Újdonságok

A változó klíma egyik legnyomasztóbb kérdése a hazai (és európai) mezőgazdaságban, hogy milyen növényfajokkal diverzifikáljuk a vetésforgót. Nem csak az aszálytűrő képességről van szó a mezőgazdaságban, hanem arról is, melyik milyen inputanyagigényt támaszt, illetve milyen elővetemény más főnövények előtt. Akár 20 százalékkal kevesebb nitrogénműtrágya és 12 százalékos növényvédelmi megtakarítás – ilyen előnyöket mutat be egy német agrárszakmai elemzés a hüvelyesek vetésforgóba illesztéséről. A borsó és a szója azonban nemcsak az inputköltségeket mérsékelheti: kedvező előveteményhatásuk a talajszerkezetben, a tápanyagellátásban és a következő kalászos termésében is jelentkezhet. A magyar mezőgazdaság számára mindez a dráguló műtrágyák és a szárazodó éghajlat miatt különösen fontos. Hektáronként akár 20–40 kiló nitrogén takarítható meg A hüvelyesek egyik legnagyobb előnye, hogy gyökérgümőikben élő baktériumok segítségével képesek megkötni a légköri nitrogént. Ennek egy részét saját fejlődésükhöz hasznosítják, más része a gyökerekben és növényi maradványokban marad vissza. Európai kutatások alapján a borsó után termesztett búza nitrogénműtrágya-adagjának hektáronként 20–40 kilogramm hatóanyaggal történő mérséklése magyar viszonyok között is megfontolható, de a tényleges…

A brit gazdák egyre több lehetőséget keresnek a változatosabb vetésforgók kialakítására, ám egy új növény beillesztésekor nem elég azt tudni, hogy elméletben mire képes. A csicseriborsó most valódi gazdaságokban bizonyíthat: az Egyesült Királyságban gazdálkodók, kutatók és piaci szereplők közösen vizsgálják, hogy a növény agronómiai és kereskedelmi szempontból is életképes alternatíva lehet-e. A csicseriborsó több szempontból is érdekes lehet a brit termelők számára. Megköti a légköri nitrogént, viszonylag kevés kártevővel és betegséggel kell számolni, és jól illeszkedhet az alacsonyabb ráfordítású, illetve regeneratív termesztési rendszerekbe. Emellett magas értékű, tápláló élelmiszer-alapanyagként piaca is lehet. A legnagyobb kérdés azonban a megbízható betakaríthatóság. A csicseriborsó ugyanis elhúzódóan virágozhat, ami egyenetlen érést okozhat. A brit vegetációs időszak végén jelentkező hűvös és nedves időjárás pedig tovább nehezítheti a betakarítást. Gabonával együtt a megoldás? Az ADOPT program támogatásával zajló projekt éppen azt vizsgálja, hogy a csicseriborsó gabonafélékkel együtt termesztve egyenletesebben érhet-e be. A kísérletekben két korai érésű fajta, a Flamenco és a Rondo szerepel, különböző növényarányok mellett. Az…

Az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki az európai uniós fehérjerendszer ellenálló képességének, stratégiai autonómiájának és fenntarthatóságának erősítésére. A dokumentumot cikksorozatban mutatjuk be. Sorozatunk ötödik, egyben záró részében a fehérje-értékláncok megerősítését, a kereslet ösztönzését és a körforgásos gazdaság lehetőségeit ismertetjük, valamint bemutatjuk a cselekvési terv legfontosabb intézkedéseit és hosszú távú célkitűzését. Az uniós fehérje-értékláncok megerősítése a piaci vonzerő növelése, a kereslet ösztönzése és a helyi megoldások előmozdítása révén a diverzifikált étrendek támogatása; a kereslet ösztönzését szolgáló uniós és nemzeti szakpolitikai eszközök alkalmazása; a felelősségvállalás és az együttműködés erősítése az értéklánc valamennyi szereplője között. A diverzifikált étrendek támogatása a fehérjerendszer ellenálló képességének erősítése érdekében Az Európai Unió agrár-élelmiszeripari rendszere biztonságos és magas minőségű élelmiszerek széles választékát kínálja a fogyasztók számára. Ebben egyaránt helyet kapnak a különböző növényi eredetű fehérjeforrások és a fenntartható módon előállított állati eredetű termékek, lehetővé téve, hogy mindenki saját igényeinek és preferenciáinak megfelelő étrendet alakítson ki. A hazai termesztésű növényi eredetű fehérjeforrások szélesebb körű elérhetősége és megfizethetősége bővítené…

Az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki az európai uniós fehérjerendszer ellenálló képességének, stratégiai autonómiájának és fenntarthatóságának erősítésére. A dokumentumot cikksorozatban mutatjuk be. Sorozatunk negyedik részében a kutatás és az innováció szerepét, a helyi fehérjeforrásokra épülő takarmányozás lehetőségeit, valamint az importfüggőség csökkentését és az ellátásbiztonság erősítését szolgáló intézkedéseket ismertetjük. A kutatás és innováció előmozdítása a fehérjerendszer megerősítése érdekében Beruházás a növénynemesítésbe és a vetőmag-fejlesztésbe a termelés és az ellenálló képesség erősítése érdekében Az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramjai – a Horizont 2020 és a Horizont Európa – eddig több mint 190 millió euróval támogatták a fehérjenövényekhez kapcsolódó kutatásokat és innovációkat. A támogatások kiterjednek többek között a növénynemesítésre, a köztes termesztési rendszerekre, az ökoszisztéma-szolgáltatások hasznosítására, a gazdaságon belüli feldolgozásra, az értékláncok fejlesztésére és a takarmánytermelésre, hozzájárulva az Európai Unió fehérje-önellátásának erősítéséhez. Az „Európai Talajmegállapodás” uniós misszió keretében megvalósuló projektek az Élő Laboratóriumokon keresztül a fehérjenövények talajegészség javításában betöltött szerepét is vizsgálják. Az Állategészségügyi és Állatjóléti Európai Partnerség az állati takarmányozás…

Üzemi körülmények között vizsgálták, hogyan termeszthető együtt az őszi búza és a szója. Kihívást jelentett, hogy az egyes műveleteket különböző időben kell végezni a két kultúrában. Az agrarheute.com-on megjelent cikk szerint a szója és az őszi búza harmonikusan fejlődik egymás mellett ugyanazon a területen. Egy alsó-bajorországi gazdaság tesztelte a váltakozó vetés (Relay cropping) módszerét. Ennél a módszernél a szóját a búza betakarítása előtt vetik, így egy ideig egymás mellett nő a két növényfaj a területen. Ehhez a szója vetését már a búza vetésekor meg kell tervezni térben. Miért jó váltakozó vetést alkalmazni? Az őszi és tavaszi vetésű növények kombinációja révén a területet hosszabb ideig fedi növénytakaró, így csökkentve a talajeróziót, ill. a talajnedvesség elpárolgását. A talaj szerkezetére és tápanyagtartalmára is kedvezően hat, hogy különböző típusú gyökerek szövik át a talajt. Emellett a szója megköti a légköri nitrogént. Az időjárás kiszámíthatatlansága okozta kockázatokat is csökkenti, hogy egyszerre két növénykultúra van jelen a területen. Váltakozó vetés a gyakorlatban Az őszi vetés során,…

A mezőgazdasági termékek piaci ára jelenleg nem tükrözi a termelésük során keletkező klímaexternáliákat. Bár ezek pénzbeli értékelésére több módszertan is létezik, alkalmazásuk még kevéssé elterjedt. A tanulmány egy ilyen értékelési megközelítést vizsgál a magyarországi szójatermesztés példáján. A FOODCoST projekt keretében létrehozott adatbázis 72 gazdaság 2022–2024. évi adataiból összesen 682 termesztéstechnológiai megfigyelést tartalmaz. A fajlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátást) a RED II uniós irányelvre épülő számítási modellel, míg a kibocsátás pénzbeli értékét a CE Delft környezeti árai alapján határoztuk meg. A vizsgált szójatermesztési technológiák átlagos ÜHG-kibocsátása 454,8 kg CO2eq/tonna szárazanyag volt, amely 89,5 EUR/tonna klímaexternáliának felelt meg – ennyivel módosítaná átlagosan egy tonna szójabab gazdasági értékét a klímahatás figyelembevétele. Az agrárökonómiai alkalmazás során azonban nem ezt az abszolút értéket, hanem a technológiák és a magyarországi referenciaérték közötti eltérés monetáris hatását építettük be a termelői árba: az alacsonyabb kibocsátású gazdaságok árprémiumot, a magasabb kibocsátásúak árlevonást kaptak. A módszert nyolc, részletes adatgyűjtéssel felmért panelüzemen teszteltük, ahol az árkorrekció a termelési értéken keresztül –68,2 és +39,7…