A mesterséges intelligencia személyre szabja a gazdálkodást – akár a Netflix a filmeket
Azok a holland gazdálkodók, akik egyelőre nem lelkesednek különösebben a mesterséges intelligencia (MI) iránt, nem fognak egyik napról a másikra tönkremenni. Ugyanakkor azok a termelők, akik időben felismerik az MI-ben rejlő lehetőségeket, hosszabb távon versenyelőnyhöz juthatnak: javíthatják termelési eredményeiket, növelhetik gazdaságuk jövedelmezőségét, és mérsékelhetik környezeti terhelésüket – állítja Ioannis Athanasiadis, a Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont (WUR) mesterséges intelligenciával foglalkozó professzora.
A WUR idén hozta létre az új MI-tanszéket, amely azt vizsgálja, hogyan lehet az intelligens rendszereket a mezőgazdaság globális kihívásainak kezelésében alkalmazni.
Hogyan változtatja meg az MI a mezőgazdaságot a következő években?
„Ez nagymértékben attól függ, hol gazdálkodik valaki. Afrikában például a termelők gyakran MI-alapú chatcsoportokat használnak, hogy hozzáférjenek alapvető információkhoz — például helyi időjárási előrejelzéshez vagy agronómiai tanácsokhoz —, mert más forrás alig áll rendelkezésre. Hollandiában ezzel szemben a legtöbb ilyen adat már eleve adott, így ott a mesterséges intelligencia inkább döntéstámogató rendszerként jelenik meg. Olyasmi, mint a Netflix: személyre szabott ajánlást ad. Ha a gazda jó minőségű adatokat szolgáltat (talajállapotról, időjárásról, hozamokról, növényvédelmi problémákról stb.), az MI képes testreszabott termesztéstechnológiai javaslatokat adni — ugyanúgy, ahogy a Netflix megjósolja, milyen filmet szeretnénk. A lényeg a személyre szabhatóság. Az MI összevetheti az adott gazdaság adatait más, hasonló adottságú térségek (például Belgium vagy Észak-Franciaország) adataival is. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a gazdálkodók hozzáférhetővé tegyék — akár megosszák — a saját adataikat, különben nem kaphatnak valóban használható tanácsot.”
Aki figyelmen kívül hagyja az MI-t, annak csökken a versenyképessége?
Belépés az Egyesületbe ITT
