Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Fenntartható vetésforgó, biztos piac.

2023 vége óta nem látott szinten mozognak a chicagói szójaárak

2026-09-23

Magasan maradt a szója ára Chicagóban, mivel Kína millió tonnás tételeket vásárol, miközben az amerikai betakarítást az esős időjárás is hátráltatja. 2023 vége óta nem látott magas szinten maradt a szója jegyzése Chicagóban. A piacot elsősorban Kína növekvő vásárlásai, valamint a kőolaj árának mozgását követő, általános növényolaj-drágulás fűti. Szerepet játszik benne az elhúzódó csapadékos időjárás is, ami késlelteti az amerikai betakarítást. A vártnál jobb lehet az amerikai termés Másrészt a piacot az is befolyásolta, hogy az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) szakértői váratlanul 0,4 millió tonnával megemelték az Egyesült Államok szójatermésére vonatkozó előrejelzésüket. Az előrejelzés emelését a vetésterületre és a terméshozamra vonatkozó becslések felfelé módosítása indokolta, miközben az elemzők korábban mindkét mutató csökkentésére számítottak. Így az új szezonban már 123,4 millió tonna bab a becsült szójamennyiség, míg tavaly csak 116 millió tonnát arattak az amerikai farmerek (+6,4%). Biztatóan hat a piacra Kína érdeklődése A kisebb visszakorrigálások ellenére a Chicagói Árutőzsdén egy hónap alatt 8,2 százalékos az áremelkedés, amit az fűt, hogy…

Uniós fehérje cselekvési terv II. – Fehérjeigény, importfüggőség és alternatív fehérjeforrások

2026-09-22

Az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki az európai uniós fehérjerendszer ellenálló képességének, stratégiai autonómiájának és fenntarthatóságának erősítésére. A dokumentumot cikksorozatban mutatjuk be. Sorozatunk második részében a növényi eredetű fehérjék iránti keresletet, a takarmányozás szerepét, az importfüggőséget, valamint a növényi és alternatív fehérjeforrásokban rejlő lehetőségeket ismertetjük. A növényi eredetű fehérjék iránti kereslet az Európai Unióban Az Európai Unióban a növényi eredetű fehérjék iránti keresletet elsősorban az állattenyésztési ágazat takarmányozási igényei, a fogyasztók élelmiszer-fogyasztási szokásai, valamint a körforgásos gazdasághoz és a bioalapú gazdasághoz kapcsolódó új felhasználási területek alakítják. Állati takarmány Az állattenyésztés – a takarmánytermesztést szolgáló szántóföldi növénytermesztéssel együtt – az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásának több mint felét adja (2024-ben 59%). 2025-ben az ágazat exportértéke elérte az 55 milliárd eurót, ami 39 milliárd eurós kereskedelmi többletet eredményezett. Az állattenyésztési ágazat egyben az Európai Unió legnagyobb növényi eredetű fehérjefelhasználója is. Az uniós állattenyésztési ágazat évente mintegy 74 millió tonna fehérjét használ fel takarmányozási célra. Ennek hozzávetőleg 26%-a importból származik, ugyanakkor az…

Kína illemre oktatja az USA-t, fordulat a szójapiacon

2026-09-21

Egy éve még történelmi mélypontra zuhant az amerikai szója kínai exportja, most viszont Peking ismét millió tonnás tételeket vásárol az Egyesült Államoktól. A kereskedelmi háború nyomai azonban nem tűntek el: Brazília közben megerősítette vezető szerepét a kínai piacon. Tavaly ilyenkor egy szem babot sem vett Kína Látványos fordulat történt a világ szójapiacán. 2025 őszén az amerikai termelők még attól tartottak, hogy elveszítették legfontosabb exportpiacukat, 2026 őszére viszont Kína ismét jelentős mennyiségű amerikai szójababot vásárol. A mélypont tavaly szeptemberben következett be: a kínai vámadatok szerint abban a hónapban nullára esett az Egyesült Államokból érkező szójababimport, miközben 2024 szeptemberében még 1,7 millió tonna amerikai áru érkezett. Ilyen 26 éve nem fordult elő. A háttérben a 2025-ben kiéleződött amerikai–kínai vámháború állt. Peking egyre inkább elfordult az USA szójájától, és Brazíliából, illetve Argentínából kezdte fedezni hatalmas importigényét. Ez különösen fájt az amerikai gazdáknak: 2024-ben még mintegy 27 millió tonna amerikai szójabab került Kínába, az USA teljes szójaexportjának több mint fele. Brazília lett a szójaháború…

Közeleg a betakarítás, ideje alaposabban szemügyre venni a táblákat

2026-09-18

Az út széléről szemlélve egy tábla állapota könnyen megtévesztő lehet. A még zöldnek látszó szója valójában már elérhette a betakarításhoz megfelelő nedvességtartalmat. Ugyanígy a kukorica is tűnhet egészségesnek a gépfülkéből nézve, miközben a szárak már meggyengülhettek, és emiatt jelentősen megnőhet a megdőlés veszélye. Shane Beck, az Iowa Soybean Association növénytermesztési szakértője szerint most különösen fontos a táblák alapos bejárása, az állományok tényleges állapotának felmérése, majd ennek alapján a betakarítás sorrendjének meghatározása. „Egyes táblákon olyan problémák is meghúzódhatnak, amelyekre elsőre talán nem is gondolnánk” – mondja Beck. Ellenőrizzük a szója állapotát Az elmúlt időszak meleg időjárása felgyorsította a szója érését, és Beck tapasztalatai szerint egyes állományok nagyon gyorsan változnak. A mérsékeltebb hőmérséklet ugyan lassíthatja ezt a folyamatot, de a még zöldnek látszó állományból nem érdemes arra következtetni, hogy a szója még nem áll készen a betakarításra. Különösen megtévesztő lehet, ha a növények szára még zöld. „Ránézésre azt gondolhatnánk, hogy a növény még nem érett, miközben a hüvelyekben lévő mag nedvességtartalma akár…

Olajnövénypiaci jelentés – 2026. szeptember

2026-09-16

Szójabab Az Oil World augusztusi előrevetítésében a 2025/2026. évit 2 százalékkal meghaladó, 441,9 millió tonna globális szójababtermést jelez a 2026/2027. gazdasági évre. A világpiaci felhasználás szintén 2 százalékkal nagyobb, 442,9 millió tonna lehet. A gazdasági év végén a szójabab zárókészlete 121 millió tonnára tehető. Az Expana szerint a szójabab terméskilátásai az Európai Unióban a napraforgóhoz képest kedvezőtlenebbek, a szárazság várhatóan nagyobb mértékben befolyásolja a hozamokat. Uniós szinten 2,56 millió tonna szójabab (–13 százalék) kerülhet a tárolókba az idén. A legnagyobb termelő Olaszországban 950 ezer tonna (–10 százalék) termést takaríthatnak be. Franciaországban 270 ezer tonnára (–31 százalék), Ausztriában pedig 220 ezer tonnára (–21 százalék) csökkenhet a szójababtermés. Ezzel szemben Lengyelországban 8 százalékkal, Romániában pedig 18 százalékkal (egyaránt 260 ezer tonna) lehet nagyobb a kibocsátás. Horvátországban 180 ezer tonna szójababot (–10 százalék) takaríthatnak be. Magyarországon 100 ezer tonnás termést jeleznek az Expana szakértői. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a szójabab szeptemberi jegyzése 469–484 dollár/tonna sávban alakult augusztus 31. és szeptember 11. között. Repcemag…

Uniós fehérje cselekvési terv I. – Hol tart Európa a növényi fehérjék előállításában?

2026-09-16

Az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki az európai uniós fehérjerendszer ellenálló képességének, stratégiai autonómiájának és fenntarthatóságának erősítésére. A dokumentumot cikksorozatban mutatjuk be. Sorozatunk első részében az uniós növényi eredetű fehérjetermelés helyzetét ismertetjük. A gyorsan változó és egyre bizonytalanabb világgazdasági környezetben Európának határozott lépéseket kell tennie gazdasági versenyképességének javítása és stratégiai önállóságának megerősítése érdekében. Miközben a biztonság és az ellenálló képesség a politikai napirend középpontjába került, és egyre nagyobb nyomás nehezedik Európa növekedési modelljére, a kulcsfontosságú gazdasági függőségek egyre inkább geopolitikai sebezhetőséggé válnak. Ebben a helyzetben az olyan importált alapanyagoktól való függőség, mint a műtrágya, a takarmány vagy az energia, már nem csupán az élelmezésbiztonságot veszélyezteti, hanem az Európai Unió ellenálló képességének egyik meghatározó stratégiai kockázatává is vált. Ebben az összefüggésben a műtrágya, a takarmány és az energia importjától való jelenlegi függőség nemcsak élelmezésbiztonságunkat veszélyezteti, hanem az Európai Unió ellenálló képességét érintő, alapvető sebezhetőséget is jelent. E stratégiai függőségek csökkentése ezért kulcsfontosságú az EU felkészültségi és biztonsági menetrendjének megvalósítása szempontjából.…

Aszály, vízmegtartás, alkalmazkodás – a szója jövőjéről Gyulatanyán

2026-09-15

A klímaváltozás hatásai ma már nem távoli kockázatként, hanem napi termesztéstechnológiai kérdésként jelennek meg a mezőgazdaságban. Az egyre gyakoribb és hosszabb aszályos időszakok, a szélsőséges csapadékeloszlás és a vízhiány különösen felértékelik azokat a növényeket, technológiákat és gazdálkodási megoldásokat, amelyekkel mérsékelhető a termelés kitettsége. Ezek a kérdések hangsúlyosan megjelentek a szeptember 2-án, Nyírtelek mellett, a NÉBIH Gyulatanyai Kísérleti Állomásán megrendezett Szója Roadshow 2026 szakmai programján is. A NÉBIH Gyulatanyai Kísérleti Állomáson a támogatáspolitikai, piaci és fajtakísérleti aktualitások mellett a vízgazdálkodás és a klímaalkalmazkodás is központi szerepet kapott. Madarász István, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AÉM) osztályvezetője a fehérjenövények támogatási lehetőségeiről beszélt, előadásában kitért a vízvédelmi előírásokra, a vízmegtartást szolgáló intézkedésekre, valamint az agrártámogatások és a környezeti alkalmazkodás kapcsolatára. Az agrárpolitikai szakember egyik fontos üzenete az volt, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodásban a jövő nem kizárólag az öntözés bővítéséről szól: legalább ilyen lényeges a lehulló csapadék helyben tartása, a talaj vízbefogadó képességének javítása és a vízvisszatartás ösztönzése. A gyakorlatban mindez azért különösen…

Hajnal-táj – 2026. szeptember 8. – Kossuth Rádió

2026-09-14

A Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorának 2026. szeptember 8-i adásában a szójatermesztés jelenlegi helyzetéről, az aszályos év tapasztalatairól és a gyulatanyai fajtabemutatóról is szó esett. A műsorrészletben elhangzik, hogy a klímaváltozás és a csapadékhiány egyre nagyobb kihívást jelent a hazai növénytermesztésben. Öntözés nélkül egyes kultúrák termesztése már komoly kockázatot hordoz, ugyanakkor a vetésforgóból kieső növényeket pótolni kell. A szója esetében is fontos kérdés, hogy a jövőben milyen szerepet tölthet be a magyar mezőgazdaságban. Gyulatanyán, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében olyan kísérleti központ működik, ahol rendszeresen tartanak fajtabemutatókat. A bemutató célja, hogy a termelők közelebbről is megismerhessék a hazánkban termesztett, illetve ígéretes szójafajtákat. A műsorban szó esik a szója szárazságtűréséről, olajtartalmáról, takarmányozási és humán felhasználási lehetőségeiről, valamint arról is, hogy az újabb fajtáktól nagyobb terméspotenciált és jobb aszálytűrést várnak. Az idei év szélsőséges időjárása miatt több térségben nehéz helyzet alakult ki, ugyanakkor a szója iránt továbbra is jelentős az érdeklődés. A fajtabemutatók ezért fontos szerepet töltenek be abban, hogy a gazdálkodók megalapozottabb döntést hozhassanak…

Hogyan becsülhető meg a növények gyökerezési mélysége az aszálytűrés értékeléséhez?

2026-09-11

Az idei hőhullám ismét megmutatja, mennyire fontos a megfelelő vízellátás a növények fejlődéséhez és a jó terméshozam eléréséhez. Ebben a gyökerek mélysége is meghatározó szerepet játszik, hiszen a mélyebbre hatoló gyökérzet a talaj mélyebb rétegeiben tárolt vízhez is hozzáférhet. Átlagosan egy tonna növényi biomassza előállításához hektáronként mintegy 20 mm vízre van szükség. A nagy termőképességű kalászosok vízigénye tavasztól nyár közepéig elérheti a 300–400 mm-t, ami a legtöbb térségben jóval meghaladja az ebben az időszakban lehulló csapadék mennyiségét. Kiegészítő öntözés hiányában a különbséget a talajban tárolt víznek kell fedeznie. Az altalaj jelentősége A talajok a szerkezetüktől függően méterenként 60–300 mm vizet képesek tárolni. Ez azonban csak akkor jelent valódi előnyt, ha a növények gyökerei el is érik ezeket a vízkészleteket. Bár az elmúlt években sok figyelem irányult a feltalaj állapotára, a növények számára hozzáférhető víz mennyiségét gyakran az altalaj korlátozza. A tömörödött vagy kedvezőtlen szerkezetű altalaj akadályozza a gyökerek növekedését, így a növények nem tudják hasznosítani a mélyebb rétegek vízkészleteit. Ezzel…

Működhet-e a here élő mulcsként a kalászosokban?

2026-09-04

Matt England, a norfolki Fring Estate birtokigazgatója az elmúlt években a herealapú élő mulcsban rejlő lehetőségeket vizsgálta, elsősorban azt, hogy az alacsony növekedésű herefélék hogyan járulhatnak hozzá a nitrogén megkötéséhez és a gyomok visszaszorításához. Az alapötlet egyszerű volt: az ökológiai vetésforgóban az élő mulcs alkalmazásával kiváltani a talaj termékenységének javítását szolgáló, időszakosan beiktatott gyepes-pillangós szakaszt. Az élő mulcs így egy félállandó növénytakaróként működhet, amely megköti a légköri nitrogént, védi a talajt, támogatja a talajéletet és csökkenti a talajművelési igényt, miközben ugyanazon a területen piacképes főnövény is betakarítható. Matt azonban hamar felismerte, hogy a here alkotta aljnövényzet sikerében a fajta megválasztása, a vetőmagnorma és az állomány megfelelő kialakítása egyaránt meghatározó szerepet játszik. Észak-Norfolk homokos, gyenge termőképességű talajain gazdálkodni önmagában is komoly kihívást jelent, Matt azonban éppen ezeken a területeken látott jelentős lehetőséget az élő mulcs alkalmazásában. A kísérlet jelenleg a negyedik évében jár. Matt irányítása alatt összesen 1450 hektáron folyik gazdálkodás, ebből 850 hektáron, a Sandringham Estate területén ökológiai termesztést folytatnak.…

Olvasta már ezeket?

A talaj lehűlésével kezdődhet az őszi nitrogéntrágyázás

2026-11-06

Trendhagyó magyar piac: ilyenek az olajmagárak

2026-11-02

Egyre nagyobb nyomás alatt az EU élelmezésbiztonsága: emelkedő költségek és romló terméskilátások

2026-11-01

A fogyatkozó vízkészletek szemléletváltást sürgetnek

2026-10-30

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás