Brit gazdák tesztelik a csicseriborsót
A brit gazdák egyre több lehetőséget keresnek a változatosabb vetésforgók kialakítására, ám egy új növény beillesztésekor nem elég azt tudni, hogy elméletben mire képes. A csicseriborsó most valódi gazdaságokban bizonyíthat: az Egyesült Királyságban gazdálkodók, kutatók és piaci szereplők közösen vizsgálják, hogy a növény agronómiai és kereskedelmi szempontból is életképes alternatíva lehet-e.
A csicseriborsó több szempontból is érdekes lehet a brit termelők számára. Megköti a légköri nitrogént, viszonylag kevés kártevővel és betegséggel kell számolni, és jól illeszkedhet az alacsonyabb ráfordítású, illetve regeneratív termesztési rendszerekbe. Emellett magas értékű, tápláló élelmiszer-alapanyagként piaca is lehet.
A legnagyobb kérdés azonban a megbízható betakaríthatóság. A csicseriborsó ugyanis elhúzódóan virágozhat, ami egyenetlen érést okozhat. A brit vegetációs időszak végén jelentkező hűvös és nedves időjárás pedig tovább nehezítheti a betakarítást.
Gabonával együtt a megoldás?
Az ADOPT program támogatásával zajló projekt éppen azt vizsgálja, hogy a csicseriborsó gabonafélékkel együtt termesztve egyenletesebben érhet-e be. A kísérletekben két korai érésű fajta, a Flamenco és a Rondo szerepel, különböző növényarányok mellett.
Az elképzelés szerint a gabonatárs versenyt támaszthat a csicseriborsónak, ez pedig megváltoztathatja a növény fejlődését és elősegítheti az egyenletesebb érést. A kutatók ugyanakkor arra is kíváncsiak, hogy a jobb betakaríthatóság nem jár-e túl nagy termésveszteséggel.
A vizsgálatokban ezért a közvetlen betakarítást a mechanikus rendképzéssel is összehasonlítják. A rendrakás felgyorsíthatja az állomány érését és megkönnyítheti a betakarítást, ugyanakkor csökkentheti a hozamot.
A kísérleteket több gazdaságban végzik, eltérő talaj- és gazdálkodási körülmények között. A projektet David White, a cambridgeshire-i Hawkmill Farm gazdálkodója vezeti, a kutatási munkában pedig a Niab vesz részt. A projekt partnere a hüvelyesek feldolgozásával és értékesítésével foglalkozó Hodmedods is.
Nem csak a hozam számít
A kutatók nem pusztán azt mérik, hogy mennyi csicseriborsó terem. A nagyobb, főként mediterrán és közel-keleti ételekhez használt Kabuli típus mellett kisebb parcellákon Desi típusokat is vizsgálnak. A terméshozam mellett a minőséget és a feldolgozhatóságot is értékelik, a Hodmedods pedig a piaci szempontokat vizsgálja.
Az is fontos kérdés, mi történik a csicseriborsó után. A kutatásban a talaj és a növényi szövetek nitrogénszintjét, valamint más talajállapot-mutatókat is vizsgálnak, hogy kiderüljön, milyen hatással lehet a növény a következő, 2027-es gabonatermésre.
Ez a megközelítés azért lényeges, mert egy új növény értékét nem önmagában kell nézni. Akkor lehet valódi alternatíva, ha megfelelően illeszkedik a teljes vetésforgóba, a rendelkezésre álló gépekhez, a munkaerőhöz és a piachoz is.
Az ADOPT program éppen ezt a hidat próbálja megteremteni a kutatás és a gazdálkodás között. A csicseriborsóval végzett kísérletek eredményei így akkor is hasznosak lehetnek, ha a növény végül nem bizonyul minden brit gazdaság számára megfelelőnek: a termelők legalább pontosabb képet kaphatnak arról, hol, milyen körülmények között és milyen technológiával érdemes beilleszteni a vetésforgóba.
