A bab termesztése során alkalmazott termésnövelő anyagok jelentősen fokozhatják a növény ellenállóképességét és terméshozamát. A bab, mint pillangósvirágú növény, képes a légköri nitrogént megkötni gyökérgümőiben élő Rhizobium baktériumok segítségével, ezért nitrogénigénye mérsékeltebb más zöldségfélékhez képest. Ennek ellenére, különösen a kezdeti fejlődési szakaszban, hasznos lehet a kiegészítő tápanyagok alkalmazása.
A talaj megfelelő pH-értéke (6,5-7,5) alapvető fontosságú a tápanyagok felvehetősége szempontjából. Savanyú talajokon meszezéssel javíthatjuk a kémhatást. Az alaptrágya kijuttatása során hektáronként 40-60 kg N, 60-80 kg P₂O₅ és 80-120 kg K₂O hatóanyag biztosítása ajánlott, a talajvizsgálati eredmények függvényében.
A mikroelem-hiányok megelőzésére komplex lombtrágyák használata ajánlott, különös tekintettel a magnézium-, cink-, molibdén- és bórtartalmú készítményekre. A lombtrágyázást célszerű a virágzás kezdete előtt és a hüvelyképződés időszakában elvégezni.
A biostimulátorként alkalmazható anyagok, mint a humuszsavak, fulvosavak, algakivonatok vagy aminosavak, serkentik a növény növekedését, fokozzák a stressz-tűrőképességét és javítják a termés minőségét. Különösen aszályos időszakban vagy egyéb stresszhelyzetekben (hideg, hőség) lehet jelentős a hatásuk.
A mikrobiológiai készítmények közül kiemelkedő jelentőségűek a Rhizobium baktériumokat tartalmazó magoltó anyagok, amelyek fokozzák a gyökérgümők kialakulását és hatékonyságát. Emellett a foszfor feltáró baktériumok és mikorrhiza gombák szintén elősegíthetik a tápanyagfelvételt. Az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett trágyaszerek (komposzt, szerves trágyák, növényi kivonatok) hatékonyan alkalmazhatók a babtermesztésben. Az istállótrágya csak jól érett formában, a vetést megelőző évben kijuttatva alkalmazható, friss állapotban perzselést okozhat.
