Őszi takarmánybab
FajtaválasztásVetőmagVetés
FajtaválasztásA babfajták (Phaseolus vulgaris) kiválasztásánál számos szempontot érdemes figyelembe venni. Alapvetően megkülönböztetünk bokor- és futóbabokat. A bokorbab alacsony növésű (30-50 cm), támrendszert nem igényel, azonban rövidebb tenyészideje miatt általában kisebb termésmennyiséget ad. A futóbab hosszú indákat fejleszt (akár 2-3 méter), támasztékot igényel, de hosszabb ideig szedhető és nagyobb termést biztosít.
A felhasználási cél is meghatározó, hogy zöldbabnak vagy szárazbabnak szeretnénk termeszteni. A zöldbab fajták között tovább differenciálhatunk: vannak lapos hüvelyű (Romano típusú), kerek keresztmetszetű, valamint sárga (vajbab) és lila hüvelyű változatok is. A szárazbaboknak színben, formában gazdag választéka ismert: tarkabab, fehérbab, feketebab, vörösbab.
Hazai viszonyok között érdemes előnyben részesíteni a magyar nemesítésű fajtákat, amelyek jobban alkalmazkodtak a helyi éghajlati feltételekhez. Fontos szempont a betegség-ellenállóság, különösen a babmozaik vírussal és a baktériumos betegségekkel szemben. A termesztési mód (házikerti, kisüzemi vagy nagyüzemi) szintén befolyásolja a fajtaválasztást. Az érési idő szempontjából korai (60-70 nap), középkorai (70-80 nap) és középkései (80-90 nap) fajtákat különböztetünk meg. Ha folyamatos szedést tervezünk, érdemes különböző érési idejű fajtákat választani. A piaci igények kielégítésekor mérlegelni kell a hüvely színét, formáját, hosszát, valamint a növény hőmérsékleti és talajigényét is.
VetőmagA sikeres babtermesztés alapja a jó minőségű vetőmag. Lehetőleg fémzárolt, hivatalosan ellenőrzött, fajtatiszta vetőmagot használjunk, amely garantáltan mentes a betegségektől és magas csírázóképességgel rendelkezik (minimum 80%). A babvetőmag optimális esetben 99% fajtatisztaságú és 95% feletti csírázóképességű.
A vetőmag tárolása során ügyelni kell a megfelelő körülményekre: száraz, hűvös (10-15°C), jól szellőző helyiségben, rágcsálóktól védve tároljuk. A babmag 3-4 évig őrzi meg csírázóképességét megfelelő tárolás mellett, de legjobb az 1-2 éves magot használni.
Saját vetőmag termesztése esetén ügyelni kell a fajtatisztaságra és kerülni kell a különböző babfajták egymás közelében történő termesztését a nem kívánt kereszteződések miatt. A vetőmagnak szánt növényeket kiemelt figyelemmel kell gondozni, magot gyűjteni csak az egészséges, fajtára jellemző hüvelyekből érdemes.
Vetés előtt ellenőrizzük a magok állapotát, a törött, ráncos, foltos szemeket szelektáljuk ki. Nagyüzemi termesztésben a vetőmagot általában csávázással védik a talajlakó kártevők és kórokozók ellen. Házikerti termesztésben használhatunk csávázás nélküli, ökológiai termesztésből származó vetőmagot is.
A vetőmagnorma függ a fajta típusától és a termesztési céltól: bokorbab esetén 80-120 kg/ha, futóbab esetén 60-80 kg/ha szükséges. A vetőmag mérete, ezermagtömege (150-650 g között) fajtától függően jelentősen eltérhet, ami befolyásolja a vetendő mennyiséget. Nagyobb magvak esetén arányosan több vetőmagra van szükség.
VetésA bab vetésének optimális időpontja döntően befolyásolja a termesztés sikerét. Melegigényes növényként csak akkor vethető, amikor a talaj hőmérséklete tartósan 10-12°C fölé emelkedik, általában május elejétől kezdve. Korábbi vetés esetén hajlamos a rothadásra és a kelés elhúzódik. Másodvetésként július közepéig is vethető, különösen a rövidebb tenyészidejű fajták.
A vetésmélység a talaj típusától és a mag méretétől függ. Általában 3-5 cm mélyre vetünk, könnyebb talajokon mélyebbre, kötöttebb talajokon sekélyebbre. A sortávolság termesztési mód szerint változik: bokorbab esetén 30-40 cm, futóbab esetén 60-80 cm. A tőtávolság bokorbab esetén 4-6 cm, futóbabnál 15-20 cm.
A vetés történhet kézzel (házikerti termesztésben) vagy géppel (mezőgazdasági termesztésben). Nagyüzemi termesztés esetén szemenkénti vetőgépek használata ajánlott a pontosabb magkiosztás érdekében. A vetőágy előkészítésekor finoman elmunkált, gyommentes, ülepedett talajra törekedjünk.
Futóbab esetén a vetéssel egyidejűleg vagy röviddel utána gondoskodnunk kell a támrendszerről. Ez lehet egyszerű karó, spárgazsinór, háló vagy speciális támrendszer. Bokorbab esetén támasztékra nincs szükség. A kelést követően, ha szükséges, tőszámbeállítást végzünk, eltávolítva a gyengébb növényeket. Az optimális állománysűrűség bokorbab esetén 35-40 növény/m², futóbab esetén 8-10 növény/m². A vetés utáni időszakban kritikus a megfelelő vízellátás biztosítása, különösen száraz időjárás esetén, mivel a bab csírázása és kezdeti fejlődése vízigényes.
