MSZFE infó

Az Iowa Soybean Association (ISA) által 2016-ban indított, máig tartó, állami szinten leghosszabbnak számító üzemi kísérlet azt vizsgálja, miként hatnak a takarónövények a termesztett kultúrák hozamára, valamint a talaj szerkezetére és tápanyagfelvételi dinamikájára. A programban 25 gazdaság vett részt, a hozamadatok 128 helyszín-év kombinációból származnak. Főbb megállapítások A takarónövényekkel bevetett és anélküli területek terméshozamai kukorica és szója esetében hasonlóak. Ezek a növények javítják a talaj tömörödöttségét és az aggregátumstabilitást. A takarónövények eredményes használatához fokozott gazdálkodási odafigyelés szükséges, különösen a terminálás időzítése tekintetében. Befolyásolják-e a takarónövények jelentősen a főnövények hozamát? Hogyan hatnak ezek a növények a talaj egészségi állapotára és tömörödésére? Milyen módon befolyásolják a tápanyagok rétegeken belüli eloszlását a talajprofilban? Terméshozamok: alig mérhető különbség A kilenc év során a takarónövényes és anélküli táblarészek között a kukoricánál és a szójánál is minimális hozamkülönbséget tapasztaltak. Szójabab esetében a takarónövényes táblarészek átlaga 4,24 t/ha volt, míg a kontroll (takarónövény nélküli) területeken 4,34 t/ha, mindössze 100 kg/ha különbség a takarónövény nélkül termesztett szója javára…

Az Illinois-i Szója Szövetség (ISA) agronómiai csapata a nyár közepén intenzív terepi megfigyeléseket végez a szójaföldeken, hogy időben azonosítani tudják azokat a betegségeket és kártevőket, amelyek veszélyeztethetik a termést. Stephanie Porter, az ISA egyik agronómusa nemrég egy podcastban osztotta meg tapasztalatait Kelsey Litchfield kollégájával. Litchfield: Milyen kórokozókkal kapcsolatos jelenségeket észlelsz jelenleg a szántóföldjein? Porter: Betegségek szempontjából még a legszárazabb térségekben is komoly a páratartalom, ami kedvez a kórokozók megjelenésének. A magas páratartalom – például köd vagy ablakon lecsapódó pára – figyelmeztető jel, mivel a levélnedvesség alapvető feltétele a fertőzések kialakulásának. A kórokozók terjedését a betegség háromszög (fogékonyság, kórokozó jelenléte, környezeti feltételek) alapján értékelik, külön figyelemmel a hőmérsékletre, ami jelentősen eltérhet Illinois északi és déli részein. Bizonyos betegségek, mint a szürkerothadás vagy a rozsda hűvösebb időt kedvelnek, míg mások, például a déli kukoricarozsda, inkább meleg környezetben terjednek gyorsan. A közelmúltban Crawford megyében megjelent a cerkospóráslevélfoltosság a szójaállományban, ami elég komoly problémát okozhat, főleg, ha az adott fajta érzékeny rá. Ezért is…

Ana I. Caño-Delgado vezetésével a CRAG kutatócsoportja három új tanulmányban számolt be áttörő eredményekről, amelyek elősegítik a cirok molekuláris szabályozásának megértését és nemesítésének hatékonyabbá tételét. A cirok – amely a világ ötödik legfontosabb gabonaféléje – különösen nagy jelentőséggel bír a szárazság sújtotta, vízben szegény térségekben. A kutatások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ez a rendkívül ellenálló növény megbízható, fenntartható fehérjeforrásként szolgáljon az emberi és állati táplálkozásban, erősítve a klímaváltozáshoz alkalmazkodó mezőgazdasági rendszereket. A cirok világszerte egyre nagyobb elismerést kap, mint alapvető élelmiszernövény, nem csupán Afrikában, ahol hagyományosan termesztik, hanem más kontinenseken is. Ez elsősorban magas tápértékének és kivételes szárazságtűrésének köszönhető, amely kiemelkedő alkalmazkodóképességet biztosít számára a klímaváltozás által sújtott térségekben. Európában a cirok szerepe szintén erősödik: egyre inkább bevonják a vetésforgóba, különösen a vízhiánynak kitett régiókban, mint potenciálisan fenntartható és agronómiailag kedvező kultúra. Az Európai Unió kiemelten kezeli a cirok termesztésének ösztönzését, mint klímareziliens növényt, amely az elmúlt évtizedben 57%-os termelésnövekedést mutatott. Franciaország vezető szerepet tölt be e folyamatban: 2023-ban mintegy 103…

A Science for Success szakértői csoport – az Egyesült Államok különböző régióiból származó szójatermesztési tanácsadók hálózata – közösen vizsgálta és frissítette azokat az ismereteket, amelyek a levéltrágyák szójahozamra, beltartalmi minőségre és jövedelmezőségre gyakorolt hatását mutatják be az USA középső és keleti területein. Míg a termelők többsége a kukorica esetében kiemelkedő figyelmet fordít a megfelelő tápanyagellátás biztosítására, ugyanez a gondosság nem mindig jellemző a szójára. Egyes termőtájakon bevett gyakorlat, hogy a kukoricát túlműtrágyázzák, majd az utána következő szójaállományt a talajban maradt tápanyagmaradványokra bízzák. Ugyanakkor, ha a kukoricahozam a vártnál magasabb, a szója számára már nem biztosított az optimális tápanyagellátás, ami hiányállapothoz vezethet. A szója egészséges fejlődéséhez összesen 14 ásványi elem szükséges: nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kén (S), kalcium (Ca), magnézium (Mg), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), cink (Zn), bór (B), klorid (Cl), molibdén (Mo) és nikkel (Ni). Bár a legtöbb talaj elegendő mikroelemet képes biztosítani, különös figyelmet kell fordítani a nitrogén, foszfor, kálium, kén és vas megfelelő szintjére,…

A talajtömörödés kedvezőtlen hatással van a növények egészségi állapotára és a terméshozamra. Bár számos tényező hozzájárulhat a tömörödés kialakulásához, érdemes megvizsgálni, melyek a legjellemzőbbek, és hogyan csökkenthetjük hatásukat a legeredményesebben. Ajánlások a megelőzésre Ajánlott gyakorlati megközelítések a talajtömörödés mérséklésére: Alkalmazzunk alacsonyabb abroncsnyomást – például radiál gumiabroncsok használatával, amelyek jobban illeszkednek a talajhoz, ezáltal csökkentik a pontszerű terhelést. Csak megfelelő talajállapot mellett végezzünk gépi munkákat – kerüljük a nedves, telített talajon történő műveleteket, mivel ezek jelentősen fokozzák a tömörödés kockázatát. Minimalizáljuk a gépek egy menetben kifejtett össztömegét – a nagy súlyú áthaladások komoly terhelést rónak a talajszerkezetre. Csökkentsük a tengelyenkénti terhelést – ennek egyik hatékony módja a többtengelyes kialakítás alkalmazása. Növeljük az abroncsfelület nagyságát – a nagyobb gumiabroncsok segítik a nyomás eloszlatását a talajfelszínen. Háttérinformáció 2017 óta a vizsgált területek különböző pontjain nyolc, talajtömörödéssel kapcsolatos terepi demonstrációs eseményre került sor. Ezek során széles spektrumú mezőgazdasági gépparkot vetettek be, és különböző talajállapotok mellett mérték az egyes eszközök által kifejtett talajnyomást. Az összegyűjtött…

A tápanyaghiányok előfordulása Ontarióban visszatérő jelenség, amely kedvezőtlen körülmények esetén – a hiány típusától, súlyosságától és a növény fenológiai állapotától függően – jelentős termésveszteséghez vezethet. Különösen nagy kihívást jelent, amikor ezen fiziológiai hiánytünetek annak ellenére lépnek fel, hogy a talajvizsgálati eredmények alapján a tápanyag-ellátottság kielégítőnek tekinthető. A jelenség magyarázata - rejtett hiányok Tápanyaghiányos tünetek akkor is megjelenhetnek a növényeken, ha a talajvizsgálatok közepes vagy magas ellátottsági szinteket mutatnak – bizonyos környezeti és talajállapotok együttes fennállása esetén. A szélsőséges talajhőmérséklet és vízellátottság, a talajtömörödés, valamint egyéb növényi stresszhatások – például rovarrágás, gyökérbetegségek, gyomkonkurencia vagy herbicidkárosodás – jelentősen akadályozhatják a tápanyagok felvételét és növényen belüli (szöveti) áramlását. Ezek a zavarok gyakran átmeneti jellegűek, és a növények képesek kinőni vagy kompenzálni azokat. Ugyanakkor, a hiányt kiváltó ok természetétől, időtartamától és súlyosságától függően a termésre gyakorolt negatív hatás jelentős is lehet. Amit a talajvizsgálat nem mutat meg A növényi tápanyagok döntő többsége a gyökérrendszeren keresztül kerül a növénybe, ezért a jól fejlett, aktív gyökerek…

A fűfehérje aminosav-összetétele jobb, mint a szójáé – állítja a Grassa. A Hollandiában működő Grassa startup kettős céllal jött létre: egyrészt a nitrogénprobléma kezelésére, másrészt a gazdáknak új bevételi források keresésére. A fűfélék fehérje-tartalmának csökkentésével a vállalat azt a célt tűzte ki, hogy mérsékelje a tehenekből származó kibocsátásokat, valamint helyettesítse az importált szóját, mérsékelve a nitrogén (fehérje) behozatalát. A Grassa szerint technológiájuk két módon is hozzájárul a nitrogénkibocsátás csökkentéséhez. Először is, csökkenti a fű fehérjetartalmát, ezáltal mérséklődik a tehenek nitrogénkibocsátása. Másodszor, fenntartható, helyben előállított alternatívát kínál a szójával szemben, mérsékelve az import nitrogénre való ráutaltságot. A cég azt tervezi, hogy 25–50 tejtermelő gazdával közösen demonstrálja: a fűből a fehérjetartalom akár 50%-a is kinyerhető anélkül, hogy az negatívan hatna a tejhozamra. Ezzel kevesebb nitrogén jutna a trágyába, közvetlenül kezelve a nitrogénproblémát. "A holland gazdáknak jelenleg fizetniük kell a trágya „ártalmatlanításáért”. Mi azonban bebizonyítottuk, hogy a termék használata csökkenti a trágya N-szintjét, így a gazdáknak kevesebb trágyát kell ártalmatlanítaniuk, vagyis csökken a…

