Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Fenntartható vetésforgó, biztos piac.

Gomba

Borsó peronoszpóra (Peronospora pisi)

Az egész ország területén elterjedt gombabetegség. Gazdanövénye kizárólag a borsó. A korokozó fellépése nagyban évjáratfüggő, a hűvös, csapadékos időjárás kedvez a gomba elszaporodásának, viszont száraz, meleg időjárási viszonyok mellett nem kell számolni a betegség megjelenésével. Kétféle megjelenési formája van a betegségnek. Az elsődleges tünettípus (primer fertőzés) esetén a fertőzött magból beteg növények fejlődnek, amik sárgászöld színűek, deformáltak, gyenge növekedésűek. A beteg növények levelének fonákán és a hüvelyeken lilásszürke gombatelepek jelennek meg, amik sporangiumtartókból és sporangiumokból állnak. A másik tünettípus (szekunder fertőzés) jellemzője a lokális foltok. Ebben az esetben a kórokozó a fertőzött növénymaradványról kerül az egészséges növényekre és úgy betegíti meg azt. Először a levelek színén szögletes, sárgászöld foltok jelennek meg, melyek fonákán később lilásszürke sporangiumtartó gyep fejlődik. A foltok idővel megbarnulnak és a levelek elszáradnak. Csapadékos időjárási körülmények közt, nagy zöldtömegnél, a másodlagos fertőzés az állomány összeroskadását okozhatja, ami így nehézkessé teszi a betakarítást is.

A betegség terjedésében a fertőzött vetőmagnak van a legnagyobb szerepe. A magban a kórokozó a maghéj alatt, micéliummal telel át. Illetve a talajban is áttelelhet fertőzött növényi maradványokban oospórákkal. Az állományban a betegség a szél által szállított szaporítóképletekkel (konídium) terjed, amelyek víz segítségével a légzőnyílásokon (sztómákon) keresztül jutnak be a növénybe. Ha a micélium a magban van, akkor az a növénnyel együtt fejlődik, a magból a szárba jut, majd onnan a levelekbe terjed szét.

Legelső lépésként úgy tudjuk megelőzni ezt a betegséget, ha egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használunk. A fertőzött növényi maradványokat teljes mértékben megsemmisítjük, aláforgatjuk. Hűvös, csapadékosabb időjárás esetén pedig vegyszeres állománykezelésre is szükség lehet. Jelenleg több gombaölő készítmény is rendelkezésünkre áll. Ezek közé az alábbiak tartoznak: Acrobat MZ WG, Amistar Top, Bordói por, Bordóilé Neo SC, Bordómix DG, Champ DP, Champion 2 FL, Champion WG, Cupertin M, Cuprofix 30 DG, Cuprosan 50 WP, Cuproxat FW, Joker 77 WP, Kocide 2000, Kupfer Fusilan WG, Mirador Xtra, Montaflow, Neoram 37,5 WG, Nordox 75 WG, Ridomil Gold MZ 68 WG, Tazer 250 SC, Vegesol R, Vitra rézhidroxid.

Borsó aszkohítás betegsége (Ascochyta pisi, Ascochyta pinodella, Mycosphaerella pinodes)

Jellemzők:

Már nagyon régóta ismert ez a gombabetegség Európában, Magyarországon 1924-ben fedezték le először, népiesen borsóragyának is nevezik. A fertőzött mag ipari felhasználásra (konzerv és szárazárú) alkalmatlan.  A betegséget három különböző gomba kórokozó okozza, amik a növény teljes föld feletti részét megtámadhatják, de a kórképük csak a hüvelyeken különíthető el. Polifág korokozók, borsó mellett megfertőzhetik a lóbabot, bükkönyt és csicseriborsót is. Csapadékos évjáratban a borsó egyik legveszélyesebb betegsége, ami jelentős terméskiesést képes okozni.

Ascochyta pisi fertőzés esetén, a pálhalevélen 6-8 mm átmérőjű, világos vagy sötétbarna foltok jelennek meg, melyeknek keskeny szegélye van.  A foltok közepén a piknídiumok (termőtestek) csak elszórtan találhatók meg. A hüvelyek esetében 3–4 mm átmérőjű, kerek foltok alakulnak ki, aminek szegélye sötétbarna, kiemelkedő, közepe pedig enyhén bemélyedő, világosbarna. A kórokozó piknídiumai csoportokba rendeződve helyezkednek el a foltok közepén.

