Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Fenntartható vetésforgó, biztos piac.

Kórokozók


Vírusbetegségek
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek

Vírusbetegségek

Borsó enációs mozaik vírus (Pea enation mosaic virus)

Jellemzők:

A borsó legjelentősebb vírus betegsége. Egész Európában, így Hazánk egész területén előfordulhat. Polifág kártevő, a borsó mellett jelentősen károsítja a lóbabot, de tápnövénye lehet még a lucerna, a különböző bükköny és herefélék. Korai fertőzés esetén 50 százalékos is lehet a kártétel, de súlyos, szélsőséges esetben akár 100 százalékos termésveszteség is bekövetkezhet. A fertőzés következtében a tünetek a levélen jelentkeznek, érkivilágosodás, foltosodás formájában. A levél fonáki részén megindul a szövetburjánzás, tarajszerű kinövések (enációk) keletkeznek. A beteg levelek kisebbek és fodrosak, a növény a növekedésében visszamarad és hervadozik. A tünetek, magas hőmérséklet mellett (30 °C felett) csökkennek, maszkírozódnak. A levéltetvek perzisztens módon terjesztik, az átvitelhez 4-70 órás látens periódus szükséges, mely után a levéltetvek fertőzőképesek.

Megelőzés és védekezés:

Megelőzés céljából fontos, hogy egészséges, fémzárolt vetőmagot használjunk. Fajtaválasztásnál előnybe kell részesíteni a rezisztens fajtákat. Az izolációs távolságot lehetőségeinkhez mérten, tartanunk kell a lucerna tábláktól. És védekeznünk kell az elsődleges vírus terjesztők, vagyis a levéltetvek ellen. Ezt megtehetjük különböző vegyszeres készítményekkel. Széles skála áll rendelkezésünkre ebből a szempontból, jelenleg a következő rovarölők állnak rendelkezésünkre: Cyperkill Max, Deltam, Demetrina 25 EC, Judo, Kaiso EG, Karate Zeon 5 CS, Karis 10 CS, Markate 50, Proteus, Rapid CS, Scatto, Sherpa 100 EC (EW), Teppeki és a Sumi-Alfa 5 EC (5 EW).

Borsó korai barnulás vírus (Pea early browning virus)

Európa nagyrészén megtalálható ez a vírus, így Magyarországon is előfordulhat. Polifág korokozó, borsó mellett változatos gazdanövény körrel rendelkezik, ebbe tartozik bele a lóbab, uborka, bab, sárga csillagfürt, lucerna, répa-félék, a különféle here-félék, fekete csucsor, kerti sarkantyúka és a kaliforniai kakukkmák is. A kórokozó jelentős termésveszteséget idézhet elő. A fertőzött növények növekedése lassul, a leveleken barna foltok jelennek meg, majd később ezek a foltok elhalnak. A szárnak a felszínén és belsőleg is elhalásos terültetek jönnek létre. A fertőzött növény csúcsi része sárgul és deformálódik, majd nekrotizálódik és új hajtásokat fejleszt. A hüvelyeken lilás elszíneződést és barna elhalásos foltokat fedezhetünk fel. Homokos, laza szerkezetű talajokban a Trichodorus nematóda fajok is terjeszthetik a vírust, de legnagyobb mértékben a fertőzött magok által terjed.

Megelőzni úgy tudjuk ennek kialakulását, ha egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használunk a termesztésben.

Borsó levélsodródás vírus (Pea leaf roll virus)

Jellemzők:

Az egész Földön elterjedt korokozó, így Magyarországon is előfordulhat. Polifág vírus, borsón kívül több gazdanövénye is ismert, ilyen a lóbab, lucerna, réti here és a szagos bükköny. A vírus szélsőséges esetben akár 60-80 százalékos termésvesztést is okozhat. A tünetek abban jelentkeznek, hogy a beteg növények levelei erősen sárgulnak, klorotizálódnak és felpöndörödnek, az erek mentén zöld elszíneződés jelentkezik, tapintásuk kemény, bőrszerűvé vállik. A növények növekedése lassul, visszamaradnak a fejlődésben. A vírussal szemben hiperérzékeny fajtáknál csúcsnekrózis is tapasztalható. A vírus mechanikailag nem átvihető, a levéltetvek töltik be a vektor szerepét, azon belül is a zöldborsó-levéltetű (Acyrthosiphon pisum) a legjelentősebb közöttük.

Megelőzés és védekezés:

Fajtaválsztásnál ügyelnünk kell arra, hogy a vírusrezisztens fajtákat részesítsük előnyben. Másik védekezési mód, amikor a vírus terjesztő levéltetvek ellen védekezünk. Többféle vegyszeres készítmény is rendelkezésünkre áll, jelenleg a következő rovarölő szerek vannak engedélyezve borsó kultúrában: Cyperkill Max, Deltam, Demetrina 25 EC, Judo, Kaiso EG, Karate Zeon 5 CS, Karis 10 CS, Markate 50, Proteus, Rapid CS, Scatto, Sherpa 100 EC (EW), Teppeki és a Sumi-Alfa 5 EC (5 EW).

Borsó maggal átvihető mozaik vírus (Pea seed-borne mosaic)

Jellemzők:

Az egész világon elterjedt vírusbetegség, mely a Potyviridae családba tartozik. Polifág korokozó, a borsó mellett fogékonyak a vírusra a pillangósok, a burgonyafélék, a tökfélék, a gyomnövények közül a libatopfélék és a disznóparéj-félék is. A tünetek abban jelentkeznek, hogy a növények satnyulnak, nem fejlődnek rendesen. A fertőzés következtében a levelek fodrosódnak, a virágok és hüvelyek deformálódnak. A fertőzött növény magjai gyakran elszíneződnek, és a maghéj felrepedezik.

A vírus fertőzött maggal könnyen átvihető, de ezenkívül mechanikai úton is terjedhet. A legnagyobb vírus vektorok a levéltetvek, a zöldborsó-levéltetű (Acyrthosiphon pisum), illetve a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae), amik nem perzisztens módon terjesztik.

Megelőzés és védekezés:

Legfőbb megelőzési szempont, ha egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használunk. Ellenálló fajtákat vonjunk be a termesztésbe. És szükség esetén vegyszeres védekezést alkalmazhatunk a legfőbb vírusterjesztők, a levéltetvek ellen. Többféle rovarölő készítmény is rendelkezésünkre áll, jelenleg a következő szerek vannak engedélyezve borsó kultúrában: Cyperkill Max, Deltam, Demetrina 25 EC, Judo, Kaiso EG, Karate Zeon 5 CS, Karis 10 CS, Markate 50, Proteus, Rapid CS, Scatto, Sherpa 100 EC (EW), Teppeki és a Sumi-Alfa 5 EC (5 EW).

Borsó közönséges mozaik vírus (Pea mosaic virus)

Egész Európában, így Magyarországon is elterjedt vírusbetegség a borsó kultúrában. Polifág kórokozó, borsón kívül gazdanövénye még a lóbab, csillagfürt, lucerna, a különböző bükköny és herefélék. Sok esetben a bab közönséges mozaik vírussal (Bean common mosaic virus) kevert fertőzés formájában fordul elő. A tünetek a fertőződést követő 7. nap után jelentkeznek. A levélen, a levélerek között sötétzöld/világoszöld/sárgás mozaikosság figyelhető meg. Súlyos esetben a levelek sárgulnak. A hüvelyek kisebbek maradnak és deformálódnak. A fertőzött növények visszamaradnak a növekedésben. Alacsony hőmérsékleten (12‒14 °C) a tünetek csökkennek (maszkírozódnak). A fertőzés mechanikailag könnyen átvihető. De elsődleges vírus vektorok azok a levéltetvek, amik nem perzisztens módon terjesztik.

A megelőzés első lépése, hogy egészséges, fémzárolt vetőmagot használunk. A fajtaválasztásnál lehetőség szerint a rezisztens fajtákat részesítsük előnyben. Megfelelő izolációs távolság tartása lucernától és más egyéb hüvelyes kultúráktól. A levéltetvek, mint elsődleges vírushordozók ellen tudunk vegyszeres védekezést végrehajtani. Jelenleg több rovarölő készítmény is rendelkezésünkre áll úgy, mint a Cyperkill Max, Deltam, Demetrina 25 EC, Judo, Kaiso EG, Karate Zeon 5 CS, Karis 10 CS, Markate 50, Proteus, Rapid CS, Scatto, Sherpa 100 EC (EW), Teppeki és a Sumi-Alfa 5 EC (5 EW).