Mariangela Hungria, brazil mikrobiológus évtizedeken át kutatta azokat a talajban élő baktériumokat, amelyek műtrágyaként működhetnének, növelve a terméshozamot. Munkáját azonban hosszú ideig kétkedés övezte. "Karrierem kezdetén mindenki azt mondta: 'Te megőrültél! Soha nem fog sikerülni. Lehetetlen dolgot hajszolsz." - emlékszik vissza. Mára munkáját az Élelmezési Világdíjjal (World Food Prize) jutalmazták, amely a mezőgazdaság és az élelmezés terén elért eredményeket ismeri el. A díjat 1987 óta ítéli oda a World Food Prize Alapítvány, 500 000 dolláros pénzjutalommal kiegészítve. Hungria egész pályafutását a Brazil Mezőgazdasági Kutatási Társaság (EMBRAPA) tudósaként töltötte, egy olyan nagy múltú intézménynél, amelynek köszönhetően Brazília mezőgazdasági szuperhatalommá vált. Ötven évvel ezelőtt Brazília nettó élelmiszer-importőr volt. Ma a világ legnagyobb szójaexportőre és több más jelentős terményé is. Brazília megelőzve az Egyesült Államokat vezető szerepet tölt be Kína szójabab iránti igényének kielégítésében. A nagymamával kezdődött minden Hungria a tudományok iránti szeretete gyerekkorára nyúlik vissza, mint mondja, egy "varázslatos nagymamának" köszönhetően korán megismerkedett a háztáji növényekkel és az őket tápláló talajjal. "Egy…

Ebben a cikkben a következőkkel kapcsolatban talál bővebb információkat: A szójaültetvények szenzorainak mérési eredményei olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek a tüneteken túl a problémák gyökerét is feltárják. Az innovatív kutatás három olyan egyedülálló szenzort fejlesztett ki, amelyek képesek kimutatni a vírusokat, növényvédő szereket és a stresszt a szójababban. Ezen érzékelők megfizethetővé és könnyen felhasználhatóvá tétele lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy alapos, mélyreható szenzorozást és adatgyűjtést alkalmazzanak szójaföldjeik tudatosabb irányításához. Ha a szója beszélni tudna Miért ne tudna - egy kis segítséggel. Liang Dong, az Iowai Állami Egyetem villamosmérnöki professzora és a Mikroelektronikai Kutatóközpont igazgatója olyan érzékelőket fejleszt, amelyek adatgyűjtéssel lehetővé teszik, hogy a szója „elmondhassa” a kutatóknak és a gazdáknak, hogyan is érzik magukat. Ő és Steve Whitham, az Iowa Állami Egyetem növénykórtani professzora a potenciális problémák korai felismerésére összpontosítanak. Az Iowa Soybean Research Center finanszírozása indította el ezt az erőfeszítést, hogy jobban nyomon tudják követni a szójabab legfontosabb növény-egészségügyi mutatóit. Az ISRC az Iowa Soybean Association (Iowa Szója Szövetség)…

Ismertetésre került, hogyan lehetne 7%-kal csökkenteni az Egyesült Királyság mezőgazdasági szén-dioxid-kibocsátását, ha az importált szóját hüvelyesekre cserélnék. A Farm Carbon Toolkit tanulmányából származó adatok azt mutatják, hogy 3,4 millió tonna CO2-egyenértéket lehetne megtakarítani az állati takarmányozás céljára felhasznált importált szójadara mennyiségének csökkentésével. A hazai termesztésű hüvelyesek jobb felhasználása A számadatok alapján a hazai termesztésű hüvelyesek jobb felhasználása révén a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének lehetősége több mint 2,5-szerese a korábbi becsléseknek. John McArthur, a McArthur BDC ügyvezető igazgatója szerint a csökkentés úgy érhető el, ha a hüvelyesek termesztését a teljes jelenlegi művelés alatt álló terület 20%-ára növeljük, és a mostani az állati takarmányozásra szánt import szójadara 50%-át helyettesítjük. 4 fő tényezőnek köszönhető megtakarítás „Ez a megtakarítás 4 fő tényezőnek tulajdonítható: az üzemanyag-felhasználás, a közvetlen és közvetett szintetikus nitrogénműtrágya-felhasználás, valamint az importált szójadara felcserélése brit hüvelyesekre” - mondta. Az elemzés része egy olyan 4 éves, 5,9 millió font értékű projektnek, amelyet a Defra Farming Future K+F Fund finanszíroz, és amelyben 17 partnerszervezet vesz részt,…