Újdonságok tagjainknak

Keezletownban, Virginia államban, a Shenandoah-hegység lábánál található Tangly Woods farm területét egy 1982-es talajtérkép még úgy jellemezte, hogy „mezőgazdasági művelésre alkalmatlan”. Jason Myers-Benner és családja azonban az elmúlt két évtizedben azon fáradozott, hogy helyreállítsa, sőt javítsa a talaj állapotát. A farm természetes adottsága a tömörödésre hajlamos, köves, erózióra érzékeny vályogtalaj, amelyet a korábban alkalmazott helytelen művelési gyakorlatok tovább gyengítettek. A gazda no-till rendszerrel, talajegészség-javító intézkedésekkel és természetvédelmi beavatkozásokkal igyekszik hosszú távon fenntarthatóvá tenni a terület hasznosítását. Céljuk, hogy a talajt jobb állapotban hagyják a következő generációkra, mint ahogy azt ők átvették. Tangly Woods egyik fő célkitűzése, hogy olyan növényi keverékeket találjanak, amelyek egyszerre javítják a talajállapotot és egész évben fogyasztható terméket adnak. Az egyik bevált kombináció a búza és a borsó együttes termesztése. „A gabonák és hüvelyesek együtt termesztése csökkenti a műtrágyaigényt, növeli a talaj nitrogéntartalmát, és javítja a szervesanyag-szintet” – magyarázza Myers-Benner. Saját nemesítési célja egy olyan áttelelő, törpe, étkezési szárazborsó előállítása, amely jól társítható a búzával. A probléma…

Az elektromos gyomirtó berendezések nemcsak a gyomok ellen lehetnek hatékonyak, hanem a takarónövények leszárítására is ígéretes megoldásnak bizonyulhatnak – vetette fel Ryan Hamberg, a Texas A&M Egyetem gyomtan szakos hallgatója. Ha a technológia képes a gyomokat elpusztítani, akkor elvileg a takarónövények vegetációjának megszüntetésére is használható – mutat rá. A módszert Hamberg mellett az Oregoni Állami Egyetem kutatói, Dr. Aaron Becerra-Alvarez és Dr. Marcelo Moretti is vizsgálják. A kísérletek célja, hogy a gazdálkodók számára új, vegyszermentes megoldásokat kínáljanak a takarónövények kezelésére, ezzel új lehetőségek nyílhatnak a takarónövények kezelésében és a termesztéstechnológiák rugalmasságának növelésében. Az eddigi kísérletek eredményei azt mutatják, hogy az elektromos kezelés (Zasso EH30 vagy EH60 gépekkel, kb. 0,8 km/órás sebességgel) hatékonyan pusztította az olyan takarónövényeket, mint a zab, a bíborhere, a borsó vagy a mustár. Texasban ugyanakkor a rozs és a szöszös bükköny sokkal ellenállóbbnak bizonyult: 90%-os pusztuláshoz akár négy menet is szükséges volt. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a hatékonyság szempontjából a növény nedvességtartalma és az időjárási körülmények meghatározó…

A francia Genomines start-up 45 millió dollár értékű kockázati tőkebefektetést vont be, hogy forradalmi megoldással ipari méretekben nyerjen ki fémet növényekből. Ezzel a cég teljes eddigi tőkeereje 62 millió dollárra nőtt, beleértve az 5 millió dolláros magvető befektetést (seed investment) és a BPI France által nyújtott 12 millió dolláros, nem tőkecsökkentő (non-dilutive) közfinanszírozást. A Genomines technológiájának középpontjában egy saját fejlesztésű fitoextrakciós eljárás áll, amely során úgynevezett „hiperakkumulátor” növények képesek fémeket – például nikkelt – felhalmozni és koncentrálni a biomasszájukban. A betakarítást követően a növényeket feldolgozzák, így magas tisztaságú fémekhez jutnak. A módszer a vállalat szerint gyorsabb, költséghatékonyabb és környezetkímélőbb a hagyományos bányászati technológiáknál. A cég már laboratóriumi kísérletekben is igazolta, hogy a módszer kétszeres nikkelhozamot és biomassza-produkciót eredményez. Jelenleg különböző terepi kísérletek zajlanak az autóipar nagyvállalataival, köztük a Hyundai Motor Grouppal és a Jaguar Land Roverrel, a technológia gyakorlati tesztelésére. A Genomines emellett közös együttműködésre készül finomítókkal, akkumulátorgyártókkal, valamint nyersanyag-kereskedőkkel, köztük az Electric Mobility Materials Europe és az Ocean Partners…

Az aratás javában zajlik, ami azt is jelenti, hogy sok gazda hamarosan az őszi nitrogén-kijuttatásra irányítja figyelmét. Alex Schaffer, az Iowa Soybean Association (ISA) kutatási agronómiai vezetője azt javasolja a gazdálkodóknak, hogy csak akkor kezdjenek hozzá a nitrogén kijuttatásához, amikor a talajállapotok valóban optimálisak, és fontolják meg a tápanyag stabilizátorral történő védelmét is. Ezek hiányában a befektetett nitrogén nagy része még azelőtt elveszhet, hogy a kukorica hasznosítani tudná. „A nitrogén kijuttatásához a talajhőmérsékletnek el kell érnie a kb. 10 °C, és csökkenő tendenciát kell mutatnia – nem elegendő, ha stagnál ezen az értéken, és különösen nem megfelelő, ha emelkedőben van” – hangsúlyozza Schaffer. „Ősszel minden kijuttatott nitrogénforrást – legyen az hígtrágya vagy vízmentes ammónia – stabilizátorral kell védeni” – vallja Schaffer. „Az időjárás alakulását nehéz előre megjósolni: lehet, hogy a talaj gyorsan átfagy, de az is előfordulhat, hogy meleg, csapadékos időszak következik” – jegyzi meg Schaffer. Ha nem fagyott meg a talaj, a talajbiológiai folyamatok továbbra is átalakítják az ammóniumot…

Piaci nyomás és innovációs kényszer A piaci volatilitás világszerte felfelé hajtja a műtrágyaárakat, ami arra kényszeríti a gazdálkodókat, hogy innovatív megoldásokat találjanak jövedelmezőségük megőrzésére. A globális makrogazdasági tényezők – konfliktusok, kereskedelmi háborúk és szankciók – miatt a műtrágyaárak emelkedése súlyosan terheli a mezőgazdasági termelőket. Clearcost: átláthatóság a műtrágyapiacon A 2024-ben megalapított, kanadai székhelyű Clearcost egy olyan digitális platformot kínál, amely lehetővé teszi a gazdák számára, hogy nyomon kövessék a műtrágyaárakat, a fizikai szállítási szerződések megkötését, a logisztikai folyamatokat (hajóval, vasúton vagy közúton), valamint a fizetések és finanszírozási tranzakciók lebonyolítását. A World Agri-Tech Innovation Summiton (London, szeptember 22.) Keith Busch alapító mutatta be a fejlesztést. Adatvezérelt döntések A Clearcost platform használata ingyenes, de a vállalat tulajdonában maradnak a tranzakciós adatok: ár, terméktípus, mennyiség, vásárlás helye és ideje. A cég ezeket felhasználva műtrágyaár-indexet dolgoz ki, a vásárlási folyamat digitalizálása révén. Busch szerint a termelők számára alapvető elvárás, hogy a rendszer garantálja a pénzük és árujuk biztonságát, valamint egyértelmű választ adjon arra, ki…

2050-re a világ népessége elérheti a 10 milliárdot, ami példátlan kihívás elé állítja az élelmiszer-termelést. A globális fehérjeigény kielégítésében a szója kulcsszerepet játszik, így a termelőknek egyre kisebb erőforrás-felhasználás, csökkenő árrés és munkaerő mellett kell növelniük a hatékonyságot. Ehhez gyökeres szemléletváltásra van szükség a gazdálkodási döntések meghozatalában, amelynek motorja egyre inkább a mesterséges intelligencia (MI). „Ez vízválasztó pillanat a mezőgazdaság történetében” – hangsúlyozza Ryan Stien, a John Deere digitális mezőgazdasági üzletágának piacra lépési menedzsere. – „Az AI lehetővé teszi, hogy a gazdálkodók pontos, időben meghozott és jövedelmező döntéseket hozzanak nagyüzemi szinten.” Ellentétben a korábbi agrártechnológiai hullámokkal, az AI nem csupán rögzíti a terepi történéseket, hanem valós időben elemzi az adatokat, reagál, sőt, minden egyes munkafolyamat során tanul és fejlődik. Utólagos értékelés helyett előrejelző mezőgazdaság – a gazdálkodás új korszaka A mezőgazdaság egyik legjelentősebb szemléletváltása napjainkban zajlik: a múltbeli adatokra épülő, utólagos értékelésen alapuló gazdálkodás helyét átveszi a valós idejű, prediktív döntéshozatal. „Míg korábban a gazdálkodók csak a munka elvégzése után…

Az elmúlt évtizedben a mezőgazdasági ágazatban egyre hangsúlyosabbá vált a talajegészség iránti érdeklődés. Ezt jól mutatják a különböző talajvédelmi programokhoz kapcsolódó kutatások, valamint az utóbbi években megjelenő kereskedelmi talajvizsgálati szolgáltatások. Bár a talaj egészségének fontossága – bármiként is definiáljuk – a termelők számára többnyire magától értetődő, a legalkalmasabb mérési módszer kiválasztása továbbra is viták tárgyát képezi. Nyitott kérdés marad például, hogy az egyes eljárások mennyire költséghatékonyak, mennyire könnyen értelmezhetők, illetve mennyire érzékenyen tükrözik vissza azokat a gazdálkodási gyakorlatokat, amelyek célja a talajállapot javítása. A kutatás középpontjában a talajrespiráció áll, más néven mineralizálható szén vagy CO₂-kibocsátás mérése. A módszer alapja, hogy a nedvesített talajmintában a mikroorganizmusok aktivitásuk során szén-dioxidot bocsátanak ki; ennek mennyisége a mikrobiális aktivitás, és ezen keresztül a talaj biológiai állapotának mutatója. A USDA NRCS által is elismert respirációs teszt az egyik legrégebbi és legelterjedtebb eljárás. A kutatást az Illinois Soybean Association (ISA) termelői járulékából finanszírozzák, és az Illinois Egyetem kutatócsoportja három fő kritérium mentén értékeli a talajegészség-vizsgálatok különböző…

Egy átfogó új vizsgálatban az Illinois-i Egyetem (Urbana-Champaign) és az USDA Agrárkutatási Szolgálatának (ARS) kutatói kimutatták, hogy a szójatermés egyszerre szenved súlyos károkat az aszály és a felszínközeli ózon hatásaitól, amelyek gyakorisága és intenzitása a klímaváltozás következtében világszerte növekszik. A kutatás egy régóta vitatott kérdést is lezárt: vajon az aszály okozta sztómazáródás részben megvédheti-e a szóját az ózonkárosodástól. A korábbi feltételezés szerint a vízhiány miatt záródó sztómák csökkenthetik az ózon bejutását a levélbe, így mérsékelve a levélbarnulást, levélhullást és a terméskiesést. A vizsgálat azonban egyértelművé tette, hogy az ózon hatása az aszálytól függetlenül jelentős terméscsökkenést okoz. Ainsworth professzor és munkatársai három éven át termesztettek szóját a SoyFACE szabadtéri kísérleti létesítményben, 100 ppb ózonkoncentrációnak (egymilliárd levegőrészecskéből, azaz molekulából 100 darab ózon) kitéve, miközben a szezonális csapadék mennyiségének mintegy 40%-át kizárták. A mérések szerint a megemelt ózonszint folyamatosan rontotta a fotoszintézis hatékonyságát, kevesebb és kisebb magot eredményezett, és összességében csökkentette a hozamot. A kutatás a hormonális szabályozásra is fókuszált, különösen az abszcizinsavra…

Az elmúlt évek legkomolyabb vízhiányával szembesül Törökország egyik legfontosabb tejtermelő térsége, az Égei-tenger menti İzmir tartomány. A helyi állattartók emiatt fokozatosan elfordulnak a nagy vízigényű kukoricaszilázstól, és egyre inkább az aszálytűrő cirokfélék termesztését választják, amelyek jóval kevesebb öntözővizet igényelnek, ugyanakkor a tejtermelés szempontjából hasonló beltartalmi értéket biztosítanak. Az átalakulás hátterében Izmir tartomány egyre szűkösebb öntözési lehetőségei állnak, ahol mintegy 480 ezer tejhasznú szarvasmarha és kis kérődző tartását végzik közel 30 ezer gazdaságban. A régió, amely az elmúlt három évben Törökország vezető tejtermelő térségének számított, hagyományosan évi 3,13 millió tonna kukoricaszilázsra alapozta állattartását, amelyet mintegy 222.600 hektáron termeltek meg a gazdálkodók. A tartós csapadékhiány és a csökkenő vízkészletek azonban kikényszerítették a vetésszerkezet átalakítását. Mustafa Şahin tartományi agrárigazgató hangsúlyozta, hogy a termelést mostantól a rendelkezésre álló vízmennyiséghez kell igazítani, a vetésszerkezetet pedig a vízforrásokhoz kell optimalizálni. A ciroktermesztés robbanásszerűen terjed: míg 2020-ban mindössze 28 gazdálkodó foglalkozott vele 182 hektáron, addig idén már 337 termelő 2400 hektáron vetette, a bővülést az Agrárminisztérium 75%-os…

Az ősz közeledtével az iowai gazdálkodók egyre nagyobb arányban mérlegelik a takarónövények vetését, amelyek a talajállapot javításában, a szármaradványok kezelésében és a következő szezon előkészítésében töltenek be kulcsszerepet. Az Iowa Soybean Association (ISA) talaj- és természetvédelmi agronómusa, Brock Webb tapasztalatai szerint nemcsak a gyakorlott termelők érdeklődése nő, hanem sokan első alkalommal is kipróbálják a technológiát, jellemzően kisebb táblákon. Első lépések a takarónövények bevezetésével A takarónövényekkel először próbálkozó gazdáknak Webb általában téli kifagyású fajokat – például zabot vagy retekféléket – javasol, mert ezek tavasszal nem igényelnek külön terminálási műveletet. Ez megkönnyíti a technológia kipróbálását, miközben a gazdák fokozatosan beépíthetik a takarónövényeket a vetésforgóba. Átalakulóban a vetés: drill vagy drón? A vetéstechnológiában is változás figyelhető meg. A hagyományos direktvetés (drill) továbbra is elterjedt, azonban hátránya, hogy jellemzően csak a betakarítás után végezhető el. Webb szerint a drónos kijuttatás robbanásszerűen terjed, mivel gyors, pontos, és jelentősen csökkenti a betakarítás utáni munkaterhelést. A drónok előnye a precizitás: a vetőmag a kijelölt táblán marad, nincs…