Lucerna mozaik vírus (Alfalfa mosaic virus)

Az egész világon, így Magyarországon is általánosan elterjedt vírus betegség. Polifág kórokozó, a tudomány jelen állása szerint több mint 70 növénycsalád 600 faja fogékony a vírusra. A tünetek a leveleken jelentkeznek, kicsi, zöldessárga, mozaikos foltok alakulnak ki, melyek később gyűrű alakot vesznek fel és kifehérednek. A levelek kicsik maradnak és fodrosodnak. A tünetek meleg, aszályos időjárási körülmények között csökkennek (maszkírozódnak), vagy akár tünetmentesen is végbemehet a fertőződés. A vírus szempontjából ideális körülmények között mechanikailag könnyen átvihető, de 27 °C fok felett ez már nem történik meg. Legjelentősebben nem perzisztens módon a levéltetvek terjesztik a vírust, azon belül is a zöldborsó-levéltetű (Acyrthosiphon pisum), a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae) és a fekete levéltetű (Aphis fabae). A lucerna mozaik vírus gyakran több más vírustörzzsel együtt, komplex fertőzés formájában fordul elő.

A vírus terjedését úgy tudjuk megakadályozni, ha a vírusterjesztő vektorok ellen, vagyis a levéltetvek ellen védekezünk hatékonyan. Többféle rovarölő készítmény is rendelkezésünkre áll borsó kultúrában. Jelenlegi a következő engedélyezett szerek vannak forgalomban Magyarországon: Cyperkill Max, Deltam, Demetrina 25 EC, Judo, Kaiso EG, Karate Zeon 5 CS, Karis 10 CS, Markate 50, Proteus, Rapid CS, Scatto, Sherpa 100 EC (EW), Teppeki és a Sumi-Alfa 5 EC (5 EW).

Baktériumos betegségek

Baktériumos zsírfoltosság és hervadás (Pseudomonas syringae pv. pisi)

Jellemzők:

Hazánk egész területén elterjedt, az 1960-es évek elejétől ismert baktériumos betegség. A csapadékosabb évjáratokban, területeken jelentős károkat okozhat. A korokozó a növény valamennyi föld feletti részét megfertőzheti. A fertőzött magok rosszul csíráznak, a fiatalon fertőződött csíranövények többsége elhal. Az idősebb növény levelein először kicsi, kerek, sötétzöld, vizenyős (zsírfolt szerű) foltok jelennek meg, majd ezek a foltok megnagyobbodnak, közepük szögletesen barnul, nekrotizálódik, és összefolyva szabálytalan elhalások jönnek létre. A száron hosszúkás foltosodás, és akár edénynyaláb-fertőződés is bekövetkezhet, aminek következtében a növény hervadni kezd. A hüvelyek megcsavarodnak, deformálódnak, amik felületén szintén besüppedt, vizenyős foltok alakulnak ki, ennek következtében a magok is fertőződnek. A fertőzött magok elszíneződnek, a köldöki részen vizenyős, barnás-sárgás foltok jelennek meg.

A korokozó magában a magban, annak felületén vagy fertőzött növényi maradványokon telel át. A borsó vegetációs időszakában az eső (főként a heves zápor, zivatar), a szél és rovarok terjeszthetik. A növényekbe felületi sebzéseken, illetve a légzőnyílásokon (sztómákon) keresztül jut be.

Megelőzés és védekezés:

Megelőző intézkedéseket tudunk tenni a betegség kivédéséhez. Fontos, hogy egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használjunk. A fertőzött növényi maradványokat meg kell semmisíteni, mélyen aláforgatni. A vetésváltást rendszerét szabályszerűen kell követni. A borsó termesztését lehetőségekhez mérten kerülni kell a mély fekvésű, nagyon nedves, vizenyős területeken.

Gombabetegségek

Borsó peronoszpóra (Peronospora pisi)

Az egész ország területén elterjedt gombabetegség. Gazdanövénye kizárólag a borsó. A korokozó fellépése nagyban évjáratfüggő, a hűvös, csapadékos időjárás kedvez a gomba elszaporodásának, viszont száraz, meleg időjárási viszonyok mellett nem kell számolni a betegség megjelenésével. Kétféle megjelenési formája van a betegségnek. Az elsődleges tünettípus (primer fertőzés) esetén a fertőzött magból beteg növények fejlődnek, amik sárgászöld színűek, deformáltak, gyenge növekedésűek. A beteg növények levelének fonákán és a hüvelyeken lilásszürke gombatelepek jelennek meg, amik sporangiumtartókból és sporangiumokból állnak. A másik tünettípus (szekunder fertőzés) jellemzője a lokális foltok. Ebben az esetben a kórokozó a fertőzött növénymaradványról kerül az egészséges növényekre és úgy betegíti meg azt. Először a levelek színén szögletes, sárgászöld foltok jelennek meg, melyek fonákán később lilásszürke sporangiumtartó gyep fejlődik. A foltok idővel megbarnulnak és a levelek elszáradnak. Csapadékos időjárási körülmények közt, nagy zöldtömegnél, a másodlagos fertőzés az állomány összeroskadását okozhatja, ami így nehézkessé teszi a betakarítást is.

A betegség terjedésében a fertőzött vetőmagnak van a legnagyobb szerepe. A magban a kórokozó a maghéj alatt, micéliummal telel át. Illetve a talajban is áttelelhet fertőzött növényi maradványokban oospórákkal. Az állományban a betegség a szél által szállított szaporítóképletekkel (konídium) terjed, amelyek víz segítségével a légzőnyílásokon (sztómákon) keresztül jutnak be a növénybe. Ha a micélium a magban van, akkor az a növénnyel együtt fejlődik, a magból a szárba jut, majd onnan a levelekbe terjed szét.

Legelső lépésként úgy tudjuk megelőzni ezt a betegséget, ha egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használunk. A fertőzött növényi maradványokat teljes mértékben megsemmisítjük, aláforgatjuk. Hűvös, csapadékosabb időjárás esetén pedig vegyszeres állománykezelésre is szükség lehet. Jelenleg több gombaölő készítmény is rendelkezésünkre áll. Ezek közé az alábbiak tartoznak: Acrobat MZ WG, Amistar Top, Bordói por, Bordóilé Neo SC, Bordómix DG, Champ DP, Champion 2 FL, Champion WG, Cupertin M, Cuprofix 30 DG, Cuprosan 50 WP, Cuproxat FW, Joker 77 WP, Kocide 2000, Kupfer Fusilan WG, Mirador Xtra, Montaflow, Neoram 37,5 WG, Nordox 75 WG, Ridomil Gold MZ 68 WG, Tazer 250 SC, Vegesol R, Vitra rézhidroxid.

Borsó aszkohítás betegsége (Ascochyta pisi, Ascochyta pinodella, Mycosphaerella pinodes)

Jellemzők:

Már nagyon régóta ismert ez a gombabetegség Európában, Magyarországon 1924-ben fedezték le először, népiesen borsóragyának is nevezik. A fertőzött mag ipari felhasználásra (konzerv és szárazárú) alkalmatlan.  A betegséget három különböző gomba kórokozó okozza, amik a növény teljes föld feletti részét megtámadhatják, de a kórképük csak a hüvelyeken különíthető el. Polifág korokozók, borsó mellett megfertőzhetik a lóbabot, bükkönyt és csicseriborsót is. Csapadékos évjáratban a borsó egyik legveszélyesebb betegsége, ami jelentős terméskiesést képes okozni.

Ascochyta pisi fertőzés esetén, a pálhalevélen 6-8 mm átmérőjű, világos vagy sötétbarna foltok jelennek meg, melyeknek keskeny szegélye van.  A foltok közepén a piknídiumok (termőtestek) csak elszórtan találhatók meg. A hüvelyek esetében 3–4 mm átmérőjű, kerek foltok alakulnak ki, aminek szegélye sötétbarna, kiemelkedő, közepe pedig enyhén bemélyedő, világosbarna. A kórokozó piknídiumai csoportokba rendeződve helyezkednek el a foltok közepén.

Az Ascochyta pinodella gomba megtámadhatja a növény szárát is, közvetlenül a föld feletti részén, 5-8 cm-es magasságig felhúzódva elszíneződött, többnyire lilásbarna színű rothadást idézhet elő. A hüvelyen különböző méretű és formájú, elmosódott szélű, nem bemélyedő, barna foltokat idéz elő. A piknídiumok a hüvely szövetébe mélyen beágyazódnak és elszórtan helyezkednek el. A hüvelyfalon keresztül a gomba a magokat is fertőzi, a maghéjon szabálytalan alakú, sötétbarna színű, elmosódott szélű foltosodást okoz.

Mycosphaerella pinodes fertőzés következtében a levélen sok apró (1-6 mm átmérőjű), lilásbarna folt fedezhető fel. A száron és a levélnyélen a foltok megnyúlnak, ovális alakúvá válnak. Az Ascochyta pinodella-hoz hasonlóan, a Mycosphaerella pinodes is megtámadhatja a növény szárának föld közeli részét és ott rothadást okozhat. A hüvelyen 3-4 mm átmérőjű, kerek, sötétbarna szegélyű foltok keletkeznek. A folt közepe világosbarna, enyhén besüppedő, a piknídiumok pedig a folt szélén figyelhetők meg tömegesen.

A betegség erőteljes fellépésére esős, párás, meleg időjárási körülmények esetén kell felkészülni, hőoptimuma 20–24 °C fok. A betegség elsődleges forrása a fertőzött vetőmag, a kórokozók a mag belsejében micéliummal, ritkább esetben a maghéjon képződő piknídiumokkal akár 5–6 évig is fertőzőképesek tudnak maradni. A fertőzött magok rosszul csíráznak. A vegetáció folyamán a piknídiumokból kiszabaduló piknokonídiumokkal (spórákkal) terjednek a kórokozók, amiket a szél, az eső és a rovarok juttatnak el a még nem fertőződött növényekre. A gombák a fertőzött növényi maradványokon is áttelelhetnek piknídiumok formájában.

Megelőzés és védekezés:

Fontos, hogy kizárólag egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használjunk. A fertőzött növényi maradványokat teljes mértékben meg kell semmisíteni, mélyen aláforgatni. Ügyelnünk kell a vetésváltás szabályszerű betartására. Szükség esetén kémiai védekezést is alkalmaznunk kell, jelenleg a következő engedélyezett szerek állnak rendelkezésünkre: Amistar Top, Astra rézoxiklorid, Bordói por, Bordóilé Neo SC, Bordómix DG, Chamane, Champ DP, Champion 2 FL (WG), Cuprofix 30 DG, Cuprosan 50 WP, Cuproxat FW, Dagonis, Joker 77 WP, Kocide 2000, Nordox 75 WG, Tazer 250 SC, Vegesol R, Vitra rézhidroxid

Borsó fuzáriumos hervadása (Fusarium oxysporum f. sp. pisi)

Jellemzők:

Minden borsótermesztő régióban elterjedt gombás betegség, Hazánkban is bárhol előfordulhat. Polifág kártevő, borsó mellett a lóbabot és a bükköny-féléket károsítja. A betegség június elején-közepén, a borsó virágzásakor, hüvelyképződés elején lép fel általában, ezért János-napi betegségnek is szokták nevezni. A táblában elszórtan, foltokban jelentkezik. Az alsó leveleken jelentkeznek először a tünetek, kivilágosodnak majd elkezdenek sárgulni. A sárgulás fokozatosan halad felfelé a növényen, majd gyors hervadás és végül a növény elszáradása következik be. A szárat keresztbe vágva elbarnult edénynyalábokat találhatunk. A gomba a talajból a gyökéren keresztül betegíti meg az egész növényt. Ezért a gyökéren sok esetben fehér/rózsaszínes penésztelepeket lehet találni. A kórokozó a párás, meleg időjárást kedveli, hőoptimuma is magas, 26-28 °C fok. Elsődleges fertőzési forrás a talaj, ahol a gomba szaporítóképletei (micéliuma és klamidospórája) akár 6-8 évig is fertőzőképesek maradhatnak.

Megelőzés és védekezés:

A betegség megelőzésének elsődleges szempontja, hogy egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használjunk. A betegséggel ellenálló fajtákat kell bevonni a termesztésbe. A vetésváltás szabályait szigorúan be kell tartani. Szükséges esetben kémiai védekezést is tudunk alkalmazni, jelenleg fuzáriumos betegség ellen a „Trianum G” elnevezésű szer van a borsó kultúrában engedélyezve.

Borsólisztharmat (Erysiphe pisi)

Jellemzők:

Az egész világon elterjedt gombás betegség. Polifág kórokozó, borsón kívül több gazdanövénye is lehet, ilyen a takarmányborsó, bükköny-félék, lucerna, csicseriborsó, lencse, csillagfürt és különböző más hüvelyesek. Zöldborsó termésnél elhanyagolható a kártétele, viszont mag vagy másodvetésű borsó termesztése esetén már jelentős termésvesztést tud okozni. A korokozó a növény valamennyi föld feletti részét megtámadhatja. A tünetek a levélen, száron vagy hüvelyen, esetenként a virágon is jelentkezhetnek, fehér, „koszosfehér”, lisztes penészbevonat képződik a felületükön. Ledörzsölve ezt, alattuk vöröses elszíneződés látható.  A növények idősebb levelei jobban fogékonyabbak a betegségre. A penészbevonatban felfedezhetők az apró, tűhegynyi, fekete, ivaros termőképletek, a kleisztotéciumok. Súlyos fertőzés esetén a levelek elszáradhatnak és elhalnak, a hüvelyek kisebbek és deformálódnak, üresek vagy kevés termést képződik bennük. Szélsőséges esetben akár a növény elhalásához is vezethet. A fertőzött növényeken a maghártya gyakran felreped és a szemek elszíneződnek, ezenkívül az íze romlik, amely olykor határozottan keserűvé válik. A fertőzött növények visszamaradnak fejlődésükben és hajlamosak a gyorsabb érésre. A kórokozó melegigényes, járványszerű fellépésére csak meleg, aszályos időjárási körülmények esetén, nyáron és ősszel lehet számítani. A gomba kleisztotéciumok formájában telel át és tavasszal a primer fertőzéseket ezekből a kleisztotéciumból kiszabaduló aszkospórák indítják meg. A vegetációs időszakban a kórokozó a láncokban képződött konídiumai segítségével terjed szél által.

Megelőzés és védekezés:

A megelőzés első lépéseként egészséges, fémzárolt, csávázott vetőmagot használjunk. Fontos a korai vetés és a rövid tenyészidejű fajták választása, mivel akkor a korán lekerülő zöldborsónál a károkozás még nem jelentős. A fertőzött növényi maradványokat meg kell semmisíteni, aláforgatni. Ha szükséges vegyszeres védekezést is tudunk alkalmazni, többféle kémiai szer is rendelkezésünkre áll. Jelenleg az alábbi készítmények vannak engedélyezve lisztharmat ellen: Amistar Top, Cosavet DF Edge, Flosul, Mirador Xtra, Sulfolac 80 WG, Tazer 250 SC, Thiovit Jet

Borsórozsda (Uromyces pisi)

Jellemzők:

Már az 1800-as évek végétől ismert gomba betegség. Főként a vegetáció végén, az elhúzódó vetőmag termesztésnél, illetve másodvetésű állományokban fejti ki károsító hatását. A betegséget okozó kórokozó gazdacserés (heteroecikus), teljes fejlődését fő- és köztesgazdán leélő gomba fajta. Köztesgazdanövénye a kutyatej-félék [farkas kutyatej (Euphorbia cyparissias), a sárkutyatej (Euphorbia esula), a fényes kutyatej (Euphorbia lucida) és a vesszős kutyatej (Euphorbia virgata)]. A korokozó spórák szél által terjednek át a gazdanövényre. A borsón kívül a lóbab, lencse, a lednek- és bükköny-félék a fő gazdanövényei. A borsó egész részén elszórtan jelentkezhetnek tünetek, ahol a gomba megtelepedik és kifejlődnek a spóratelepei (uredo- és teleutospóra telepek). Kezdetben kicsi, sárgászöld foltok jelennek meg a fertőződött területeken, aminek a közepén nem sokkal később világosbarna, kör alakú rozsdapusztulákat (uredotelepeket) lehet felfedezni. Ezt követően ugyanitt sötétbarna, fekete, szintén porzó teleutotelepek is megjelennek. Súlyos fertőzés esetén a levelek elsárgulnak és lehullanak. A korokozó terjedésének kedvez a párás, meleg évjárat.

Megelőzés és védekezés:

A megelőzés szempontjából fontos, hogy a betegségre ellenálló fajtákat vegyük termesztésbe. Az állomány helyének kijelölésekor kerülni kell a mély fekvésű területeket. Gyommentesen kell tartani a táblánkat és a táblaszegélyben irtani kell a köztesnövény fajokat (kutyatej-féléket), amiken feltud szaporodni a gomba. A fertőzött növényi maradványokat mély aláforgatással meg kell semmisíteni. Ha szükséges kémiai védekezést is tudunk alkalmazni, az alábbi szerek engedélyezettek rozsda ellen borsó kultúrában: Amistar Top, Astra rézoxiklorid, Bordói por, Bordóilé Neo SC, Bordómix DG, Champ DP, Champion 2 FL (WG), Cupertine M, Cuprofix 30 DG, Cuprosan 50 WP, Cuproxat FW, Dagonis, Joker 77 WP, Kocide 2000, Mirador Xtra, Montaflow, Neoram 37,5 WG, Nordox 75 WG, Tazer 250 SC, Vitra rézhidroxid.

Olvasta már ezeket?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás