Olajnövénypiaci jelentés – 2026. február
Szójabab
Az Oil World januári előrevetítésében 427 millió tonna globális szójababtermést jelez a 2025/2026. gazdasági évre. Ez a kibocsátás 1,3 millió tonnával haladhatja meg a 2024/2025. évit. Az északi félteke termelését 2 százalékkal alacsonyabbra, 177,8 millió tonnára jelzik, ezzel szemben a déli féltekén 2 százalékkal több termés (248,8 millió tonna) kerülhet a tárolókba. A szójabab globális felhasználása 3 százalékkal nagyobb, 425,4 millió tonna lehet a 2025/2026. évi szezonban. A gazdasági év végére 125 millió tonna (+1 százalék) szójabab maradhat a tárolókban. Az Expana szerint az Európai Unióban az egy évvel korábbitól 5 százalékkal nagyobb területen, 1,17 millió hektáron vethetnek szójababot az idén. Olaszországban 3 százalékkal (330 ezer hektár), Horvátországban pedig 11 százalékkal (100 ezer hektár) nagyobb területen kerülhet a földbe a vetőmag. Franciaországban és Ausztriában változatlanul 150 ezer, illetve 90 ezer hektárt foglalhat el a növény. Romániában mintegy 8 százalékkal 140 ezer hektárra bővülhet a termőterület. Magyarországon az Expana idén is 80 ezer hektáros területtel kalkulál.
Az AKI PÁIR adatai szerint a szójabab áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 150,7 ezer forint/tonna (–15 százalék) volt január negyedik hetében. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a szójabab márciusi jegyzése 387–395 dollár/tonna sávban alakult január 20. és 30. között.
Repcemag
Az Oil World szerint a repcemag és a canola globális termelése az egy évvel korábbit 12 százalékkal haladhatja meg, 85,4 millió tonna lehet a 2025/2026. gazdasági évben. A világpiaci felhasználás 82,8 millió tonnára tehető (+3 százalék). A 2025/2026. gazdasági év végére 14,3 millió tonna repcemag (+16 százalék) maradhat a tárolókban. Az Expana januári tájékoztatása szerint mintegy 6,5 millió hektáron (+7 százalék) vetettek repcemagot az Európai Unióban 2025 őszén. Franciaországban 1,3 millió hektárt (+6 százalék), Németországban és Lengyelországban egyaránt 1,1 millió hektárt (+5 százalék) foglal el a növény. Romániában 20 százalékkal 1 millió hektárra bővült a termőterület. Az elmúlt évekhez képest a tél szokatlanul hideg, havas időjárással köszöntött be, de először a nyugati, majd a déli és délkeleti tagországokban is gyorsan enyhült. Ezzel szemben az északi tagországokban a hőmérséklet január második felében is a szezonális átlag alatt maradt. Az Agrárminisztérium tájékoztatása alapján Magyarországon 153 ezer hektáron került a földbe repcevetőmag.
Az AKI PÁIR adatai szerint a repcemag áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 190,5 ezer forint/tonna volt január negyedik hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 10 százalékkal maradt el. A párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a repcemag májusi tőzsdei elszámolóára 467–478 euró/tonna között alakult január 19. és 30. között.
Napraforgómag
Az Oil World szakértői a 2024/2025. évihez képest 2 százalékkal nagyobb, 56,6 millió tonna napraforgómag-termésre számítanak világszinten a 2025/2026. gazdasági évben. A várható felhasználás 56,9 millió tonna, a termény zárókészlete pedig 4,4 millió tonna lehet. Az Expana januári előrevetítése szerint a napraforgó területe az Európai Unióban az egy évvel korábbinál 3 százalékkal nagyobb, 4,74 millió hektár lehet. Romániában (1,12 millió hektár), Bulgáriában (930 ezer hektár) és Franciaországban (680 ezer hektár) az előző évivel közel azonos területet foglalhat el a növény. Ezzel szemben Spanyolországban 13 százalékkal 760 ezer hektárra emelkedhet a termőterület. Magyarországon az Expana tájékoztatása szerint 730 ezer hektárról arathatnak napraforgómagot a gazdák az idén. Az AKI PÁIR adatai szerint a magas olajsavtartalmú (HO) napraforgómagot 209,7 ezer forint/tonnáért (–17 százalék), a nagy olajtartalmút (LO) 204,7 ezer forint/tonnáért (–2 százalék) vásárolták a feldolgozók és a kereskedők január negyedik hetében. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 206,1 ezer forint/tonna volt, az egy évvel korábbit 1 százalékkal múlta alul.
Forrás: Agrárközgazdasági Intézet
