Új szójababfajták használata a malacok takarmányozásában
A Garant GmbH. gyakorlati kísérlete
Előzmények
Az ausztriai szója termőterülete az elmúlt években meredeken emelkedett, és megközelítette idén a 90 000 hektárt. A sertéstelepek is egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a szója termesztésére. Gyakran felmerül a kérdés, hogy a gazdaság saját szójababja értelmesen felhasználható-e és hogyan a sertéstakarmányozásban.
Magas fehérjetartalma és aminosavmintázata miatt a szójabab ideális a sertések fehérjével való ellátására. Ugyanakkor számos antinutritív faktort (ANF) is tartalmaz. Ezek az anyagok fontos funkciókat töltenek be a növény számára, és például a magok védelmét szolgálják annak elfogyasztásától. Az állatokban azonban olyan negatív hatásokhoz vezetnek, mint a takarmányfelvétel csökkenése, az emésztőenzimek gátlása vagy a hasnyálmirigy megnagyobbodása.
A szójában található legfontosabb ANF-ek a tripszin-inhibitorok. Ezek gátolják a tripszin enzimet az állat emésztőrendszerében, és így megakadályozzák a takarmányban lévő fehérje lebontását az egyes aminosavakra, így azok az állat számára hozzáférhetetlenné válnak. Ahhoz, hogy a szójával készült takarmányok használata ne járjon teljesítménycsökkenéssel, a tripszininhibitorok aktivitását csökkenteni kell. Számos szakirodalmi hivatkozás szerint a szójás takarmányok tripszin-inhibitor-aktivitását (TIA) a lehető legnagyobb mértékben, de legalább 4 g/kg alá kell csökkenteni a monogasztrikus állatoknál történő felhasználás esetén.
Belépés az Egyesületbe ITT