Az Ascochyta pinodella gomba megtámadhatja a növény szárát is, közvetlenül a föld feletti részén, 5-8 cm-es magasságig felhúzódva elszíneződött, többnyire lilásbarna színű rothadást idézhet elő. A hüvelyen különböző méretű és formájú, elmosódott szélű, nem bemélyedő, barna foltokat idéz elő. A piknídiumok a hüvely szövetébe mélyen beágyazódnak és elszórtan helyezkednek el. A hüvelyfalon keresztül a gomba a magokat is fertőzi, a maghéjon szabálytalan alakú, sötétbarna színű, elmosódott szélű foltosodást okoz.

Mycosphaerella pinodes fertőzés következtében a levélen sok apró (1-6 mm átmérőjű), lilásbarna folt fedezhető fel. A száron és a levélnyélen a foltok megnyúlnak, ovális alakúvá válnak. Az Ascochyta pinodella-hoz hasonlóan, a Mycosphaerella pinodes is megtámadhatja a növény szárának föld közeli részét és ott rothadást okozhat. A hüvelyen 3-4 mm átmérőjű, kerek, sötétbarna szegélyű foltok keletkeznek. A folt közepe világosbarna, enyhén besüppedő, a piknídiumok pedig a folt szélén figyelhetők meg tömegesen.

A betegség erőteljes fellépésére esős, párás, meleg időjárási körülmények esetén kell felkészülni, hőoptimuma 20–24 °C fok. A betegség elsődleges forrása a fertőzött vetőmag, a kórokozók a mag belsejében micéliummal, ritkább esetben a maghéjon képződő piknídiumokkal akár 5–6 évig is fertőzőképesek tudnak maradni. A fertőzött magok rosszul csíráznak. A vegetáció folyamán a piknídiumokból kiszabaduló piknokonídiumokkal (spórákkal) terjednek a kórokozók, amiket a szél, az eső és a rovarok juttatnak el a még nem fertőződött növényekre. A gombák a fertőzött növényi maradványokon is áttelelhetnek piknídiumok formájában.

Megelőzés és védekezés:

Fontos, hogy kizárólag egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használjunk. A fertőzött növényi maradványokat teljes mértékben meg kell semmisíteni, mélyen aláforgatni. Ügyelnünk kell a vetésváltás szabályszerű betartására. Szükség esetén kémiai védekezést is alkalmaznunk kell, jelenleg a következő engedélyezett szerek állnak rendelkezésünkre: Amistar Top, Astra rézoxiklorid, Bordói por, Bordóilé Neo SC, Bordómix DG, Chamane, Champ DP, Champion 2 FL (WG), Cuprofix 30 DG, Cuprosan 50 WP, Cuproxat FW, Dagonis, Joker 77 WP, Kocide 2000, Nordox 75 WG, Tazer 250 SC, Vegesol R, Vitra rézhidroxid

Borsó fuzáriumos hervadása (Fusarium oxysporum f. sp. pisi)

Jellemzők:

Minden borsótermesztő régióban elterjedt gombás betegség, Hazánkban is bárhol előfordulhat. Polifág kártevő, borsó mellett a lóbabot és a bükköny-féléket károsítja. A betegség június elején-közepén, a borsó virágzásakor, hüvelyképződés elején lép fel általában, ezért János-napi betegségnek is szokták nevezni. A táblában elszórtan, foltokban jelentkezik. Az alsó leveleken jelentkeznek először a tünetek, kivilágosodnak majd elkezdenek sárgulni. A sárgulás fokozatosan halad felfelé a növényen, majd gyors hervadás és végül a növény elszáradása következik be. A szárat keresztbe vágva elbarnult edénynyalábokat találhatunk. A gomba a talajból a gyökéren keresztül betegíti meg az egész növényt. Ezért a gyökéren sok esetben fehér/rózsaszínes penésztelepeket lehet találni. A kórokozó a párás, meleg időjárást kedveli, hőoptimuma is magas, 26-28 °C fok. Elsődleges fertőzési forrás a talaj, ahol a gomba szaporítóképletei (micéliuma és klamidospórája) akár 6-8 évig is fertőzőképesek maradhatnak.

Megelőzés és védekezés:

A betegség megelőzésének elsődleges szempontja, hogy egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használjunk. A betegséggel ellenálló fajtákat kell bevonni a termesztésbe. A vetésváltás szabályait szigorúan be kell tartani. Szükséges esetben kémiai védekezést is tudunk alkalmazni, jelenleg fuzáriumos betegség ellen a „Trianum G” elnevezésű szer van a borsó kultúrában engedélyezve.

