Újdonságok

A szójabab, a csillagfürt és a csicseriborsó olyan szemes hüvelyesek, amelyek egyre gyakrabban vannak jelen a földjeinken. A lóbabbal és a borsóval ellentétben ezek a kultúrák célzott oltást igényelnek, mivel a szükséges rhizóbiumok (nitrogénkötő baktériumok) nem találhatók meg minden esetben a talajunkban. Azoknál a növénykultúráknál, amelyeket nálunk még nem, vagy csak ritkán termesztettek, a vetőmagot célzottan be kell oltani a megfelelő baktériumokkal, hogy a növény képes legyen kihasználni a nitrogénmegkötés előnyeit. Melyik a megfelelő oltóanyag? Először is a megfelelő oltóanyagot kell kiválasztani az adott növénykultúrához: a szóját olyan oltóanyaggal kell kezelni, amely a Bradyrhizobium japonicum baktériumot tartalmazza, a csillagfürtöt Bradyrhizobium lupini-val, míg a csicseriborsót Bradyrhizobium ciceri-vel. Szinte minden hüvelyes csak a saját specifikus baktérium-partnerével képes szimbiózist kialakítani (ezért például a csillagfürt nem oltható be szójaoltószerrel). Számos gyártó ma már az oltóanyagot a vetőmaggal együtt kínálja. Azoknak az oltóanyagoknak az áttekintését, amelyek beváltak, a baden-württembergi LTZ (Mezőgazdasági Technológiai Központ) kísérletei biztosítják. Az LTZ szakemberei kétévente tesztelik a legelterjedtebb szójabab-oltóanyagokat szántóföldi kísérletekben,…

A szója gyomirtásában alkalmazható hatóanyagok skálája nem széleskörű, ezért a megfelelő hatékonyság és eredmény elérése érdekében fontos figyelembe venni azokat a befolyásoló tényezőket, amelyek direkt vagy indirekt módon határozzák meg a szója sikeres gyomirtását. A szója a hazai növénytermesztési struktúra perspektívikus növénye. Rövid tenyészideje, magas hőtoleranciája alkalmassá tette a hazai vetéforgóban történő növekedésre. A termőterülete az elmúlt évben a megváltozott agrárgazdasági körülmények és az ösztönző támogatási lehetőségek hatására megduplázódott. Kiszámíthatóbb jövedelmezősége miatt a szántóföldi növénytermesztők kétségkívül ‘alternatív’ megoldást látnak a szója termesztésében, így a következő években biztosan stabilizálódik a helye a vetésforgóban. A szója termőterület növekedésével számítanunk kell a kultúrát érintő új növényvédelmi kihívások megjelenésével, amely a kártevő, kórokozó populáción túl a gyomfajok dominancia viszonyait is erősen érinti. Megfelelő termesztési körülmények esetén a szójatermesztés eredményességét egyértelműen a gyomok elleni sikeres védekezés határozza meg. A szója eredményes gyomirtása az évjárathatás és a klimatikus viszonyok extrém változásainak függvényében a legmeghatározóbb kihívást jelenti a termelőnek. Az EU növényvédő szer hatónyagokat érintő szabályozásának a…

A palántadőlés elsősorban a csírázó növényeket érintő betegség. A korai vetési időpontok növelik a fertőzés kockázatát. Egy 2011-ben és 2012-ben az USA közép-északi régiójában és Kanadában végzett felmérés során mintegy 50 különböző Pythium fajt azonosítottak beteg szójabab-növényeken. Az észlelt fajok földrajzi szélesség szerint eltérőek voltak. A kimutatott fajok sokfélesége összefüggést mutatott a csapadékmennyiség, a talajtípus és a hőmérséklet alakulásával is. A felmérés eredményei arra utalnak, hogy a Pythium hosszú ideig képes túlélni a talajban, és tartós problémát jelenthet a betegség elleni védekezésben. A Pythium-fajok a kelés előtti és utáni szakaszban is csíranövény-pusztulást idézhetnek elő, ami csökkenti az állománysűrűséget. A fertőzött vetőmag rothadtnak tűnik, a talaj megtapad a felszínén. A fertőzött magoncokon vízzel telített, átázott sérülések jelennek meg a a hipokotil (szik alatti szárrész) vagy a sziklevelek környékén, amelyek barna, lágy rothadássá alakulnak. A beteg növények a rothadó gyökerek miatt könnyen kihúzhatók a talajból. Az idősebb növények ugyan ellenállóbbá válnak a lágyrothadással szemben, azonban a gyökérrothadás lassítja a növekedést. Az érintett…

Az idei év során az időjárási körülmények – döntően a két hullámban is jelentkezett igen erős tavaszi fagyok – nem igazán voltak kedvezőek a levéltetvek számára. Ugyanakkor a húsvét környéki, néhol szélsőséges mértékű esőzések hatására erősen megindult sok növény vegetatív növekedése. Ez a megnövekedett, friss, zöld biomassza pedig terített asztalt kínál a különféle károsítók számára. Nehezen észrevehető ellenség A borsó hazánkban mind a nagyüzemi termesztésben, mind pedig a kiskertekben fontos kultúrának számít. Olyan veszélyes ellensége, amely ellen ne lehetne hatékonyan védekezni, nincs is. Kártevői közül leginkább a zöldborsó-levéltetűre (Acyrtosiphon pisum) szeretnénk felhívni a T. Olvasók figyelmét. Ez a károsító ugyanis meglehetősen alattomos mind a borsó állományokban való jelenlétét, mind pedig a kártételét illetően. A zöldborsó-levéltetű alapvetően a borsó és a lucerna kártevője, de ebben azért van egy kis csavar. A lucernán élő egyedek ugyanis nem fogadják el a borsót tápnövényként, így értelemszerűen a borsón károsító egyedek nem is a lucernán teleltek át. Ez a károsító egy meglehetősen nagy testű, hosszú…

Mint ismert, Hazánk klímájára is egyre inkább jellemzőek a szélsőséges időjárási körülmények, amelyek jelentősen befolyásolják a különböző növényegyészségügyi védekezések időszerűségét, indokoltságát és gazdaságosságát. Emellett növényeink hosszabb időszakon keresztül vannak kitéve a környezeti tényezők okozta stressz hatásának. Ezek a változások, körülmények előtérbe helyezik a biológiai növényvédelmi megoldásokat, biostimulátorok és egyéb stresszoldó készítmények használatát. Ezen termékek alkalmazásával segíthetjük a haszonnövényeink egészségének, ellenálló képességének és hozamának javítását. Az alábbiakban a szója növényvédelmi technológiájához kapcsolódó két biológiai termék előnyeit szeretnénk ismertetni, melyek a következők: az Ascophyllum nodosum algán alapuló biostimuláns, melynek több, kísérletekkel bizonyított pozitív előnye van a szójatermesztésben, Trichoderma harzianum, mely egy olyan hasznos gomba, ami védelmet nyújt a növényeknek a polifág kórokozók ellen. Mik a főbb előnyei az Ascophyllum nodosum használatának a szójatermesztésben? 1. Növekedésserkentés Az Ascophyllum nodosum kivonatok természetes növényi hormonokat (például auxinokat, citokinineket és gibberellineket) tartalmaznak, amelyek serkentik a szójanövény növekedését. Ezek a hormonok javíthatják a csírázást, a gyökérnövekedést és az általános növényi fejlődést. 2. Stressztűrés javítása A tengeri alga…