Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület

Fenntartható vetésforgó, biztos piac.

Az Európai Bizottság cselekvési tervet dolgozott ki az európai uniós fehérjerendszer ellenálló képességének, stratégiai autonómiájának és fenntarthatóságának erősítésére. A dokumentumot cikksorozatban mutatjuk be. Sorozatunk első részében az uniós növényi eredetű fehérjetermelés helyzetét ismertetjük. A gyorsan változó és egyre bizonytalanabb világgazdasági környezetben Európának határozott lépéseket kell tennie gazdasági versenyképességének javítása és stratégiai önállóságának megerősítése érdekében. Miközben a biztonság és az ellenálló képesség a politikai napirend középpontjába került, és egyre nagyobb nyomás nehezedik Európa növekedési modelljére, a kulcsfontosságú gazdasági függőségek egyre inkább geopolitikai sebezhetőséggé válnak. Ebben a helyzetben az olyan importált alapanyagoktól való függőség, mint a műtrágya, a takarmány vagy az energia, már nem csupán az élelmezésbiztonságot veszélyezteti, hanem az Európai Unió ellenálló képességének egyik meghatározó stratégiai kockázatává is vált. Ebben az összefüggésben a műtrágya, a takarmány és az energia importjától való jelenlegi függőség nemcsak élelmezésbiztonságunkat veszélyezteti, hanem az Európai Unió ellenálló képességét érintő, alapvető sebezhetőséget is jelent. E stratégiai függőségek csökkentése ezért kulcsfontosságú az EU felkészültségi és biztonsági menetrendjének megvalósítása szempontjából.…

A klímaváltozás hatásai ma már nem távoli kockázatként, hanem napi termesztéstechnológiai kérdésként jelennek meg a mezőgazdaságban. Az egyre gyakoribb és hosszabb aszályos időszakok, a szélsőséges csapadékeloszlás és a vízhiány különösen felértékelik azokat a növényeket, technológiákat és gazdálkodási megoldásokat, amelyekkel mérsékelhető a termelés kitettsége. Ezek a kérdések hangsúlyosan megjelentek a szeptember 2-án, Nyírtelek mellett, a NÉBIH Gyulatanyai Kísérleti Állomásán megrendezett Szója Roadshow 2026 szakmai programján is. A NÉBIH Gyulatanyai Kísérleti Állomáson a támogatáspolitikai, piaci és fajtakísérleti aktualitások mellett a vízgazdálkodás és a klímaalkalmazkodás is központi szerepet kapott. Madarász István, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AÉM) osztályvezetője a fehérjenövények támogatási lehetőségeiről beszélt, előadásában kitért a vízvédelmi előírásokra, a vízmegtartást szolgáló intézkedésekre, valamint az agrártámogatások és a környezeti alkalmazkodás kapcsolatára. Az agrárpolitikai szakember egyik fontos üzenete az volt, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodásban a jövő nem kizárólag az öntözés bővítéséről szól: legalább ilyen lényeges a lehulló csapadék helyben tartása, a talaj vízbefogadó képességének javítása és a vízvisszatartás ösztönzése. A gyakorlatban mindez azért különösen…

A Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorának 2026. szeptember 8-i adásában a szójatermesztés jelenlegi helyzetéről, az aszályos év tapasztalatairól és a gyulatanyai fajtabemutatóról is szó esett. A műsorrészletben elhangzik, hogy a klímaváltozás és a csapadékhiány egyre nagyobb kihívást jelent a hazai növénytermesztésben. Öntözés nélkül egyes kultúrák termesztése már komoly kockázatot hordoz, ugyanakkor a vetésforgóból kieső növényeket pótolni kell. A szója esetében is fontos kérdés, hogy a jövőben milyen szerepet tölthet be a magyar mezőgazdaságban. Gyulatanyán, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében olyan kísérleti központ működik, ahol rendszeresen tartanak fajtabemutatókat. A bemutató célja, hogy a termelők közelebbről is megismerhessék a hazánkban termesztett, illetve ígéretes szójafajtákat. A műsorban szó esik a szója szárazságtűréséről, olajtartalmáról, takarmányozási és humán felhasználási lehetőségeiről, valamint arról is, hogy az újabb fajtáktól nagyobb terméspotenciált és jobb aszálytűrést várnak. Az idei év szélsőséges időjárása miatt több térségben nehéz helyzet alakult ki, ugyanakkor a szója iránt továbbra is jelentős az érdeklődés. A fajtabemutatók ezért fontos szerepet töltenek be abban, hogy a gazdálkodók megalapozottabb döntést hozhassanak…

Az idei hőhullám ismét megmutatja, mennyire fontos a megfelelő vízellátás a növények fejlődéséhez és a jó terméshozam eléréséhez. Ebben a gyökerek mélysége is meghatározó szerepet játszik, hiszen a mélyebbre hatoló gyökérzet a talaj mélyebb rétegeiben tárolt vízhez is hozzáférhet. Átlagosan egy tonna növényi biomassza előállításához hektáronként mintegy 20 mm vízre van szükség. A nagy termőképességű kalászosok vízigénye tavasztól nyár közepéig elérheti a 300–400 mm-t, ami a legtöbb térségben jóval meghaladja az ebben az időszakban lehulló csapadék mennyiségét. Kiegészítő öntözés hiányában a különbséget a talajban tárolt víznek kell fedeznie. Az altalaj jelentősége A talajok a szerkezetüktől függően méterenként 60–300 mm vizet képesek tárolni. Ez azonban csak akkor jelent valódi előnyt, ha a növények gyökerei el is érik ezeket a vízkészleteket. Bár az elmúlt években sok figyelem irányult a feltalaj állapotára, a növények számára hozzáférhető víz mennyiségét gyakran az altalaj korlátozza. A tömörödött vagy kedvezőtlen szerkezetű altalaj akadályozza a gyökerek növekedését, így a növények nem tudják hasznosítani a mélyebb rétegek vízkészleteit. Ezzel…

Matt England, a norfolki Fring Estate birtokigazgatója az elmúlt években a herealapú élő mulcsban rejlő lehetőségeket vizsgálta, elsősorban azt, hogy az alacsony növekedésű herefélék hogyan járulhatnak hozzá a nitrogén megkötéséhez és a gyomok visszaszorításához. Az alapötlet egyszerű volt: az ökológiai vetésforgóban az élő mulcs alkalmazásával kiváltani a talaj termékenységének javítását szolgáló, időszakosan beiktatott gyepes-pillangós szakaszt. Az élő mulcs így egy félállandó növénytakaróként működhet, amely megköti a légköri nitrogént, védi a talajt, támogatja a talajéletet és csökkenti a talajművelési igényt, miközben ugyanazon a területen piacképes főnövény is betakarítható. Matt azonban hamar felismerte, hogy a here alkotta aljnövényzet sikerében a fajta megválasztása, a vetőmagnorma és az állomány megfelelő kialakítása egyaránt meghatározó szerepet játszik. Észak-Norfolk homokos, gyenge termőképességű talajain gazdálkodni önmagában is komoly kihívást jelent, Matt azonban éppen ezeken a területeken látott jelentős lehetőséget az élő mulcs alkalmazásában. A kísérlet jelenleg a negyedik évében jár. Matt irányítása alatt összesen 1450 hektáron folyik gazdálkodás, ebből 850 hektáron, a Sandringham Estate területén ökológiai termesztést folytatnak.…

A Pap és Papp Kft. hoboli telephelyén rendezték meg a Szója Roadshow 2026 fajtabemutató sorozatának nyitóprogramját. Hogyan lehet hosszútávon a szója stabilan jövedelmező növény? – erre a kérdésre épült az a kerekasztal beszélgetés, amely a klímakérdés, piaci kilátások és technológiai sarokpontok oldaláról közelítette meg a szójatermesztés égető kérdéseit. A legfontosabb gondolatokat gyűjtöttük össze. Klíma és vízgazdálkodás „A Kárpát-medence vízbiztonságát soha nem kizárólag a helyben lehulló csapadék adta, hanem az Alpokban és a Kárpátokban keletkező víz, amely a felszínen és a felszín alatt összegyűlt a medencében.”  „Eső a jövőben is lesz, csak egyre gyakrabban nem nálunk: a csapadékos légtömegek útvonala fokozatosan északabbra tolódik.”  „Magyarországra egyre erősebben érkezik meg a dél-európai, szubmediterrán hatás.”  „A vízbiztonságunk legnagyobb problémája, hogy mi magunk vettük ki a vizet a tájból.”  „A talajvíz sok térségben másfél-két, helyenként akár négy méterrel mélyebben található annál, ahol lennie kellene.”  „A talajvíz süllyedését nem csupán a pillanatnyi csapadékhiány okozza, hanem a víz túlhasználata, a gyors vízelvezetés, a fúrt kutak és a bányatavak…

A hazai takarmányipar és szójaágazat több évtizede meghatározó szakembere vehette át az elismerést. A kitüntetést a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület hoboli szakmai rendezvényén adták át, elismerve a díjazott szakmai elhivatottságát, innovációs tevékenységét és közösségépítő munkáját. A Pap és Papp Kft. hoboli telephelyén rendezték meg augusztus 27-én a Szója Roadshow 2026 fajtabemutató sorozatának nyitóprogramját. A rendezvény kiemelkedő eseménye a Seiwerth Gábor-díj átadása volt, amelyet idén Polgár Zoltán, a Galldorf Zrt. szakembere, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnökhelyettese érdemelt ki. A díjat az egyesület elnökségének döntése alapján annak a szakembernek ítélik oda, aki munkájával jelentősen hozzájárult a magyarországi szója- és fehérjenövény-termesztés fejlesztéséhez, valamint aktívan segítette az egyesület céljainak megvalósítását. Egy ágazatépítő szakember emlékét őrzi a díj A Seiwerth Gábor-díjat 2018-ban alapította a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület. Az elismeréssel Seiwerth Gábor szakmai öröksége előtt tisztelegnek, aki a Lajtamag Kft. alapító tulajdonosaként elhivatottan dolgozott a hazai szójatermesztés és vetőmag-előállítás fejlesztésén. Kiemelt feladatának tekintette a szója és más fehérjenövények érdekképviseletének megszervezését is. Az ő…

Az Illinois Soybean Association üzemi körülmények között végzett kísérletei szerint a kéntrágyázás bizonyos talaj- és termesztési körülmények között növelheti a szója termését, általánosan alkalmazható technológiai ajánlás azonban nem adható. Amikor Stephanie Porter, az Illinois Soybean Association (ISA) növénytermesztési szakembere elindította a szervezet első, üzemi körülmények között végzett kéntrágyázási kísérletsorozatát, egy olyan kérdésre kereste a választ, amely egyre több illinoisi termelőt foglalkoztatott: A 2025-ben Illinois több pontján beállított üzemi kísérletek alapján a válasz nem egyértelmű: bizonyos körülmények között a szója meghálálhatja a kéntrágyázást, más esetekben viszont nem mutatható ki érdemi terméstöbblet. Porter az eredményeket a 2026-os Field Advisor Forum szakmai rendezvényen mutatta be. Mit mutattak az ISA kísérletei? Az ISA a kísérleteket nagyobb parcellákon, üzemi körülmények között állította be, hogy minél pontosabb képet kapjanak arról, hogyan reagál a szója a kéntrágyázásra a gyakorlatban. Az egyes kísérletekben: Az egyes kísérleteket az alábbi szempontok szerint állították be: legalább 16 hektáros területen végezték a vizsgálatot; négy ismétlésben alkalmaztak kénkezelést, és ugyanennyi kezeletlen kontrollsávot alakítottak…

Sok fiatal gazdálkodó számára a családi gazdaságba való visszatérés nem egyik napról a másikra történik. A 28 éves, Fort Atkinsonban élő Mitch Herold számára is hosszú út vezetett idáig. Döntését a többgenerációs családi hagyományok, a gazdaságon kívül szerzett szakmai tapasztalatok és az a szándék formálta, hogy aktívan hozzájáruljon a családi gazdaság jövőjéhez. „Gyerekkorom óta a gazdálkodás része az életemnek” – mondja Mitch. „Mindig is tudtam, hogy a mezőgazdaságban képzelem el a jövőmet.” Családi örökség A Herold család gazdaságát Mitch nagyapja alapozta meg, amikor a fuvarozói pályát a mezőgazdaságra cserélte. Miután megvásárolta a családi birtokot, fiát, Alvin Heroldot is bevonta a gazdálkodásba, és ezzel egy több mint három évtizedes közös munka vette kezdetét. „Édesapám és a nagyapám több mint harminc éven át gazdálkodtak együtt. Később a nagyapám visszavonult, apám pedig tovább vitte a gazdaságot” – idézi fel Mitch. Mitch mindössze egy mérföldre nőtt fel a családi gazdaságtól, így gyermekkorát végig meghatározta a mezőgazdaság közelsége. A középiskola után azonban nem azonnal kapcsolódott…

A saját fejlesztésű mesterségesintelligencia-platformjára építve a Micropep jelentősen felgyorsítja a peptidalapú biológiai növényvédő megoldások felfedezését és fejlesztését. A vállalat célja, hogy a szintetikus növényvédő szerek mellett olyan peptidalapú biológiai készítményeket fejlesszen, amelyek fenntartható módon egészítik ki a meglévő növényvédelmi technológiákat. A francia Micropep bemutatta a saját fejlesztésű Krisalix™ platformot, amely mesterséges intelligencia segítségével gyorsítja a növényvédelmi célú bioaktív mikropeptidek azonosítását és fejlesztését. A generatív mesterséges intelligencia, a prediktív modellezés, valamint a biológia, a kémia és az agronómia területéről származó nagy mennyiségű kísérleti adat együttes felhasználásával a Krisalix új alapokra kívánja helyezni a mezőgazdasági peptidek azonosítását, optimalizálását és piaci bevezetését. Az iteratív fejlesztési platform jelentősen lerövidíti a kutatás-fejlesztési folyamatokat és csökkenti a fejlesztési költségeket, ezáltal felgyorsítja a következő generációs biológiai növényvédő készítmények piacra jutását. „A Krisalix segítségével lényegesen gyorsabban tudjuk azonosítani a legígéretesebb peptidjelölteket” – mondta Mikael Courbot, a Micropep technológiai igazgatója. „Ezzel gyorsabban tudunk reagálni a termelők egyre növekvő igényére az új, hatékony és fenntartható növényvédelmi megoldások iránt.” MPD-01 mérföldkő…

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás