Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki az európai uniós fehérjerendszer ellenálló képességének, stratégiai autonómiájának és fenntarthatóságának erősítésére. A dokumentumot cikksorozatban mutatjuk be. Sorozatunk negyedik részében a kutatás és az innováció szerepét, a helyi fehérjeforrásokra épülő takarmányozás lehetőségeit, valamint az importfüggőség csökkentését és az ellátásbiztonság erősítését szolgáló intézkedéseket ismertetjük. A kutatás és innováció előmozdítása a fehérjerendszer megerősítése érdekében Beruházás a növénynemesítésbe és a vetőmag-fejlesztésbe a termelés és az ellenálló képesség erősítése érdekében Az Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramjai – a Horizont 2020 és a Horizont Európa – eddig több mint 190 millió euróval támogatták a fehérjenövényekhez kapcsolódó kutatásokat és innovációkat. A támogatások kiterjednek többek között a növénynemesítésre, a köztes termesztési rendszerekre, az ökoszisztéma-szolgáltatások hasznosítására, a gazdaságon belüli feldolgozásra, az értékláncok fejlesztésére és a takarmánytermelésre, hozzájárulva az Európai Unió fehérje-önellátásának erősítéséhez. Az „Európai Talajmegállapodás” uniós misszió keretében megvalósuló projektek az Élő Laboratóriumokon keresztül a fehérjenövények talajegészség javításában betöltött szerepét is vizsgálják. Az Állategészségügyi és Állatjóléti Európai Partnerség az állati takarmányozás…

Üzemi körülmények között vizsgálták, hogyan termeszthető együtt az őszi búza és a szója. Kihívást jelentett, hogy az egyes műveleteket különböző időben kell végezni a két kultúrában. Az agrarheute.com-on megjelent cikk szerint a szója és az őszi búza harmonikusan fejlődik egymás mellett ugyanazon a területen. Egy alsó-bajorországi gazdaság tesztelte a váltakozó vetés (Relay cropping) módszerét. Ennél a módszernél a szóját a búza betakarítása előtt vetik, így egy ideig egymás mellett nő a két növényfaj a területen. Ehhez a szója vetését már a búza vetésekor meg kell tervezni térben. Miért jó váltakozó vetést alkalmazni? Az őszi és tavaszi vetésű növények kombinációja révén a területet hosszabb ideig fedi növénytakaró, így csökkentve a talajeróziót, ill. a talajnedvesség elpárolgását. A talaj szerkezetére és tápanyagtartalmára is kedvezően hat, hogy különböző típusú gyökerek szövik át a talajt. Emellett a szója megköti a légköri nitrogént. Az időjárás kiszámíthatatlansága okozta kockázatokat is csökkenti, hogy egyszerre két növénykultúra van jelen a területen. Váltakozó vetés a gyakorlatban Az őszi vetés során,…

A mezőgazdasági termékek piaci ára jelenleg nem tükrözi a termelésük során keletkező klímaexternáliákat. Bár ezek pénzbeli értékelésére több módszertan is létezik, alkalmazásuk még kevéssé elterjedt. A tanulmány egy ilyen értékelési megközelítést vizsgál a magyarországi szójatermesztés példáján. A FOODCoST projekt keretében létrehozott adatbázis 72 gazdaság 2022–2024. évi adataiból összesen 682 termesztéstechnológiai megfigyelést tartalmaz. A fajlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátást) a RED II uniós irányelvre épülő számítási modellel, míg a kibocsátás pénzbeli értékét a CE Delft környezeti árai alapján határoztuk meg. A vizsgált szójatermesztési technológiák átlagos ÜHG-kibocsátása 454,8 kg CO2eq/tonna szárazanyag volt, amely 89,5 EUR/tonna klímaexternáliának felelt meg – ennyivel módosítaná átlagosan egy tonna szójabab gazdasági értékét a klímahatás figyelembevétele. Az agrárökonómiai alkalmazás során azonban nem ezt az abszolút értéket, hanem a technológiák és a magyarországi referenciaérték közötti eltérés monetáris hatását építettük be a termelői árba: az alacsonyabb kibocsátású gazdaságok árprémiumot, a magasabb kibocsátásúak árlevonást kaptak. A módszert nyolc, részletes adatgyűjtéssel felmért panelüzemen teszteltük, ahol az árkorrekció a termelési értéken keresztül –68,2 és +39,7…

Az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki az európai uniós fehérjerendszer ellenálló képességének, stratégiai autonómiájának és fenntarthatóságának erősítésére. A dokumentumot cikksorozatban mutatjuk be. Sorozatunk harmadik részében a fehérjenövények uniós termesztésének bővítését szolgáló intézkedéseket, a közös agrárpolitika támogatási eszközeit, valamint a növénynemesítés és az értékláncok fejlesztésének szerepét ismertetjük. Ellenálló és fenntartható uniós fehérjerendszer kialakítása A fenntartható, növényi eredetű fehérjék uniós termelésének bővítését továbbra is jelentős akadályok nehezítik, annak ellenére, hogy az elmúlt években számos szakpolitikai kezdeményezés indult az ágazat fejlődésének ösztönzésére. Az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáció számos korlátozó tényezőt azonosított, többek között a fehérjenövények alacsonyabb jövedelmezőségét – különösen a speciális szaktudás, készségek és inputok korlátozott elérhetősége miatt –, az értéklánc fejletlenségét, a tárolási és feldolgozási infrastruktúra hiányosságait, a beruházási hiányokat, valamint az érdekelt felek közötti szorosabb együttműködés szükségességét az átállással kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében. A fejlődés felgyorsításához összehangolt fellépésre van szükség a kormányzás valamennyi szintjén, valamint az értéklánc valamennyi szereplője részéről. A siker feltétele egy integrált megközelítés kialakítása, valamint…