Uniós fehérje cselekvési terv I. – Hol tart Európa a növényi fehérjék előállításában?
Az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki az európai uniós fehérjerendszer ellenálló képességének, stratégiai autonómiájának és fenntarthatóságának erősítésére. A dokumentumot cikksorozatban mutatjuk be. Sorozatunk első részében az uniós növényi eredetű fehérjetermelés helyzetét ismertetjük.
A gyorsan változó és egyre bizonytalanabb világgazdasági környezetben Európának határozott lépéseket kell tennie gazdasági versenyképességének javítása és stratégiai önállóságának megerősítése érdekében. Miközben a biztonság és az ellenálló képesség a politikai napirend középpontjába került, és egyre nagyobb nyomás nehezedik Európa növekedési modelljére, a kulcsfontosságú gazdasági függőségek egyre inkább geopolitikai sebezhetőséggé válnak. Ebben a helyzetben az olyan importált alapanyagoktól való függőség, mint a műtrágya, a takarmány vagy az energia, már nem csupán az élelmezésbiztonságot veszélyezteti, hanem az Európai Unió ellenálló képességének egyik meghatározó stratégiai kockázatává is vált.
Ebben az összefüggésben a műtrágya, a takarmány és az energia importjától való jelenlegi függőség nemcsak élelmezésbiztonságunkat veszélyezteti, hanem az Európai Unió ellenálló képességét érintő, alapvető sebezhetőséget is jelent. E stratégiai függőségek csökkentése ezért kulcsfontosságú az EU felkészültségi és biztonsági menetrendjének megvalósítása szempontjából. Az Európai Unió belső és külső biztonságának megerősítéséhez valamennyi érdekelt fél összehangolt fellépésére van szükség.
Az Európai Unió takarmányozási célú fehérjeellátásának néhány származási országtól való jelentős függősége nemcsak agrár-élelmiszeripari rendszerünket teszi kiszolgáltatottá a globális piaci ingadozásoknak, hanem rontja az ellátási láncok kockázatainak csökkentésére irányuló képességet, és lassítja a fenntarthatósági átmenet előrehaladását is. Amint azt a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Jövőkép előrevetítette, a Bizottság e kihívások kezelésére dolgozta ki ezt az átfogó cselekvési tervet. A terv szakpolitikai intézkedéseket, kutatási tevékenységeket és gyakorlati megoldásokat fog össze annak érdekében, hogy egy autonómabb és fenntarthatóbb uniós fehérjerendszer jöjjön létre, miközben az importforrások diverzifikációja is megvalósul. A fehérjeforrások diverzifikálása az uniós vezetők által a 2022-es Versailles-i Nyilatkozatban megfogalmazott politikai felhívásra, valamint az Európai Parlament 2023-as, európai fehérjestratégiáról szóló állásfoglalására adott válasz, amelyek egyaránt a növényi eredetű fehérjék uniós termelésének növelését szorgalmazzák.
A fenntartható, növényi eredetű fehérjék uniós termelésének bővítéséhez olyan megfelelő ösztönzőkre van szükség, amelyek egyaránt támogatják a kínálat és a kereslet fejlődését. Ez alapvető feltétele annak, hogy az Európai Unió megerősítse a kontinens hosszú távú ellenálló képességét.
Az ellenálló és fenntartható fehérjerendszer nemcsak az Európai Unió élelmezésbiztonsági és energiaügyi célkitűzéseinek megvalósításához járul hozzá, hanem új lehetőségeket teremt a vidéki térségekben, elősegíti a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél elérését, valamint felgyorsítja a legújabb uniós bioökonómiai stratégia és a műtrágya-cselekvési terv célkitűzéseinek végrehajtását.
Az ellenálló és fenntartható fehérjerendszerre való átállás javított szakpolitikai koordinációt igényel, amelynek célja:
- a nyitott stratégiai autonómia – az Európai Unió azon képessége, hogy a nemzetközi kereskedelem fenntartása mellett csökkentse a kritikus területeken fennálló egyoldalú függőségeit – erősítése a fenntartható uniós fehérjekínálat bővítése révén, ösztönzők biztosításával annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők kisebb műtrágyaigényű, diverzifikált termelési rendszereket alkalmazzanak, és egészséges, ellenálló fehérjenövényeket termesszenek;
- a tágabb értelemben vett uniós fehérjerendszer – beleértve a takarmányipart is – ellenálló képességének, versenyképességének és felkészültségének erősítése, a kutatás és innováció előmozdítása, valamint a beruházások bővítése révén;
- az uniós fehérje-értékláncok megerősítése a piaci vonzerő javításával, a kereslet ösztönzésével, valamint a helyi megoldások és a rövid ellátási láncok előmozdításával.
Az ilyen szakpolitikai koordináció hozzájárul az Európai Unió körforgásos gazdaságra, az éghajlatra és az energiára vonatkozó célkitűzéseinek megvalósításához, amelyek további ösztönzőket és üzleti lehetőségeket teremtenek a mezőgazdasági termelők számára a fehérjeforrások diverzifikálásában való részvételhez.
Ez a cselekvési terv ismerteti a legfontosabb tényeket, azonosítja a legfontosabb beavatkozási pontokat, és az ellátási lánc egészére kiterjedő intézkedéseket javasol e célkitűzések megvalósítása érdekében. A terv kiegészíti a 2026. július 7-én elfogadott állattenyésztési stratégiát. Bár a halászati és akvakultúra-ágazat az Európai Unió élelmiszer- és takarmányrendszerének fontos fehérjeforrása és fehérjefelhasználója, e cselekvési terv hatálya nem terjed ki ezekre az ágazatokra.
Növényi eredetű fehérjék kínálata az Európai Unióban
Az Európai Unió a világ egyik legversenyképesebb és legfenntarthatóbb mezőgazdasági termelési rendszerével rendelkezik. Ezt az erősséget ugyanakkor korlátozza a magas fehérjetartalmú takarmányok importjától való függőség. A közös agrárpolitika (KAP) keretében nyújtott támogatás növelte a növényi eredetű fehérjék uniós termelését mind takarmányozási, mind élelmezési célra. A további növekedés lehetősége továbbra is fennáll, jóllehet ezt természeti és strukturális tényezők egyaránt korlátozzák.
Az uniós termelés elsősorban takarmánynövényekre és gabonafélékre épül, miközben a fehérjenövények részaránya továbbra is korlátozott
Az Európai Unió jelentős mennyiségű növényi eredetű fehérjét állít elő, döntően azonban takarmánynövények és gabonafélék formájában, vagyis alacsony és közepes fehérjetartalmú növényi termékekből. A 2025–2026-os gazdasági évben az Európai Unió mintegy 67 millió tonna növényi eredetű fehérjét termelt, amelyből megközelítőleg 31 millió tonna takarmánynövényekből, míg 29 millió tonna gabonafélékből származott. A takarmánynövényekből előállított fehérje több mint fele gyepterületekről származik.
A fehérjében gazdag növényekből előállított fehérje mennyisége 2025–2026-ban 7,2 millió tonnát tett ki, ami az elmúlt két évtizedben jelentős növekedést mutatott. A száraz hüvelyesekből származó fehérjetermelés 1,3 millió tonna volt. Bár ez a teljes növényi fehérjetermelésnek továbbra is viszonylag kis részét képviseli, a 2021–2026 közötti időszakban 53%-kal meghaladta a 2011–2016 közötti időszak szintjét.
Az Európai Unió növényi eredetű fehérjetermelése a 2025–2026-os gazdasági évben
| Növényi fehérje | millió tonna | Arány |
| Takarmánynövények | 30,6 | 45,5% |
| Gabonafélék | 29,4 | 43,7% |
| Olajos magvak (szója nélkül) | 5,0 | 7,5% |
| Fehérjenövények / ebből száraz hüvelyesek | 2,2 / 1,3 | 3,3% / 1,9% |
| Szójabab | 0,9 | 1,4% |
| Összesen | 67,2 | 100% |
Megjegyzendő, hogy a magasabb fehérjetartalmú fehérjenövények részarányának növelése a szántóföldi növénytermesztésben önmagában csak korlátozott mértékben javítaná a teljes nyersnövényi-fehérje mérleget, mivel e növények terméshozama általában alacsonyabb. Ugyanakkor a fehérjenövények vetésforgóban betöltött nagyobb szerepe mérsékelheti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, mivel csökkenti a műtrágyafelhasználás iránti igényt, amelynek előállítása és felhasználása jelentős kibocsátással jár.
Az Európai Unió fehérjében gazdag növényekből származó termelésének növekedése elsősorban a közös agrárpolitika keretében nyújtott támogatásoknak, valamint az uniós mezőgazdasági kutatási és innovációs programoknak tulajdonítható, összhangban a Bizottság 2018-ban közzétett jelentésében meghatározott irányokkal. Amint arra a Műtrágya Cselekvési Terv is rámutat, a fehérjenövények nitrogénmegkötő képessége hozzájárul a műtrágyafelhasználás csökkentéséhez, ami különösen fontos a növekvő költségek és a műtrágya-ellátási láncokat érintő feszültségek időszakában.
Az Európai Unió importját továbbra is az amerikai kontinensről származó szója határozza meg, ugyanakkor Ukrajna jelentős növekedési potenciállal rendelkezik
Az importált szójafehérje származása a 2024–2025-ös gazdasági évben (millió tonna nyersfehérje)
| Ország | Szójadara | Szójabab |
| Brazília | 4,46 | 2,03 |
| Argentína | 3,09 | 0,00 |
| Egyesült Államok | 0,11 | 1,89 |
| Ukrajna | 0,41 | 0,50 |
| Egyéb | 0,74 | 0,21 |
Az Európai Unió fehérjében gazdag növényi termékeket elsősorban szójabab és szójadara formájában importál. Ez 2024–2025-ben mintegy 13,4 millió tonna fehérjeimportnak felelt meg, amelynek előállításához hozzávetőleg 13 millió hektár termőterületre volt szükség az Európai Unión kívüli országokban, elsősorban az Egyesült Államokban és Brazíliában, valamint a szójadara esetében Argentínában.
Az Európai Unió szomszédsága ugyanakkor kézzelfogható lehetőséget kínál a nagy szójabab-exportőröktől való hagyományos függőség diverzifikálására. Ukrajna 13,5 millió tonna növényi eredetű fehérjét termel, amelynek mintegy 60%-át exportálja, így a jövőben meghatározóbb szerepet tölthet be az Európai Unió növényi eredetű fehérjeimportjának biztosításában.
Ukrajna esetleges uniós csatlakozása esetén az Európai Unió növényi eredetű fehérjékből származó kereskedelmi hiánya 13,9 millió tonnáról 4,7 millió tonnára csökkenhetne, miközben az önellátottsági arány 76%-ról 86%-ra emelkedne. Emellett Ukrajna stratégiai partnerként tovább erősítette szerepét az Európai Unió számára azzal, hogy a 2024–2025-ös gazdasági évben – az Oroszország agressziós háborúja okozta nehézségek ellenére – megduplázta szójabab-termelési kapacitását a 2021–2022-es időszakhoz képest. A Nyugat-Balkán országaiból származó import bővítésének lehetősége korlátozottabb, mivel a térség több hagyományos szójatermelő országa a növekvő belföldi felhasználás és a csökkenő terméshozamok következtében nettó importőrré vált.
Cikksorozatunk következő részében az Európai Unió növényi eredetű fehérjék iránti keresletét, a takarmányozás szerepét, az importfüggőség kérdését, valamint a növényi és alternatív fehérjeforrásokban rejlő lehetőségeket mutatjuk be.
