MSZFE infó

Sok fiatal gazdálkodó számára a családi gazdaságba való visszatérés nem egyik napról a másikra történik. A 28 éves, Fort Atkinsonban élő Mitch Herold számára is hosszú út vezetett idáig. Döntését a többgenerációs családi hagyományok, a gazdaságon kívül szerzett szakmai tapasztalatok és az a szándék formálta, hogy aktívan hozzájáruljon a családi gazdaság jövőjéhez. „Gyerekkorom óta a gazdálkodás része az életemnek” – mondja Mitch. „Mindig is tudtam, hogy a mezőgazdaságban képzelem el a jövőmet.” Családi örökség A Herold család gazdaságát Mitch nagyapja alapozta meg, amikor a fuvarozói pályát a mezőgazdaságra cserélte. Miután megvásárolta a családi birtokot, fiát, Alvin Heroldot is bevonta a gazdálkodásba, és ezzel egy több mint három évtizedes közös munka vette kezdetét. „Édesapám és a nagyapám több mint harminc éven át gazdálkodtak együtt. Később a nagyapám visszavonult, apám pedig tovább vitte a gazdaságot” – idézi fel Mitch. Mitch mindössze egy mérföldre nőtt fel a családi gazdaságtól, így gyermekkorát végig meghatározta a mezőgazdaság közelsége. A középiskola után azonban nem azonnal kapcsolódott…

A saját fejlesztésű mesterségesintelligencia-platformjára építve a Micropep jelentősen felgyorsítja a peptidalapú biológiai növényvédő megoldások felfedezését és fejlesztését. A vállalat célja, hogy a szintetikus növényvédő szerek mellett olyan peptidalapú biológiai készítményeket fejlesszen, amelyek fenntartható módon egészítik ki a meglévő növényvédelmi technológiákat. A francia Micropep bemutatta a saját fejlesztésű Krisalix™ platformot, amely mesterséges intelligencia segítségével gyorsítja a növényvédelmi célú bioaktív mikropeptidek azonosítását és fejlesztését. A generatív mesterséges intelligencia, a prediktív modellezés, valamint a biológia, a kémia és az agronómia területéről származó nagy mennyiségű kísérleti adat együttes felhasználásával a Krisalix új alapokra kívánja helyezni a mezőgazdasági peptidek azonosítását, optimalizálását és piaci bevezetését. Az iteratív fejlesztési platform jelentősen lerövidíti a kutatás-fejlesztési folyamatokat és csökkenti a fejlesztési költségeket, ezáltal felgyorsítja a következő generációs biológiai növényvédő készítmények piacra jutását. „A Krisalix segítségével lényegesen gyorsabban tudjuk azonosítani a legígéretesebb peptidjelölteket” – mondta Mikael Courbot, a Micropep technológiai igazgatója. „Ezzel gyorsabban tudunk reagálni a termelők egyre növekvő igényére az új, hatékony és fenntartható növényvédelmi megoldások iránt.” MPD-01 mérföldkő…

A szántóföldi borsó (Pisum sativum) hűvös időjárást kedvelő, egynyári pillangós növény, amelyet takarónövényként elsősorban a légköri nitrogén megkötése, a vetőmagkeverékek fajösszetételének kiegészítése, valamint a takarmánytermesztésre szánt keverékek fehérjetartalmának növelése érdekében termesztenek. A borsó föld feletti része kúszó növekedésű (1. ábra), és más növényfajokhoz képest viszonylag sekély gyökérzetet fejleszt.Csírázása és fejlődése hűvös körülmények között a legkedvezőbb, ezért jól társítható olyan gabonafélékkel, amelyek megfelelő támaszt nyújtanak indáinak. A szántóföldi borsó fajtái közé tartoznak a nagy zöldtömeg-termelésre nemesített takarmányborsók, valamint a mérsékeltebb éghajlatú térségekben áttelelni képes őszi borsók.A növény jelentős mennyiségű légköri nitrogén (N) megkötésére képes, ugyanakkor Ontarióban egyelőre nem sikerült egyértelműen igazolni a takarónövényként termesztett borsó után jelentkező, következetesen érvényesülő nitrogén-előveteményhatást. A borsó a jó vízgazdálkodású vályogtalajokon fejlődik a legjobban, míg a rossz vízelvezetésű vagy aszályra hajlamos területeken gyengébben teljesít. A takarónövények között kifejezetten népszerű fajnak számít: egy 2020-ban, 520 ontariói gazdálkodó körében végzett felmérésben a szántóföldi és takarmányborsó az ötödik, az osztrák őszi borsó pedig a nyolcadik leggyakrabban alkalmazott takarónövény volt…

Az idei évben a gyakori csapadék és a kedvezőtlen talajállapotok jelentősen megnehezítették a vetési munkákat. Az USDA adatai szerint 2026. május 24-ig Ohióban a szója vetésének mindössze 57%-a, a kukoricának pedig 63%-a készült el, így jelentős területek vetése húzódott át júniusra (USDA NASS, 2026). Amennyiben a vetés júniusra tolódik, érdemes néhány termesztéstechnológiai elemet módosítani a várható termésveszteség mérséklése érdekében. A szója esetében a késői vetéshez igazítható legfontosabb termesztéstechnológiai tényezők: sortávolság, vetőmagnorma, tenyészidő (éréscsoport). Sortávolság Júniusi vetés esetén – amennyiben a rendelkezésre álló géppark ezt lehetővé teszi – a szója sortávolsága ne haladja meg a 38 cm-t (15 hüvelyk). Az 1. ábra eredményei alapján a májusban vetett állományokban a 19 cm-es (7,5 hüvelyk) és 38 cm-es (15 hüvelyk) sortáv között nem volt statisztikailag igazolható terméskülönbség, ugyanakkor a 76 cm-es (30 hüvelyk) sortáv szignifikánsan alacsonyabb termést eredményezett. Ahogy későbbre tolódik a vetés időpontja, a keskeny sortáv alkalmazásának jelentősége tovább növekszik. Vetőmagnorma Amennyiben a vetés június első felében történik, javasolt 370–432 ezer csíra/ha…

A Food Research International folyóiratban megjelent tanulmány a klímaváltozás három meghatározó tényezőjének – a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedésének, a magasabb hőmérsékletnek és az aszálynak – együttes hatását vizsgálta a szója minőségére. A kutatók mesterséges intelligenciával támogatott prediktív modellezést alkalmaztak, amelyet kísérletileg igazolt adatokra alapoztak annak érdekében, hogy előre jelezzék a várható változásokat. Az eredmények szerint a megváltozó klimatikus feltételek jelentősen módosíthatják a szójamag beltartalmi összetételét. Bár a modellek akár 50%-os termésnövekedést is valószínűsítenek, a termés táplálóértéke várhatóan romlik, ami a fehérje- és egyéb fontos tápanyagok minőségének és arányának kedvezőtlen változására utal. A kutatást a brazíliai São Pauló-i Egyetem (University of São Paulo – USP) Biotudományi Intézetének (IB-USP) Ökológiai Növényélettani Laboratóriuma (LAFIECO) vezette. Az eredmények szerint a három klímaváltozási tényező együttes hatásának kitett szójamagvak keményítőtartalma 20%-kal, fehérjetartalma pedig 6%-kal csökkent, miközben a szabad aminosavak mennyisége 175%-kal nőtt. „Az aminosavak ilyen mértékű növekedése számunkra is váratlan volt. Egyelőre nem tudjuk, hogy ez milyen hatással lehet az állatokra. További vizsgálatokra van szükség annak megértéséhez,…

Főbb következtetések Alacsony fertőzési kockázat mellett a gombaölő szer kijuttatása helyett gyakran a kezelés elhagyása bizonyul a jobb gazdasági döntésnek. A biostimulátorok költséghatékony alkalmazásának meghatározásához további kutatásokra van szükség. A gombaölő szerek kijuttatásáról szóló döntéseket minden esetben az integrált növényvédelem (IPM) elvei alapján célszerű meghozni. Gazdálkodóként mi a fontosabb cél: a lehető legnagyobb termés elérése vagy a magasabb nyereség? Valóban megéri-e a többletráfordítás egy néhány száz kilogrammos terméstöbbletért? Az Iowa Soybean Association (ISA) agrárkutatókból és adatelemzőkből álló csapata arra törekszik, hogy valós üzemi adatokkal és objektív eredményekkel segítse a termelőket. Vizsgálataik nemcsak a terméshozamra, hanem a felhasznált növényvédő szerek és egyéb készítmények megtérülésére is fókuszálnak. Különböző kezelések összehasonlítása KezelésÁtlagtermés (t/ha)Átlagos terméstöbblet (t/ha)Megtérülési küszöb (USD/ha)Gombaölő szer4,850,17564,65Rovarölő szer4,830,14854,68Gombaölő + rovarölő szer4,910,23587,01Spectra (biostimulátor)4,840,15557,18Gombaölő + Spectra4,840,15557,18Rovarölő + Spectra4,710,03412,43Gombaölő + rovarölő + Spectra4,910,23587,01 Nem mutatkozott egyértelmű terméstöbblet 2025-ben az Iowa Soybean Association (ISA) ismétléses szántóföldi kísérletekben vizsgálta, hogy a gombaölő szerek, a rovarölő szerek és egy kitozán alapú biostimulátor önálló, illetve kombinált alkalmazása milyen hatással…

A Terraxy, a King Abdullah University of Science and Technology (KAUST) spin-off vállalata újabb forrást vont be az Saudi Aramco kockázati tőkealapjától, hogy talajregenerációs technológiáját ipari méretben is felskálázza. A fejlesztés elsődleges célja a talajdegradáció mérséklése és a szénmegkötés fokozása Szaúd-Arábia száraz, gyenge termőképességű területein. A szaúd-arábiai Terraxy egy 3 millió dolláros tőkebevonási kört zárt le, amelyet az Aramco kockázati tőkeága, a Wa’ed Ventures koordinált, a KAUST közreműködésével. A forrásbevonás lehetőséget teremt arra, hogy a fejlesztések a laboratóriumi és kísérleti szintről üzemi méretű bevezetésig jussanak. A Wa’ed Ventures mögött a világ egyik legnagyobb olajipari szereplője, az Aramco áll, amely egyre nagyobb hangsúlyt fektet a fenntarthatósági és regeneratív technológiák támogatására. Ez jól mutatja, hogy a talajegészség és a karbonmegkötés kérdése már a nagyipari befektetők fókuszába is bekerült. A forrásból a Terraxy egy 30.000 négyzetméteres kereskedelmi létesítményt épít Al Zulfi térségében, amely kulcsszerepet játszhat a technológia üzemi bevezetésében. Ez fontos lépés lehet a sivatagi és félsivatagi területek talajainak regenerációjában, valamint a mezőgazdasági…

Új korszak az agrárfinanszírozásban A számolás, a kockázatok kezelése és a pénzügyi döntések mindig is a gazdálkodás legnagyobb kihívásai közé tartoztak. A mai agrárgazdasági környezetben a fiatal termelőknek különösen összetett helyzettel kell szembenézniük: szűkülő jövedelmezőség, emelkedő gépköltségek és a világpolitikai események okozta bizonytalanság nehezítik a tervezést. A sikerhez azonban nem feltétlenül bonyolult pénzügyi modellekre vagy kivételes elemzői képességekre van szükség. A szakértők szerint sokkal inkább az alapelvekhez való visszatérés jelentheti a hosszú távú eredményesség kulcsát. Az illinois-i szójatermesztők számára – különösen a vezetői szerepbe fokozatosan belépő fiatal generáció esetében – az egyik legnagyobb kihívás, hogy egyszerre tudjanak hagyományos és új szemlélettel gondolkodni. A tartós nyereségesség továbbra is a költségek fegyelmezett kontrolljára, a megfelelő likviditás fenntartására és a megfontolt kockázatvállalásra épül. Ehhez pedig gyakran arra is szükség van, hogy a gazdálkodó ne kövesse automatikusan a többség döntéseit, amikor a piac a gyors növekedést, a drága földvásárlásokat vagy a kétes megtérülésű inputanyagokat favorizálja. „A mezőgazdasági termelők olyan piaci környezetben dolgoznak, ahol a…

A My Yield Field Day rendezvényen, amelyet nemrég Iowa délnyugati részén tartottak, többször is elhangzott, hogy a magasabb terméshozam és a költségek hatékony kezelése a termelést korlátozó tényezők feltárásával és megszüntetésével kezdődik. A hozamot korlátozó tényezők feltárása Cody Goins, akinek cége, az ROI Biologicals tavaly olvadt be a My Yield szervezetbe, kiemelte, hogy a hozamok javítása nem elsősorban a ráfordítások növelésén múlik. „A magasabb termésszintet nem az biztosítja, hogy egyre több terméket adunk a rendszerhez” – fogalmazott Goins. „A jobb eredmények kulcsa azoknak a tényezőknek a megszüntetése, amelyek korlátozzák a növények hozamreakcióját.” A biológiai készítmények és a növénytáplálás területén végzett munkája során Goins kutatási eredményekre, növényszövet-vizsgálatokra és a termésszintek közötti különbségek okainak folyamatos elemzésére támaszkodik. Vizsgálatai elsősorban arra irányulnak, hogy feltárják a tápanyagellátás és -hasznosulás szűk keresztmetszeteit. „Ha az állomány kedvező körülmények között sem teljesít az elvárható szinten, akkor meg kell határozni, mely korlátozó tényezők akadályozzák a növényt abban, hogy hozzájusson a fejlődéséhez szükséges tápanyagokhoz” – emelte ki. Goins számos…

A hollandiai Flevoland tartományban, Lelystad városában május 28-án megrendezett Szántóföldi Gazdálkodási Nap szervezői rendkívül sikeres rendezvényről számoltak be. Az esemény több mint ezer látogatót vonzott, akik számos szántóföldi gépbemutatón, szakmai előadáson, üzemi túrán és kiállítói standnál ismerkedhettek meg a legújabb agrárinnovációkkal. A napsütéses időjárás kedvezett a gyakorlati bemutatóknak, ahol a látogatók többek között mechanikai és lézeres gyomirtó robotokat, sorközművelő gépeket, takarónövény-bemunkálási technológiákat, valamint műtrágyaszóró drónokat láthattak működés közben. A kiállítók szerint a szakmai közönség felkészülten érkezett, konkrét kérdésekkel és célzott érdeklődéssel. A rendezvényen kiemelt szerepet kaptak az interaktív szakmai fórumok is: a Wageningeni Egyetem és Kutatóintézet (WUR) szakemberei, valamint más előadók tizennégy „Kérdezz bármit” szekcióban válaszoltak a résztvevők kérdéseire. Az évente megrendezett eseménynek a WUR Open Field Crops kísérleti helyszíne ad otthont, szervezésében pedig több szakmai szervezet és agrárszaklap működik közre. Széles gépkínálat a bemutatókon A rendezvényen összesen hat különböző gépet mutattak be a kifejlett takarónövény-állományok bedolgozására és visszaszorítására. A gyomszabályozási technológiák között három gyomirtó robot is szerepelt: a TOR…