Borsólisztharmat (Erysiphe pisi)

Jellemzők:

Az egész világon elterjedt gombás betegség. Polifág kórokozó, borsón kívül több gazdanövénye is lehet, ilyen a takarmányborsó, bükköny-félék, lucerna, csicseriborsó, lencse, csillagfürt és különböző más hüvelyesek. Zöldborsó termésnél elhanyagolható a kártétele, viszont mag vagy másodvetésű borsó termesztése esetén már jelentős termésvesztést tud okozni. A korokozó a növény valamennyi föld feletti részét megtámadhatja. A tünetek a levélen, száron vagy hüvelyen, esetenként a virágon is jelentkezhetnek, fehér, „koszosfehér”, lisztes penészbevonat képződik a felületükön. Ledörzsölve ezt, alattuk vöröses elszíneződés látható.  A növények idősebb levelei jobban fogékonyabbak a betegségre. A penészbevonatban felfedezhetők az apró, tűhegynyi, fekete, ivaros termőképletek, a kleisztotéciumok. Súlyos fertőzés esetén a levelek elszáradhatnak és elhalnak, a hüvelyek kisebbek és deformálódnak, üresek vagy kevés termést képződik bennük. Szélsőséges esetben akár a növény elhalásához is vezethet. A fertőzött növényeken a maghártya gyakran felreped és a szemek elszíneződnek, ezenkívül az íze romlik, amely olykor határozottan keserűvé válik. A fertőzött növények visszamaradnak fejlődésükben és hajlamosak a gyorsabb érésre. A kórokozó melegigényes, járványszerű fellépésére csak meleg, aszályos időjárási körülmények esetén, nyáron és ősszel lehet számítani. A gomba kleisztotéciumok formájában telel át és tavasszal a primer fertőzéseket ezekből a kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák indítják meg. A vegetációs időszakban a kórokozó a láncokban képződött konídiumai segítségével terjed szél által.

Megelőzés és védekezés:

A megelőzés első lépéseként egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használjunk. Fontos a korai vetés és a rövid tenyészidejű fajták választása, mivel akkor a korán lekerülő zöldborsónál a károkozás még nem jelentős. A fertőzött növényi maradványokat meg kell semmisíteni, aláforgatni. Ha szükséges vegyszeres védekezést is tudunk alkalmazni, többféle kémiai szer is rendelkezésünkre áll. Jelenleg az alábbi készítmények vannak engedélyezve lisztharmat ellen: Amistar Top, Cosavet DF Edge, Flosul, Mirador Xtra, Sulfolac 80 WG, Tazer 250 SC, Thiovit Jet

Borsórozsda (Uromyces pisi)

Jellemzők:

Már az 1800-as évek végétől ismert gomba betegség. Főként a vegetáció végén, az elhúzódó vetőmag termesztésnél, illetve másodvetésű állományokban fejti ki károsító hatását. A betegséget okozó kórokozó gazdacserés (heteroecikus), teljes fejlődését fő- és köztesgazdán leélő gomba fajta. Köztesgazdanövénye a kutyatej-félék [farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias), a sárkutyatej (Euphorbia esula), a fényes kutyatej (Euphorbia lucida) és a vesszős kutyatej (Euphorbia virgata)]. A korokozó spórák szél által terjednek át a gazdanövényre. A borsón kívül a lóbab, lencse, a lednek- és bükköny-félék a fő gazdanövényei. A borsó egész részén elszórtan jelentkezhetnek tünetek, ahol a gomba megtelepedik és kifejlődnek a spóratelepei (uredo- és teleutospóra telepek). Kezdetben kicsi, sárgászöld foltok jelennek meg a fertőződött területeken, aminek a közepén nem sokkal később világosbarna, kör alakú rozsdapusztulákat (uredotelepeket) lehet felfedezni. Ezt követően ugyanitt sötétbarna, fekete, szintén porzó teleutotelepek is megjelennek. Súlyos fertőzés esetén a levelek elsárgulnak és lehullanak. A korokozó terjedésének kedvez a párás, meleg évjárat.

Megelőzés és védekezés:

A megelőzés szempontjából fontos, hogy a betegségre ellenálló fajtákat vegyük termesztésbe. Az állomány helyének kijelölésekor kerülni kell a mély fekvésű területeket. Gyommentesen kell tartani a táblánkat és a táblaszegélyben irtani kell a köztesnövény fajokat (kutyatej-féléket), amiken feltud szaporodni a gomba. A fertőzött növényi maradványokat mély aláforgatással meg kell semmisíteni. Ha szükséges kémiai védekezést is tudunk alkalmazni, az alábbi szerek engedélyezettek rozsda ellen borsó kultúrában: Amistar Top, Astra rézoxiklorid, Bordói por, Bordóilé Neo SC, Bordómix DG, Champ DP, Champion 2 FL (WG), Cupertine M, Cuprofix 30 DG, Cuprosan 50 WP, Cuproxat FW, Dagonis, Joker 77 WP, Kocide 2000, Mirador Xtra, Montaflow, Neoram 37,5 WG, Nordox 75 WG, Tazer 250 SC, Vitra rézhidroxid.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás