Szója helyett gomba a sertéstápban? Érdemes még új ötletekre várni?
A kutatók rendületlenül keresik a szója alternatíváit a sertések és tyúkok takarmányozásában. A vad újítások helyett talán egyszerűbben megvalósíthatóak a régi receptúrák.
A Svéd Agrártudományi Egyetem (SLU) beszámolója szerint a vizsgált gombafehérjét erdőgazdálkodási hulladékokon termelik, és a kutatási eredmények szerint megfelelő takarmány-alapanyag lehet a sertések számára. Egy sor hasonlóan érdekes kísérlet zajlik a világban a szója kiváltására, de könnyen lehet, hogy a végén a legrégibb receptúra lesz a befutó.
Rovarfehérje: jól indult, rosszul végződött a magyar program
A szóját és az abból készülő termékeket széles körben használják a gazdasági állatok fehérjeellátására, de nagyrészt Amerikából kell ideszállítani, ami környezeti terhelést és importkitettséget jelent Európa számára. Ezért minden uniós tagállamban keresik a helyben előállítható alternatívákat. Régóta folynak kutatások a monogasztrikus állatok (sertés, baromfi) új fehérjeforrásainak megtalálására. A csehországi Mendel Egyetem kutatói egy friss tudományos áttekintésben azt vizsgálták, hogy az eddigi kutatások mire vezettek a témában.
A rovarfehérjék az alternatív takarmány-alapanyagok érdekes csoportját jelentik. A kutatásokban többek között lisztbogárlárvával és fekete katonalégy lárvájával is foglalkoztak. Például a választott malacok takarmányában akár 19 százaléknyi teljes zsírtartalmú fekete katonalégy-lárvaliszt alkalmazása is csak kis hatással volt a növekedés intenzitására és az emésztőrendszerre. Más kutatások arra jutottak, hogy bizonyos rovarlisztek aminosavainak emészthetősége megközelítheti a szója- vagy hallisztét. A rovarfehérjéből egyelőre alacsony az európai termelés, miközben az előállítás költsége magas.
Magyarországon a MATE egyik publikált kísérletében az Agroloop által szállított, zsírtalanított feketekatonalégy-lisztet szivárványos pisztránggal és afrikai harcsával tesztelték. A felhasznált rovarliszt 41,5% fehérjét és 8,5% zsírt tartalmazott, és 33, 66, illetve 100%-os helyettesítési szinteket is vizsgáltak. Szivárványos pisztrángnál a 33%-os halliszthelyettesítés működött a legjobban: ezen a szinten nem mutattak ki kedvezőtlen hatást a növekedési teljesítményre. Az afrikai harcsa még jobban tolerálta a rovarfehérjét. Ennél a fajnál még a halliszt 100%-os kiváltása sem okozott szignifikáns romlást a növekedési teljesítményben.
Agroloop és az UBM közötti 2022-ben partnerségi megállapodás jött létre, melynek keretében elsőként a baromfi-takarmányokba tervezték bevezetni a rovarfehérjét. A cég 2030-ra 60 000 tonnára tervezte növelni a termelési kapacitását – ehelyett 2026 januárjában csődöt jelentett.
Csillagfürt és takarmányborsó
A növényi alternatívák között a csillagfürt különösen érdekes. Egy idézett kísérletben a szójadara 50 százalékát nyers vagy fermentált csillagfürttel helyettesítették, anélkül hogy romlottak volna a termelési mutatók. Egy másik vizsgálatban azok a malacok, amelyek takarmányában teljes egészében csillagfürt váltotta fel a szójadarát, kisebb súlygyarapodást értek el, mint azok, amelyeknél csak részleges helyettesítést alkalmaztak. A fermentáció ugyanakkor javíthatja a csillagfürt fehérjéinek és egyes aminosavainak emészthetőségét.
A takarmányborsóval ugyanez a helyzet. A szemlézett kutatások szerint a hízósertések takarmányában a borsó aránya akár 30 százalékot is elérhet. A szójadara borsóval történő helyettesítése egyes vizsgálatokban nem befolyásolta a súlygyarapodást. A kutatások arra is utalnak, hogy a szójadarát részben helyettesítő borsó nem feltétlenül rontja a sertéshús fizikai és kémiai tulajdonságait. Ugyanakkor a takarmányozás hatásai több paraméter esetében eltérhetnek, ezért az alapanyagok egyszerű felcserélése helyett gondos receptúramódosításra van szükség.
Magyarországon a Helvét-Farm Zrt. orosházi telephelyén épül egy innovatív, texturált növényi fehérjét gyártó üzem, 815 négyzetméter alapterületen. A Bühler és Hosokawa technológiát tartalmazó épület a második hasonló, de komplexitásában egyedülálló létesítmény lesz Európában. A farm 2028-ban lezáruló, beruházási projektje szerint még egy sor technológia gépsor beszerelése hátravan, miközben a környékbeli gazdáktól már elkezdték felvásárolni az őszi borsót. Ez az elképzelés csak akkor lesz életképes, ha a gazdálkodók is megfelelő jövedelemhez jutnak a borsóból (ez idén nem valósult meg).
Az UBM is aktív a borsófehérje-kutatásban: fermentációs tecnológiával javítják a borsó emészthetőségét. A probiotikus hatású végterméket Szalkszentmártonban készítik. Az egymilliárdos beruházást követően most van felfutóban a gyártás: heti szinten mintegy 200 tonna folyékony fermentumot tudnak előállítani, amely természetes módon támogatja a sertések, baromfik és kérődzők bélegészségét. Az itthoni állattartásban domináns száraz etetésű technológiák és a logisztika kihívásai miatt a szárított fermentumok forgalmazását tervezik megvalósítani.
Egysejtű élőlényekből nyert fehérjék
A szójaalternatívák terén külön csoportot jelentenek az úgynevezett egysejtűfehérjék. Ezek a baktériumok, élesztőgombák, egyéb gombák vagy algák tömeges elszaporításával előállított, fehérjedús biomasszát jelentik. A cseh metakutatás szerint az algák nemcsak fehérjét, hanem különféle vitaminokat, ásványi anyagokat és bioaktív vegyületeket is biztosíthatnak az állatoknak. Sertéseknél például az Ascophyllum barna alga takarmányba keverése egyes vizsgálatokban kedvezően befolyásolta az antioxidáns enzimek aktivitását. Más kutatások szerint a Chlorella vulgaris mikroalga 5 százalékos arányú alkalmazása hízósertéseknél nem rontotta a növekedést vagy a hús minőségét, miközben kedvezően változott benne az omega-3 zsírsavak mennyisége.
A metakutatás szerint a gombákból előállított egysejtű fehérjék szárazanyag-alapon körülbelül 30–45 százalék nyersfehérjét tartalmazhatnak, míg egyes bakteriális fehérjéknél 50–65 százalékos értékeket közöltek. Összehasonlításként a tanulmány táblázatában szereplő szójadara nyersfehérje-tartalma 48,4 százalék.
A monogasztrikus állatok esetében azonban az emészthetőségre és az aminosav-összetételre is figyelni kell. A gombafehérje tápanyagprofilja jelentősen eltér a szójáétól, ezért a komplett takarmány összeállításakor más alapanyagokat és aminosavakat is hozzá kell adni. Egy korábbi vizsgálatban a halliszt felének egysejtűfehérjével történő helyettesítése nem eredményezett jelentős visszaesést a választott malacok termelési teljesítményében, viszont egyes aminosavak emészthetősége rosszabb volt. Egy másik kutatásban megerősítette: az alternatív nyersfehérje emészthetősége rosszabb, mint a szójadaráé.
Svéd gomba fermentálva
A Svéd Agrártudományi Egyetem kutatása szintén az egysejtűekből nyert fehérjére vonatkozott, és ebben az esetben is fermentálással igyekeztek javítani a gombafehérje emészthetőségén. Ezt nedves és szárított formában is megvizsgálták. Nyomon követték az állatok egészségi állapotát, és feljegyezték a súlygyarapodás ütemét. Végül az így nevelt sertések húsának érzékszervi tulajdonságait is értékelték. Eszerint a „jövő takarmányával” etetett sertések húsa bizonyos esetekben határozottan diósabb ízvilágot mutatott. A vizsgálathoz három tonna takarmányt állítottak elő, amely egyáltalán nem tartalmazott szóját, csak svéd fagombát. A következtetéseket 18 sertés etetéséből vonták le.
A mindennapi gyakorlathoz szükséges kulcsadatokat – emészthető aminosav-tartalom, napi súlygyarapodás, takarmányértékesítés és költség – egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A projekt részletes értékelése 2026 telére várható.
Ne várjunk másokra
A fentiek megerősítik: a szója fehérjeprofiljával nehéz versenyezni, de részleges kiváltására egy sor alapanyag szóba jöhet. A legkézenfekvőbb egy helyben termelt takarmányt helyben bekeverni a tápba. Sertéseknél a megfelelő minőségű, száraz takarmányborsó darálás után közvetlenül etethető, de a receptúrában újra kell gondolni az energia-, fehérje- és emészthetőaminosav-ellátást. A borsó fehérjekoncentrációja kisebb, mint a szójáé. Az ökölszabály szerint 3 kg takarmányborsó ≈ 1 kg szójadara + 2 kg kukorica, miközben figyelni kell az elegendő metionin, treonin és triptofán bevitelére. Napjainkban a kukorica árpára és búzára való cserélését is el kell végezni. A gyakorlati tapasztalatok alapján a borsó aránya minden további nélkül elérheti a takarmányadag szárazanyag-tartalmának 15–20 százalékát.
