Fajták

Barna magvú

Fekete magvú

Sárga magvú

---

Fajtaválasztás
Vetőmag
Vetés
Talajművelés

---

Fajtaválasztás

A termesztők a mag sajátosságai alapján sorolják be a változatokat a botanikai besorolásnak megfelelően. A mag színe szerint megkülönböztetünk sárga (var. album), barna (var. fuscum) és fekete (var. vulgare) fajtákat. A sárga variáns virága fehér és 350-370 g az ezermagtömege. A barna színű, erősen ráncos felületű változatot Indiában termesztik és 100-150 g az ezermagtömege, míg a feketéé 320-340 g és kékespiros, sötétebb erezetű a virága.

Vetőmag

Ezermagtömege 100-500 g közötti, általában 200-300 g. Csírázóképessége legalább 70%, csíraszáma 500.000 db hektáronként. Csírázáshoz a magtömegének megfelelő mennyiségű vízre van szüksége. A vetőmagnak szánt termést előtisztítás után, ha nyirkos, legfeljebb 40°C-on szabad szárítani. Az esős időben betakarított nedves magok néhány nap alatt elvesztik csírázóképességüket, azonban gyors szárítással megmenthetőek.

Vetés

A csicseriborsó közömbös az előveteményre és könnyen vetésforgóba illeszthető. Rendszerint két kalászos közé kerül. Középkötött talajon előveteménye lehet a mák, repce, olajlen, kender vagy napraforgó. Nem javasolt cirok, illetve önmaga után termeszteni. Homokon és laza talajon csak nyári betakarítású előveteménye lehet: kukorica, napraforgó és cirok nem. Érzékeny a szermaradványra. Korai vetéssel (március közepe) júliusig foglalja a talajt, talajba dolgozott szalmája után jó őszi magágy készíthető. A csicseriborsót nedves, de nem vizes magágyba kell vetni. A növény kelése száraz talajban egyenetlen. Középkötött talajon március második felében kell vetni, laza és homoktalajon azonban a vetés elhúzódhat április elejéig, mert magágykészítésre csak a szélveréses időszak után kerülhet sor.

Vetési csíraszáma 50 db/m2, vetésmélysége 2-7 cm, vetőmagszükséglete 90-130 kg hektáronként, a sortávolság pedig 24 cm. A vetőgépet aszerint kell állítani, hogy a mag szögletes vagy ráncos legyen. Vetés után a szárazabb talajt gyűrűs hengerrel kell zárni, a nyirkos magágyat magtakaróval kell megjáratni. Ha még nem vetettünk csicseriborsót a területen, érdemes rizóbiumtörzzsel beoltani a magot, amivel növelhető a fehérjetartalom is. Ha sikeres a gümőképződés, a növény akár a nitrogénszükséglete 90%-át is képes lesz megkötni a levegőből.

Talajművelés

Középkötött talajon nyáron betakarított növény után elengedhetetlen a tarlóhántás és zárás. Ősszel betakarított elővetemény után a szárat zúzni szükséges. Az 18-22 cm mély őszi szántást októberben célszerű elvégezni és elmunkálni, így márciusra csak a magágykészítés marad. Homoktalajon a tarlóhántás és zárás, valamint a hántott tarló ápolása nem maradhat el.

A csicseriborsó közepes tápigényű növény. A nitrogénszükséglete felét a levegőből köti meg. A fennmaradó szükségletet tavasszal, míg a foszfor és kálium műtrágyákat ősszel az alapműveléssel együtt kell kijuttatni. Szerves trágyát ritkán kap, inkább 2-3 évente kerüljön istállótrágyázott táblára. Mészigénye jelentős: mészben szegény, savanyú talajon rosszul terem, ezért a táblákat 2 évvel a termesztés előtt szükséges meszezni.