Piaci kilátások, gazdaságosság és biztos termelés: ezekre fókuszál az Agroinform Szója 2027: nincs helye a hibának című online konferenciája. Van jövője a szójának az egyre aszályosabb magyarországi körülmények között? Hogyan javítható a termesztés biztonsága és jövedelmezősége? Az Agroinform közelgő online konferenciája a piaci kilátásoktól a termesztéstechnológiai döntésekig járja körül a következő szezon legfontosabb kérdéseit. A Szója 2027: nincs helye a hibának című rendezvényen az uniós és hazai piaci lehetőségek mellett a gazdaságos termelés feltételei kerülnek középpontba. Szakértőink üzemi adatok alapján vizsgálják meg a magyarországi szójatermesztés környezeti és gazdasági hatékonyságát, valamint azt, milyen szerepet játszanak a biológiai folyamatok és a minőség a sikeres termesztésben. A konferencia az alkalmazkodás lehetőségeire és a termelési kockázatok mérséklésére is ráirányítja a figyelmet. A programot a szója hazai jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetés zárja, amelynek központi kérdése: hogyan maradhat a szója kiszámítható, versenyképes része a gazdaságok vetésszerkezetének a klímaváltozás árnyékában? Szója 2027: nincs helye a hibának Időpont: 2026.11.25. 9:00 NAK szaktanácsadóknak kreditpontot ér a részvétel ezen az online…
Az Egyesült Királyság fokozza erőfeszítéseit a szemes hüvelyesek hazai termesztésének növelése érdekében. Az agrárpolitikai döntéshozók, a kutatók és az élelmiszeripar szereplői közösen keresik annak lehetőségét, hogyan lehetne biztonságosabbá és ellenállóbbá tenni az ország fehérjeellátását. Míg a borsó és a lóbab már régóta ismert és termesztett növények a brit vetésforgókban, a csicseriborsó és a lencse iránti növekvő érdeklődés új lehetőségeket nyithat az élelmiszeripar és az importfehérjék kiváltására törekvő takarmánygyártók számára. A kezdeményezések különösen időszerűek, hiszen a brit mezőgazdaságnak egyszerre kell megküzdenie az éghajlatváltozás hatásaival, az emelkedő termelési költségekkel és az ellátási láncok bizonytalanságaival. A szemes hüvelyesek termesztése mindhárom problémára kínálhat részleges megoldást. Ezek a növények viszonylag alacsony karbonlábnyomú fehérjeforrást jelentenek, kedvezően hatnak a talaj állapotára, mérsékelhetik a műtrágya-felhasználást, és hozzájárulhatnak az Egyesült Királyság fehérjeellátásának önállóságához. A lehetőségektől a gyakorlati megvalósításig A témával kapcsolatos legújabb eredmények egy része a Norfolk Institute for Sustainable Development (NISD) kutatásaiból származik. Az intézet szakemberei azt vizsgálják, milyen lehetőségek és akadályok befolyásolják a szemes hüvelyesek termesztésének bővítését…
Tavalyhoz képest a leggyengébb termést a kukorica, a szója és a repce adta idén, és nemcsak nálunk. Ennek megfelelően ezen termények ára érezhetően nőni tudott. Tapintható a kukoricahiány Az Agrárközgazdasági Intézet friss piaci elemzése alapján a hazai gabonapiacon október végén és november elején továbbra is a kiegyensúlyozott, de nem különösebben erős búzapiac rajzolódott ki. Az étkezési búza termelői ára 75,3 ezer forint/tonna volt október utolsó hetében, ami ugyan 3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, de az előző héthez képest már kissé csökkent. A takarmánynak használt gabonák értéke magasnak mondható. A takarmánybúza ára magasabb volt, mint az étkezésié, 75,8 ezer forint/tonna, de kissé alulmúlta a múlt évi árszintet. Közben a takarmánykukorica termelői ára már 85,1 ezer forint/tonna volt október utolsó hetében, ami 18 százalékkal múlta felül a tavalyi értéket, ám az előző héthez képest enyhe árcsökkenést mutatott. A takarmányárpa 69,5 ezer forint/tonnás árszintje viszont 5 százalékos emelkedést mutatott heti összevetésben, és az előző évi szintet is kissé meghaladta. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért…
A takarónövények használatáról készült 2026-os országos amerikai felmérés szerint a gazdálkodók egyre több előnyét látják ennek a termesztési módszernek. Ugyanakkor a költségek, az időigény és a termesztéssel járó gyakorlati nehézségek továbbra is sokakat visszatartanak. A tapasztalatok azonban idővel megváltoztathatják a véleményüket. Megtérül-e a takarónövények termesztése? Lesz-e elegendő idő a vetésükre a betakarítás mellett? Nem nehezítik-e meg tavasszal a kukorica vagy a szója vetését? És vajon az adott gazdaságban, a helyi adottságok mellett is beválnak-e? Ezek a kérdések joggal foglalkoztatják azokat a gazdálkodókat, akik takarónövények termesztését tervezik, hiszen a döntés a gazdaság jövedelmezőségét is befolyásolja. A 2026-os országos amerikai felmérés azt vizsgálta, milyen tapasztalatokat szereztek és hogyan vélekednek a takarónövényekről az ország különböző részein gazdálkodó termelők. A kutatásban olyanok is részt vettek, akik már hosszabb ideje alkalmazzák ezt a módszert, olyanok is, akik csak alkalmanként vetnek takarónövényeket, valamint olyan gazdálkodók is, akiknek még nincs ilyen tapasztalatuk. Dr. Rob Myers, a Missouri Egyetem Regeneratív Mezőgazdasági Központjának igazgatója, aki évek óta meghatározó szerepet…
A betakarítás végeztével sok gazdálkodó már az őszi nitrogéntrágyázásra készül, a vízmentes ammónia kijuttatásával azonban nem érdemes sietni. Ha a nitrogént túl korán, még a talaj megfelelő lehűlése előtt juttatják ki, megnő a nitrogénveszteség kockázata, ami a következő évi termésre és a műtrágyázás gazdaságosságára is kedvezőtlenül hathat. Alex Schaffer, az Iowa Soybean Association (ISA) agronómiai kutatásokért felelős szakembere szerint az őszi nitrogéntrágyázás időzítésénél nem a naptárat, hanem a talaj hőmérsékletét kell figyelni. „Akkor érdemes elkezdeni a kijuttatást, amikor a talaj hőmérséklete 10 °C-ra csökken, és várhatóan tovább hűl. Nem elég, ha tartósan 10 °C körül marad, különösen, ha ismét melegedni kezd” – hangsúlyozza Schaffer. A melegebb talajban az ammónium gyorsabban alakul át nitráttá, amely könnyebben kimosódhat, így a kijuttatott nitrogén egy része elveszhet. A magasabb talajhőmérséklet ráadásul a nitrifikációgátló készítmények hatástartamát is lerövidítheti, csökkentve ezzel a stabilizátorok hatékonyságát. A kijuttatás időzítése különösen fontos lehet az előttünk álló télen, amikor az El Niño esetleges kialakulása miatt a szokásosnál enyhébb időszakok is…
Az olajmagok nemzetközi piacán több termény esetében is árcsökkenést lehetett megfigyelni. A hazai árak csak részben követik a nemzetközi trendet. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) friss piaci jelentése szerint a hazai olajmagpiaci árak korlátozottan követik a nemzetközi trendet. Miközben a szójabab világpiacán több jelentős exportőr országban is mérséklődtek az árak szeptember és október folyamán, a magyar árszint lényegesen meghaladta az egy évvel korábbit. A legfontosabb exportőrök szójaárai csökkennek Az argentin szójabab exportára a FOB Up River kikötői paritáson szeptemberben tonnánként 503–510 dollár között mozgott. Október 7. és 21. között már 489–504 dollár/tonnás ársávban kereskedtek a dél-amerikai terménnyel, ami a korábbi időszakhoz képest alacsonyabb árszintet jelentett. A brazíliai szójabab esetében hasonló tendencia rajzolódott ki. A FOB Paranagua paritáson jegyzett termény ára szeptemberben 524–540 dollár/tonna között alakult, október 21-ig pedig 516–527 dollár/tonnára módosult. A brazil szójabab így továbbra is magasabb árszinten szerepelt a vizsgált jegyzésekben, mint az argentin termény. Az Egyesült Államokból származó szójabab ára szintén csökkent. A FOB Gulf paritáson szeptemberben még…
Az Európai Bizottság legfrissebb értékelése szerint az EU élelmiszer-ellátása továbbra is biztosított, ugyanakkor a geopolitikai konfliktusok, a szélsőséges időjárás és a növekvő termelési költségek egyre nagyobb kockázatot jelentenek. A gazdálkodók jövedelmezősége különösen kedvezőtlenül alakult: 2026 második negyedévében a mezőgazdasági inputárak 4,7%-kal emelkedtek, miközben a termelői árak 5,8%-kal csökkentek az előző évhez képest. A nyári aszály és hőhullámok következtében az EU szójatermése hektáronként várhatóan 15%-kal, a silókukoricáé 14%-kal, a szemeskukoricáé pedig 8%-kal marad el az ötéves átlagtól, ami a takarmányellátást is veszélyezteti. További problémát jelentenek a magas műtrágyaárak: szeptember végén a nitrogénműtrágyák 45%-kal, a foszfortartalmú műtrágyák pedig 27%-kal voltak drágábbak, mint 2024-ben. A Bizottság szerint rövid távon nem az élelmiszerek vagy a műtrágyák tényleges hiánya, hanem azok megfizethetősége és a mezőgazdasági termelés romló jövedelmezősége jelenti a legnagyobb veszélyt.
