Újdonságok

Jelen cikkünk egy öt részből álló cikksorozat első része, amely az IMIDRA kutatóintézetben szerzett tapasztalatokat mutatja be. A sorozat által érintett tématerületek: I. rész: Klimatikus kihívások és adaptációs stratégiák. II. rész: Vízgazdálkodás és öntözési technológiák. III. rész: Vetésforgó és talajgazdálkodás. Alternatív kultúrák és kísérleti programok. IV. rész: Gazdasági kihívások és piaci helyzet. Értékesítési stratégiák és közvetlen marketing. V. rész: Fenntarthatóság és környezeti szempontok. Jövőbeni kilátások és fejlesztési irányok. Összegzés és következtetések. A NAK és a Gazda Kontroll szaktanácsadással és innovációval foglalkozó munkatársai 2025. június 15-17. között szakmai tanulmányút keretében látogatást tettek a spanyolországi IMIDRA (Instituto Madrileño de Investigación y Desarrollo Rural, Agrario y Alimentario) kutatóintézetben. A kutatóintézetet az agrárkutatás és vidékfejlesztés szolgálatára és fejlesztésére a madridi autonóm közösség hozta létre 2006-ban. Az intézmény célja a fenntartható mezőgazdasági és élelmiszeripari gyakorlatok előmozdítása, különös tekintettel a helyi termelők támogatására és az innováció gyakorlati alkalmazására. Finanszírozását elsősorban regionális költségvetési forrásokból, valamint uniós kutatási programokból biztosítja. Az IMIDRA szoros kapcsolatot ápol a gazdálkodókkal azzal…

A talajművelés szerepét és alkalmazását a gazdaság igényeihez kell igazítani, mivel a művelet egyszerre kínálhat agronómiai előnyöket és hordozhat jelentős kockázatokat. A művelés elsődleges célja a talaj optimális állapotának kialakítása a vetéshez, a gyomok visszaszorítása, valamint az előző kultúra szármaradványainak lebontása, ami kedvező feltételeket teremt a keléshez és a növények fejlődéséhez, végső soron pedig magasabb terméshozamot eredményezhet. A hagyományos művelés mellett elterjedt megoldás a no-till, a vertikális és a sávos (strip-till) talajművelés, amelyek közötti választást a rendelkezésre álló géppark, a termesztett növénykultúra, a talaj- és időjárási adottságok, valamint a termelési célok határozzák meg. Fotó: Iowa Soybean Association / Archív felvétel Főbb érvek a talajművelés mellett és ellen A talajművelés előnyei közé tartozik a hatékony gyomirtás – különösen a herbicidrezisztencia terjedésének idején –, a tápanyagok talajszelvényen belüli átrendezése, valamint a szármaradványok bekeverése, ami elősegíti a tavaszi kelést. Ugyanakkor a művelés roncsolhatja a talajaggregátumokat, csökkentheti a talajszerkezet stabilitását, fokozhatja a felszíni lefolyást és az eróziót, valamint hozzájárulhat a nitrogén és foszfor vízfolyásokba…

A 21. századi mezőgazdaság egyre összetettebb kihívásokkal néz szembe. A klímaváltozás hatására gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek: az aszályos időszakokat hirtelen heves esőzések váltják fel, a csapadékeloszlás rapszodikussá válik, és ezzel együtt a termelés kiszámíthatatlansága is fokozódik. A talajok termőképessége csökken, a rovarkárok és kórokozók elleni védekezés egyre nagyobb kihívást jelent, miközben a növényeknek egyre többféle abiotikus és biotikus stresszfaktorhoz kell alkalmazkodniuk. Ebben az egyre bizonytalanabb környezetben a seed priming – azaz a magok kontrollált hidratálással történő előkezelése – egyre nagyobb figyelmet kap. A seed priming szerepe és módszerei Ez az egyszerű és költséghatékony technika lehetővé teszi, hogy a vetőmagok még a csírázás megindulása előtt aktiválják anyagcsere-folyamataikat, ezzel növelve a csírázás sebességét, egyöntetűségét és a fiatal növények stressztűrését. A különböző priming módszerek segítségével a növények jobban viselik a csapadékhiányt, sóstresszt vagy akár a rovarkártevők által okozott támadásokat is. A seed priming nem csupán a terméshozam javításához járulhat hozzá, hanem elősegítheti a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat is, hiszen csökkentheti a műtrágyák…

A Nature tudományos folyóiratban megjelent egy tanulmány, amelyik a klímaváltozás mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásait számszerűsíti az évszázad végéig. A Kárpát-medence mégsem olyan jó hely. Pont az éléskamrák forrósodnak fel A klímaváltozás a kutatók szerint a legnagyobb mértékben a mérsékelt égövi „éléskamrákat” érinti, ilyen az USA gabonaövezete, Kelet-Európa és Kelet-Kína. Mivel ma itt termelik a legtöbb élelmiszert, a klímaváltozásnak óriási hatása lesz a globális élelmezés-biztonságra. Az amerikai mezőgazdaság például a magas hozamokra van berendezkedve, de nem elég robusztus ahhoz, hogy ellenálljon a klímaváltozásnak. Ezzel szemben a trópusi területeken a bőséges csapadék mérsékli a hatásokat. A szegényebb régiókban, amelyek már most is forrók, már nem lehet sokkal rosszabb a helyzet. A maniókára támaszkodó régiók, például Dél-Amerika és Afrika egyes részei kevésbé fognak szenvedni a változástól. Kukorica Az USA gabonaövezetében, Kelet-Kínában, Közép-Ázsiában, Dél-Afrikában és a Közel-Keleten akár 40%-os hozamcsökkenés is lehetséges az évszázad végére. Dél-Amerikában és Közép-Afrikában 15%-os visszaesés várható. Európában a hozamok ingadoznak: a déli, mediterrán területeken 20–40%-os veszteségre, míg északon akár…

Kísérleti eredmények alapján a fővetésű szójabab állományok 66%-os levélfelület-csökkenést is tolerálnak anélkül, hogy mérhető termésveszteség következne be. Az augusztus 6-án tartott Blackland Farm Managers Tour rendezvényen a Green Valley Farms farmon, Columbia városában a részvevők megtekintik a szójabab és kukorica kutatási parcellákat. Az 55 éves Blackland Farm Managers Tour, Észak-Karolina legnagyobb mezőgazdasági rendezvénye, 400 fő látogatott el a Hyde megyei farmra. (John Hart) Áttekintés • A főnövényként vetett szójabab akár 66%-os lombvesztést is elvisel termésveszteség nélkül.• A másodvetésű szója küszöbértéke továbbra is 15%-os levélvesztés.• A rendszeres állományfelvételezés kulcsfontosságú a hatékony rovarvédelemhez. Az alacsony felvásárlási árak és a magas termelési költségek jelenlegi helyzetében Dominic Reisig, a North Carolina State University növényvédelmi entomológusa (rovarszakértője) továbbra is hangsúlyozza a kártételi küszöbértékek szerepét az integrált növényvédelmi (IPM) programokban. A küszöbérték azt a pontot jelenti, amelynél a rovarölő szeres védekezés gazdaságilag megtérül. Az IPM szemlélet szerint a termelőknek rendszeresen fel kell mérniük a kártevő-populációkat, és csak akkor kell beavatkozni, ha azok elérik a gazdasági vagy…

A hazai szántóföldi növénytermesztésben időről időre felbukkannak olyan „egzotikus” növények, amelyek iránt vagy a bővülő kereslet miatt kialakuló kiemelkedően magas árbevétel lehetősége, vagy pedig a változó, egyre melegedő klímánkhoz való jobb alkalmazkodás érdekében növekedett meg egyes termelők részéről az érdeklődés. Sok termelő gondolja úgy, hogy az „egzóták” kórokozói, kártevői a kultúra hazai ritkasága miatt nem állnak lesben, és ezáltal tetemes növényvédelmi költségek spórolhatók meg. Sajnos a helyzet sok esetben egyáltalán nem ilyen egyszerű! A csicseriborsó ismérvei és veszélyei A csicseriborsó (Cicer arietinum), a sokak által kedvelt hummusz alapanyaga is egy ilyen, trópusi körülmények között is termeszthető, értékes növény. Kevesen ismerik, ráadásul akik igen, azok jelentős része is csak annyit tud a növényvédelméről, hogy a borsózsizsik (Bruchus pisorum) nem károsítja. Sajnos a kultúra növényvédelme nemcsak a zsizsik elleni védekezésből, vagy annak elmaradásából áll. Mint minden növénynek, ennek a szántóföldi kultúrának is megvannak a maga kártevői és kórokozói. Ha nem figyelünk oda, akkor ezek bizony akár a teljes termését megsemmisíthetik ennek a…