Újdonságok tagjainknak

A Germinal – vezető brit kutatóintézetekkel együttműködésben – fontos mérföldkőhöz érkezett innovatív borsófehérje-fejlesztési programjában. A DEFRA és az Innovate UK támogatásával futó projekt célja semleges ízprofilú, magas fehérjetartalmú borsófajták nemesítése, amelyek fenntartható módon termeszthetők, és hazai alternatívát kínálnak az import szójával szemben. Az eredmények érdemben támogathatják a növényi alapú élelmiszerek fejlesztését, miközben a brit termelők és a környezeti célok számára is kézzelfogható előnyt jelentenek. A kezdeményezésben a nemzetközi fű- és takarmánymag-nemesítő vállalat, a Germinal a John Innes Centre, az Aberystwyth Egyetem IBERS intézete, valamint a PGRO (Processors and Growers Research Organisation) partnereivel dolgozik együtt. A konzorcium a „Pea Protein Project” (Borsó Fehérje Program) keretében jelentett be olyan előrelépést, amely a fehérjenövény-nemesítés és a feldolgozhatóság szempontjából is új távlatokat nyithat. Finanszírozás és fenntarthatósági célok A projektet a DEFRA és az Innovate UK Farming Innovation Pathway programja összesen 1 millió fontos támogatással segíti. A fejlesztési irány egyértelmű: olyan borsó genetikai alapanyag előállítása, amely magas fehérjekoncentrációt és élelmiszeripari felhasználásra kedvező (semleges ízű) tulajdonságokat…

A szójatermesztési döntések jelentős része sokszor egy szűk, szezonhoz kötött időablakban születik meg – a vetést megelőző időszaktól egészen a betakarítást követő hetekig. De vajon ez a megközelítés elegendő a szántóföldi irányítás szempontjából? A kérdés megválaszolását érdemes egy alapvető megállapítással kezdeni: a szójatermesztés sokak számára életforma, ugyanakkor gazdasági tevékenység is. A termelő vállalkozó és üzemtulajdonos, és egy jól működő gazdaság célja soha nem pusztán az, hogy „az adott évet túlélje”. Egy jól irányított vállalkozás sikere abban mérhető, hogy hosszú távon is működőképes marad, és mindezt egyre hatékonyabb formában képes megvalósítani – még akkor is, ha a mindennapi küzdelmek gyakran valóban évről évre változnak. Ez a gondolatmenet bármely szántóföldi kultúra termesztéstechnológiai irányítására alkalmazható, a szójatermesztés sajátosságai miatt pedig különösen találó. A sikeres szójatermesztés nem egyetlen szezonra korlátozódó tevékenység, hanem egész évet, sőt egymást követő éveket átfogó folyamat. Másképpen fogalmazva: a szójatermesztés nem tekinthető lezárt versenynek. A termelők egy folyamatos, soha véget nem érő stratégiai „játszmában” vesznek részt, ahol az előrelátó, egymásra…

Nem kérdés, hogy a 2025-ös év komoly próbatételt jelentett a mezőgazdaság számára. A termelők és az agrárágazat szereplői számos kihívással szembesültek: aszályokkal, kereskedelmi feszültségekkel, alacsony terményárakkal, magas inputköltségekkel és az Egyesült Államok kormányzati leállásának következményeivel. Ezek a hatások részben azonnal, részben pedig hosszabb távon is érezhetők lesznek. Ahogy lezárjuk a 2025-ös évet és óvatos optimizmussal tekintünk 2026-ra, adódik a kérdés: mire számíthatnak a gazdálkodók jövőre? Ennek feltárására az Illinois Field & Bean több agrárvállalati partnerrel – köztük a Beck’s-szel, a HELM Crop Solutions-szel, a John Deere-rel és a Valent BioSciences-szel – beszélgetett az előttünk álló trendekről. A vállalatok olyan technológiákat és irányvonalakat emeltek ki, amelyek várhatóan meghatározzák a következő évet. 1. Mesterséges intelligencia és adatvezérelt gazdálkodás Az Illinoisban működő Valent BioSciences szerint a mesterséges intelligencia, a precíziós technológia és az adat alapú döntéshozatal 2026-ban tovább erősödik. „A gazdaságok ma már valódi adatközpontok” – mondta Drew Harmon, a vállalat műszaki agrárszakembere. A modern gépek, szenzorok, műholdak, drónok és helyi időjárás-állomások hatalmas…

A 2025-ös tenyészidőszak jelentős kihívásokat hozott Ontario (Kanada) számos térségében, főként a csapadékhiány miatt. A terméseredmények rendkívül változók voltak: Közép-Ontario bizonyos területein a termelők teljes hozamkieséssel szembesültek, ugyanakkor más régiókban a termésátlagok kifejezetten kedvezően alakultak. Az összes szójavetésterület 7%-kal csökkent, és 2025-ben kb. 1,16 millió hektárt tett ki. A tartomány idei átlaghozama ≈3 t/ha volt, és így 10%-kal elmarad az ötéves, ≈3,43 t/ha átlagtól. A biztosítói kifizetésekhez tartozó Agricorp referenciaár ≈500 USD/tonna. 2025-ben Ontario szójatermésének hozzávetőleg 24%-a non-GMO fajta volt. Tenyészidőszak tapasztalatai A korán vetett szóják lassan keltek a hideg idő és a lehűlt talaj miatt. A fésűslábú viráglégy (seed corn maggot) kártétele, a hideg talaj és a kérgesedés sok táblában alacsony tőszámot eredményezett. A legtöbb gazda májusban vetett, ami Ontarióban szokványos, de néhány termelő júniusra halasztotta a munkákat. A nyári időjárás komoly vízhiányt okozott a tartomány nagy részén, különösen Közép- és Kelet-Ontarióban. A leginkább érintett területeken a növények alacsonyak maradtak, gyenge hüvelykötést mutattak, és jelentős terméskiesést szenvedtek el; néhol…

A klímaválság, a termelési kényszerek és a fokozódó talajkimerülés korszakában a talajegészség az agrárpolitika és a termelés egyik legsürgetőbb stratégiai kérdésévé vált. A talaj – ez a lábunk alatt húzódó, élő és folyamatosan változó erőforrás – meghatározza az agrártermelékenységet, az élelmiszer-ellátás biztonságát, a vidéki gazdaságok stabilitását és milliók alkalmazkodóképességét. Bár állapota aggasztó mértékben romlik, a tudomány, az együttműködés és a célzott beruházások révén regenerálható. Évtizedeken át úgy tekintettünk a mezőgazdasági talajokra, mintha kimeríthetetlenek lennének. A kukorica- és búzaföldeken évről évre hozzák a termést, és azt feltételeztük, hogy a talaj változatlanul képes ellátni funkcióit. A kutatások azonban mást mutatnak: ez a mikroszkopikus élővilágtól hemzsegő, komplex rendszer gyorsuló ütemben degradálódik, veszélyeztetve termékenységét, a vidéki térségek gazdasági stabilitását és a globális élelmezésbiztonságot. A FAO arra figyelmeztet, hogy a világ talajainak mintegy 33%-a már valamilyen szintű degradációt mutat, ami csökkenti a talajok élelmiszer-, víz- és ökoszisztéma-szolgáltató kapacitását. Emellett 1,66 milliárd hektár minősül emberi tevékenység által leromlottnak, és 1,7 milliárd ember él olyan térségekben, ahol…

Ahogy az ellátási láncok egyre sérülékenyebbé válnak és az időjárás kiszámíthatatlansága nő, a mezőgazdasági szereplők egyre nagyobb kockázatokkal szembesülnek – a terméskieséstől kezdve a megugró költségeken át egészen az ellátási láncok fennakadásáig. A parametrikus biztosítás egy új, innovatív megoldás a hagyományos biztosítások mellett. Az indexalapú biztosítás akkor fizet, amikor egy előre rögzített feltétel – például egy adott csapadékmennyiség vagy hőmérsékleti érték – teljesül. Emiatt sokkal gyorsabban és egyszerűbben juthatnak pénzhez a gazdák vagy vállalkozások, különösen a gyorsan változó kockázati környezetben. Mivel a gazdaság egyre inkább digitális és összekapcsolt, a biztosítási védelemnek is túl kell mutatnia a hagyományos, fizikai károk kezelésén. A hagyományos káralapú biztosítás esetében bizonyítani kell a kárt, ami akár hónapokig is eltarthat, így a kártérítés folyamata jelentősen elhúzódhat. A parametrikus biztosítás ezzel szemben külső adatokra és objektív mutatókra  – például csapadékmennyiség, szélerősség, hőmérsékleti küszöbök vagy földrengés-erősség – támaszkodik, így a károk megítélése gyorsabb és kiszámíthatóbb. Mivel ezek objektíven mérhetők, a kifizetések is sokkal gyorsabban – gyakran heteken belül…

A 2025-ös év tavasza rendkívül változékony körülményeket hozott az iowai gazdáknak: a korai vetés lehetőségeit gyorsan keresztülhúzta a hűvös, csapadékos időjárás, ami jelentős eltéréseket okozott a vetésidőkben és a kelés egyenletességében. A hideg talaj különösen a szójaállományokban okozott károkat, főként a no-till táblákon, ahol sok helyen újravetésre kényszerültek. A szezon közepére a túlzott csapadék és a belvíz tette próbára a növényállományokat, emellett a folyamatos esőzések megnehezítették a gyomirtások időzítését, ami több területen fokozott gyomnyomáshoz vezetett. A szójában a hirtelen elhalás (Sudden Death Syndrom) okozta a legnagyobb hozamveszteséget: a korai, hűvös, nedves időjárás kedvezett a fertőzésnek, és több táblán még a korszerű csávázószerek sem tudták teljes mértékben megvédeni az állományt. A kukorica rozsda szokatlanul korán jelent meg és gyorsan elharapózott, így a szezon egyik legjelentősebb kórokozójává vált, amelyet a viharkárok tovább súlyosbítottak. Ahogy a 2025-ös szezon lezárult, az iowai gazdálkodók megkezdék az év eredményeinek és kihívásainak értékelését. A tapasztalatok alapján egyre világosabb, mely technológiák és döntések bizonyultak hatékonynak, és melyeken érdemes…

Forradalmi újítás az üdítőital- és készételiparban A szójapép – bőséges melléktermék, korlátozott felhasználással Az ipari szójafeldolgozás (elsősorban tofu- és szójaital-gyártás) során jelentős mennyiségű szójapép keletkezik, amelyből ugyan bizonyos hányad élelmiszerekben vagy egyéb termékekben hasznosul, a melléktermék nagy része továbbra is felhasználatlan marad.  A szójafeldolgozó cégek számára a melléktermék kezelése komoly logisztikai és költségterhet jelent, miközben a szójarostok ártalmatlanítása számottevő környezeti terhelést okoz. A Fuji Oil esetében is jelentős mennyiségű szójarost keletkezett, amelynek kezelése – például szárítás után műtrágya- vagy takarmánycélú felhasználásra – számottevő ráfordítást igényelt. A szója sokoldalú hasznosításában rejlő lehetőségekbe vetett bizalom és az ágazat fejlesztése iránti elkötelezettség ösztönözte a vállalatot arra, hogy új megoldásokat keressen, és kutatásokat indítson a szójapép magasabb hozzáadott értékű feldolgozási útvonalainak feltárására. Új távlatok az élelmiszeripari rostok előállításában: vízoldható szójapoliszacharidok A szójapép jelentős mennyiségű, élelmiszeripari szempontból értékes rostot tartalmaz, és a poliszacharidokról – mint élelmi rostokról – régóta ismert, hogy kedvező technológiai tulajdonságokkal és táplálkozás-élettani hatásokkal rendelkeznek. A Fuji Oil kutatócsoportjának sikerült olyan eljárást…

Azok a  holland gazdálkodók, akik egyelőre nem lelkesednek különösebben a mesterséges intelligencia (MI) iránt, nem fognak egyik napról a másikra tönkremenni. Ugyanakkor azok a termelők, akik időben felismerik az MI-ben rejlő lehetőségeket, hosszabb távon versenyelőnyhöz juthatnak: javíthatják termelési eredményeiket, növelhetik gazdaságuk jövedelmezőségét, és mérsékelhetik környezeti terhelésüket – állítja Ioannis Athanasiadis, a Wageningeni Egyetem és Kutatóközpont (WUR) mesterséges intelligenciával foglalkozó professzora. A WUR idén hozta létre az új MI-tanszéket, amely azt vizsgálja, hogyan lehet az intelligens rendszereket a mezőgazdaság globális kihívásainak kezelésében alkalmazni. Hogyan változtatja meg az MI a mezőgazdaságot a következő években? „Ez nagymértékben attól függ, hol gazdálkodik valaki. Afrikában például a termelők gyakran MI-alapú chatcsoportokat használnak, hogy hozzáférjenek alapvető információkhoz — például helyi időjárási előrejelzéshez vagy agronómiai tanácsokhoz —, mert más forrás alig áll rendelkezésre. Hollandiában ezzel szemben a legtöbb ilyen adat már eleve adott, így ott a mesterséges intelligencia inkább döntéstámogató rendszerként jelenik meg. Olyasmi, mint a Netflix: személyre szabott ajánlást ad. Ha a gazda jó minőségű adatokat…

A mezőgazdaság előtt álló kihívások A bioplasztikok mezőgazdasági alkalmazása forradalmi változást hoz a fenntartható és körforgásos gazdálkodás területén. A mezőgazdaság kulcsszerepet játszik a világgazdaságban, ugyanakkor komoly kihívásokkal is szembesül: jelentős részben felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, valamint a globális édesvíz-felhasználás nagy hányadáért. A műanyagokat széles körben alkalmazzák a mezőgazdaságban – csomagolásra, öntözésre vagy fóliatakarásra –, de ezek döntő többsége hulladékként a környezetbe kerül.  A műanyagszennyezés mára globális problémává vált: mikroműanyagokat találnak a talajban, a vízben és az élelmiszerekben is. A hagyományos, lineáris gazdálkodási modell („take–make–dispose”) hosszú távon fenntarthatatlan, mivel jelentős környezeti károkat okoz. Világszerte évente több milliárd tonna műanyagot használnak fel a mezőgazdasági termelésben, ami jelentős mennyiségű hulladékot eredményez, felgyorsítja a létfontosságú erőforrások kimerülését, és súlyosan károsítja a környezetet. A körforgásos gazdaság: új szemlélet a mezőgazdaságban A körforgásos gazdaság olyan megközelítés, amely a források újrahasznosítását, regenerálását és visszaforgatását helyezi előtérbe a hulladékképződés minimalizálása érdekében. A körforgásos mezőgazdaság túlmutat a hulladékcsökkentésen: célja a zárt anyagáramlású rendszerek kialakítása, amelyek csökkentik a külső…