A víz látszólag hangtalan, mégis folyamatosan üzen nekünk. Akkor, amikor egy folyó alig csordogáló patakká zsugorodik, amikor egy tó vízszintje a kritikus szint alá süllyed, amikor a talaj mélyen megrepedezik, a mikroorganizmusok a túlélésért küzdenek, a fák pedig lassan kiszáradnak. Akkor is figyelmeztet, amikor a tengervíz több tíz kilométer mélyen behatol a Pó folyó medrébe, ahogyan az most is történik, és Olaszország legnagyobb folyójának alsó szakaszát sós vizű torkolattá változtatja. Mindez arra emlékeztet bennünket, hogy még az is megváltozhat, amit korábban állandónak és természetesnek hittünk. Talán éppen ebben rejlik a probléma gyökere. Hozzászoktunk ahhoz, hogy a víz mindig rendelkezésünkre áll. Megnyitjuk a csapot, és folyik a víz. Öntözzük a földjeinket, és természetesnek vesszük, hogy később is lesz elegendő belőle. Még ma sem fordítunk kellő figyelmet arra, hogy egyes öntözési módszerek milyen jelentős vízpazarlással járnak. A fejlődésről alkotott elképzeléseinket arra a meggyőződésre építettük, hogy a víz kimeríthetetlen erőforrás, amely szinte természet adta jogon jár az embernek. Ez a gondolkodás vezetett a…
A Bayer a mezőgazdasági innovációk gyorsabb engedélyezését szorgalmazza az ágazat versenyképességének és ellenálló képességének erősítése érdekében. „A génszerkesztett növények növekvő európai elfogadottsága idővel megnyithatja az utat a mezőgazdasági biotechnológiai eljárások szélesebb körű elfogadása előtt, beleértve a génmódosított (GM) növények bizonyos tulajdonságait is.” - vallja a Bayer. A mezőgazdaság versenyképességét vizsgáló új tanulmány eredményeit ismertető online rendezvényen Matthias Berninger, a Bayer vállalati és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője úgy fogalmazott, hogy az új genomikai technikák (NGT-k) sikeres gyakorlati alkalmazása hozzájárulhat a biotechnológiával kapcsolatos szemlélet megváltozásához, több évtizednyi politikai és társadalmi ellenállást követően. Berningert arról kérdezték, hogy a génszerkesztés egyre szélesebb körű szabályozási elfogadása az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban hozzájárulhat-e a mezőgazdasági biotechnológiával szembeni fenntartások enyhüléséhez Európában. Válaszában így fogalmazott: „Úgy vélem, mindenekelőtt meg kell mutatnunk, mire képesek az új nemesítési technológiák. Ha a gyakorlatban is bizonyítani tudjuk az előnyeiket, az idővel a biotechnológiával kapcsolatos fenntartásokat is mérsékelheti.” Berninger az új genomikai technikákról (NGT) született közelmúltbeli európai politikai megállapodást egy régóta…
A változó klíma egyik legnyomasztóbb kérdése a hazai (és európai) mezőgazdaságban, hogy milyen növényfajokkal diverzifikáljuk a vetésforgót. Nem csak az aszálytűrő képességről van szó a mezőgazdaságban, hanem arról is, melyik milyen inputanyagigényt támaszt, illetve milyen elővetemény más főnövények előtt. Akár 20 százalékkal kevesebb nitrogénműtrágya és 12 százalékos növényvédelmi megtakarítás – ilyen előnyöket mutat be egy német agrárszakmai elemzés a hüvelyesek vetésforgóba illesztéséről. A borsó és a szója azonban nemcsak az inputköltségeket mérsékelheti: kedvező előveteményhatásuk a talajszerkezetben, a tápanyagellátásban és a következő kalászos termésében is jelentkezhet. A magyar mezőgazdaság számára mindez a dráguló műtrágyák és a szárazodó éghajlat miatt különösen fontos. Hektáronként akár 20–40 kiló nitrogén takarítható meg A hüvelyesek egyik legnagyobb előnye, hogy gyökérgümőikben élő baktériumok segítségével képesek megkötni a légköri nitrogént. Ennek egy részét saját fejlődésükhöz hasznosítják, más része a gyökerekben és növényi maradványokban marad vissza. Európai kutatások alapján a borsó után termesztett búza nitrogénműtrágya-adagjának hektáronként 20–40 kilogramm hatóanyaggal történő mérséklése magyar viszonyok között is megfontolható, de a tényleges…


