Szója termesztése rozs takarónövény után direktvetéssel
Ebben a cikkben az alábbi megállapítások szerepelnek:
- A nitrogéntrágyázás növelte a rozs biomasszáját, ugyanakkor nem volt hatással a szója terméshozamára
- A rozs állományának a szója vetése utáni két héttel történő terminálása csökkentette a terméshozamot
- A rozs késői terminálása esetén célszerű hosszabb tenyészidejű (2,0 feletti éréscsoportba tartozó) szójafajtákat választani
- A vizsgált vetőmagra és talajra kijuttatott biológiai készítmények és növénykondicionálók direktvetés mellett nem növelték a szója terméshozamát
Az utóbbi években folyamatosan nőtt azoknak a szója területeknek az aránya, ahol a vetés rozs takarónövény állományába történik. Ennek hátterében többek között a talajerózió csökkenése, a gyomnyomás mérséklése, valamint a takarónövények alkalmazását ösztönző támogatási programok állnak. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a rozs takarónövénybe vetett szója termesztéséről, különböző kezelések hatását vizsgálva a szója terméshozamára és a takarónövény biomassza-termesztésre.
1. kísérlet
A vizsgálat célja annak értékelése, hogy a rozs takarónövény különböző terminálási időpontjai és a kijuttatott nitrogén mennyisége miként befolyásolja a direktvetésű szója terméshozamát, valamint a rozs biomassza-felhalmozását kukorica–szója vetésváltásban.
Belépés az Egyesületbe ITT
