piaca is lehet. A legnagyobb kérdés azonban a megbízható betakaríthatóság. A csicseriborsó ugyanis elhúzódóan virágozhat, ami egyenetlen érést okozhat. A brit vegetációs időszak végén jelentkező hűvös és nedves időjárás pedig tovább nehezítheti a betakarítást. Gabonával együtt a megoldás? Az ADOPT program támogatásával zajló projekt éppen azt vizsgálja, hogy a csicseriborsó gabonafélékkel együtt termesztve egyenletesebben érhet-e be. A kísérletekben két korai érésű fajta, a Flamenco és a Rondo szerepel, különböző növényarányok mellett. Az…

Az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki az európai uniós fehérjerendszer ellenálló képességének, stratégiai autonómiájának és fenntarthatóságának erősítésére. A dokumentumot cikksorozatban mutatjuk be. Sorozatunk ötödik, egyben záró részében a fehérje-értékláncok megerősítését, a kereslet ösztönzését és a körforgásos gazdaság lehetőségeit ismertetjük, valamint bemutatjuk a cselekvési terv legfontosabb intézkedéseit és hosszú távú célkitűzését. Az uniós fehérje-értékláncok megerősítése a piaci vonzerő növelése, a kereslet ösztönzése és a helyi megoldások előmozdítása révén a diverzifikált étrendek támogatása; a kereslet ösztönzését szolgáló uniós és nemzeti szakpolitikai eszközök alkalmazása; a felelősségvállalás és az együttműködés erősítése az értéklánc valamennyi szereplője között. A diverzifikált étrendek támogatása a fehérjerendszer ellenálló képességének erősítése érdekében Az Európai Unió agrár-élelmiszeripari rendszere biztonságos és magas minőségű élelmiszerek széles választékát kínálja a fogyasztók számára. Ebben egyaránt helyet kapnak a különböző növényi eredetű fehérjeforrások és a fenntartható módon előállított állati eredetű termékek, lehetővé téve, hogy mindenki saját igényeinek és preferenciáinak megfelelő étrendet alakítson ki. A hazai termesztésű növényi eredetű fehérjeforrások szélesebb körű elérhetősége és megfizethetősége bővítené…

A mezőgazdasági gépek innovációja nem csupán a mesterséges intelligencia legújabb lehetőségeiről szól, hanem arról is, hogy a gazdálkodók nagyobb kontrollt kapjanak saját gazdaságuk működése felett. A Farm Progress Show (FPS) minden évben jó képet ad a mezőgazdaság aktuális helyzetéről. A világ különböző részeiről érkező gazdálkodók itt keresik következő traktorukat vagy vetőgépüket, megosztják egymással az adott termesztési szezon tapasztalatait, vagy egyszerűen csak élvezik a rendezvény hangulatát a forró középnyugati napsütésben. A gépgyártók számára a rendezvény egyszerre jelenti az innovációk bemutatásának lehetőségét és alkalmat arra, hogy felmérjék a versenytársak fejlesztéseit. A mezőgazdasági gépek innovációja számos formát ölthet: a gépek teljesítményének növelésétől vagy csökkentésétől egészen olyan precíziós mezőgazdasági technológiák fejlesztéséig, amelyek lehetővé teszik a műtrágyák, gyomirtó szerek és növényvédő szerek pontosabb kijuttatását. A mesterséges intelligencia számos, a kiállításon bemutatott újdonság központi eleme volt. Ezek közé tartozik a John Deere új, JD nevű chatbotja is, amely segít a gazdálkodóknak adataik áttekintésében és elemzésében, valamint olyan információk feltárásában, amelyekkel javíthatják gazdaságuk működését. Az AgNavigatornak nyilatkozva…

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás